Az elmúlt két évtizedben intézményrendszerében és tartalmában is folyamatosan változott a szakképzés, a reformok sorozata mégsem érte el célját. Az iskolarendszer kibocsátása szerkezetében és mennyiségében is egyre távolabb került a munkaerőpiac szakemberigényétől, ami a gazdálkodó szervezeteknél munkaerőhiányt, a pályakezdőket érintően pedig munkanélküliséget eredményezett.
Fontos kiemelni, hogy az elmúlt 20 évben az oktatási rendszerben zajló folyamatok negatívan hatottak a munkaerőpiacra. Az oktatás expanziója következtében egyre többen jelentkeztek érettségit (is) adó intézménybe (gimnázium, szakközépiskola), miközben a szakmunkás életpálya jelentős presztízsveszteséget szenvedett. A kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban (építőipar, gépipar) szakmunkáshiány alakult ki, miközben – a felnőttképzést is beleértve – egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Fontos leszögezni, hogy a szakképzés szereplői önmagukban, a szakképzés rendszerén belül nem képesek a kétkezi szakmák presztízsének helyreállítására, ehhez – hosszabb idő alatt – minden érintett szereplő összehangolt együttműködése szükséges, többek között az általános iskolai oktatás során az értékorientált nevelés szerepét, a pályaorientációban érintettek szerepét érdemes kiemelni, illetve természetesen fontos tényező a gazdaság megerősödése. Elengedhetetlen azonban a szakképzés egész rendszerének átalakítása során is érvényesíteni ezt a szempontot.
A tanulólétszám változását szemlélteti az alábbi diagram: az általános iskolában tanulók száma 20 év alatt 32,4%-kal csökkent. A trend napjainkban sem változik, évről-évre kevesebb gyermek lép be az általános iskolába.
A koncepciót készítette:
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
A teljes anyag letöltése (pdf) >>>