Csongrád Megyei Iparszövetség

A beteg embert az ág is húzza!

Szigorodtak 2010-ben a betegség miatti távollét szabályai
Csökkent a betegszabadságon, táppénzen töltött napok száma és vele együtt az erre az időszakra jutó ellátások aránya is, de még a táppénz mértékét is maximalizálták a törvényalkotók.

A juttatások csökkenése mellett a munkahely elvesztésétől való félelem is hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a lehető legkisebb mértékben élnek a betegszabadság lehetőségével. Az éves járulékplafon bevezetése nem vonatkozott a munkabérből levonásra kerülő 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, így a ténylegesen levonásra kerülő egyéni járulékok megemelkedtek, miközben a táppénz mértéke nem hogy csökkent volna, hanem még maximalizálásra is került.

A juttatások csökkenése mellett a munkahely elvesztésétől való félelem is hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a lehető legkisebb mértékben élnek a betegszabadság lehetőségével. Az éves járulékplafon bevezetése nem vonatkozott a munkabérből levonásra kerülő 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, így a ténylegesen levonásra kerülő egyéni járulékok megemelkedtek, miközben a táppénz mértéke nem hogy csökkent volna, hanem még maximalizálásra is került.

Betegszabadságra, legfeljebb évi 15 napos – Táppénzre, átlagosan 26 napos ellátás igényelhető. Betegszabadság évente legfeljebb 15 munkanapra vehető igénybe, amiért a munkabér 70 százalékának megfelelő távolléti díj jár a dolgozónak. Ez az összeg adó- és járulékköteles, és igénybevételéhez pedig szükséges a kezelőorvos, vagy a kórház igazolása. A távolléti díj kifizetése teljes mértékben a munkaadót terheli.

Amennyiben a betegség ennél hosszabbra nyúlik, a betegszabadság 15 napja  után már táppénz jár a dolgozónak, aminek mértéke az új szabályozás szerint a folyamatos munkaviszony időtartamától függ. Ha a dolgozó folyamatos munkában töltött ideje eléri a két évet, akkor kedvezőbbek a feltételek, ugyanis a táppénz alapja a jövedelem 60 százaléka (korábban ez 70 százalék volt). A kifizetendő táppénz plafonjaként a minimálbér négyszerese vehető figyelembe, ami 2010-ben legfeljebb bruttó 9 800 forint/nap (havi bruttó 294 000 Ft) összeget jelenthet. Két évnél rövidebb, folyamatos munkaviszony esetében a táppénz nagysága pedig már csak a munkavállaló jövedelmének 50 százaléka lehet (ennek mértéke korábban 60 százalék volt). A táppénz egyharmada ekkor is a munkáltatókat terheli, míg kétharmadát a társadalombiztosítás fizeti meg.

Rövidebb lehetőség a munkanélküliség elől már a passzív táppénz. A munkaviszony megszűnésekor gyakori táppénzigénylési forma a passzív táppénz, amit a munkavállaló 2010-től legfeljebb 30 naptári napra vehet igénybe, a korábbi 45 nap helyett. Ezzel együtt a szabályozás limitet húzott a passzív táppénz összegére is, melyet ez évtől a mindenkori minimálbér 150 százalékához kötött. Ennek alapján 2010-ben az igénybe vehető maximális összeg bruttó 3675 Ft/nap. A passzív táppénz után a munkáltatóknak továbbra sem kell fizetniük az egyharmadot, azt továbbra is a társadalombiztosítás finanszírozza.

Baleseti táppénz annak a munkavállalónak jár, aki munkaviszonya alatt, vagy annak megszűnését követő legkésőbb három napon belül üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
2010-től az üzemi baleset fogalma kedvezően módosult: míg korábban csak a munkakörben vagy azzal összefüggésben szenvedett baleset számított, január óta ez kiegészült a munkába vagy onnan hazafelé menet közben szenvedett balesettel is. Összege megegyezik a megelőző hónap egészségbiztosítási járulék-alapot jelentő jövedelmével, az úti balesethez kapcsolódó táppénz mértéke pedig a munkavállaló havi bérének 90 százalékát teszi ki.

Forrás: adószabászat.hu