Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A vezető tisztségviselők jogviszonya még mindig sok kérdést vet fel.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről, mely szerint azt a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testülete látja el. Ügyvezetésnek minősül elsősorban a társaság irányításával összefüggésben minden olyan döntés, amelyek nem tartoznak a társaság taggyűlésének a hatáskörébe.

Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület lehet:

  • vezető tisztségviselők a közkereseti társaságnál és betéti társaságnál azok lehetnek, akik az üzletvezetésre jogosult tagok vagy vezető tisztségviselők;
  • korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők;
  • egyesülésnél igazgató, mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság, mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaság kivételével – csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőnél a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó, s az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el ebben az időszakban (Gt. 22. § (2) bekezdés), kivéve, ha a törvény hatálybalépése előtt már munkaviszonyt létesített a társaságával, de ezt is csak vezető tisztségviselő megbízatása végéig. 

2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát

  • a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
  • munkaviszonyban

láthatja el.

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), kivéve, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.
Illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság) sem láthatja el vezető tisztségét munkaviszonyban.
Fontos megemlíteni, hogy a Gt. módosítását követően a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban, de ez nem zárja ki azt, hogy ezzel párhuzamosan munkaviszonya is legyen egyszerre egy magánszemélynek.

Forrás: adószabászat.hu