Csongrád Megyei Iparszövetség

“A kormány diktálja, mi lesz a munkahelyeken – ennyi a párbeszéd”

Már nem csak a munkavállalói képviseletek, hanem számos vállalat is a valódi érdekegyeztetést, a humán tőke fejlesztését, illetve a szakképzés átalakítását szorgalmazza, hogy a munkaerőhiány drasztikus hatásait enyhítsék – derült ki egy szakmai rendezvényen. A kormányoldal képviselője azonban elárulta, hogy a kabinet elsősorban a munkáltatók érdekeit képviseli – ezen belül is a legerősebb, legnagyobb lobbival bíró cégek kéréseit szívleli meg.

A közhiedelemmel ellentétben a munkaerőhiány nem új keletű jelenség: a 2013 óta érkeznek panaszok a cégektől, s számuk azóta folyamatosan nő – magyarázta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) konferenciáján.

A helyzet egész Európában súlyos, de nálunk látványosan: Magyarországon van a harmadik legtöbb üres álláshely, az EU országai közül a teljes gazdaságra vetítve, míg csak az ipart nézve a második helyen állunk a negatív ranglistán – az Eurostat 2017-es adatai szerint. A legrosszabb helyzet az egészségügyben állt elő, ahol hazánk első a betöltetlen álláshelyek tekintetében.

A munkaerőhiányra vonatkozó beszámolókat azonban számos okból óvatosan kell kezelni, így például a vállalatok szeretnek panaszkodni, jelzéseik érdekvezéreltek, továbbá: "az Ön vállalatánál hány fő hiányzik?" kérdés esetén a cégek nem szokták hozzátenni, hogy milyen bérek mellett állt elő a hiány – figyelmeztetett a szakember. Ennek ellenére a tömeges panaszoknak komoly következményei vannak. Ha munkaerő-kereslet megnő, akkor a munkaerő-forgalom – tehát az emberek vándorlása – is ezzel együtt felpörög, így egy "üresedési lánc" jön létre, amelyben az üres munkahelyek is folyamatosan "vándorolnak".

Hiába a hiány, nem vitték túlzásba a béremeléseket

Az MTA becslései szerint 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség nagyjából 6 százalékkal csökken. Ez részletezve annyit jelent, hogy mintegy 500 ezer fő általános iskolát végzett dolgozó "esik ki" a magyar munkaerőpiacról, miközben 400 ezer diplomás, 200 ezer szakiskolát végzett, s néhány tízezer érettségizett embert veszítünk el.

Ennek alapján az összeszerelő, gépkezelő és más egyszerű foglalkozásokat éri a legnagyobb veszteség, s mögöttük jócskán lemaradva áll csak a második helyen a magasan képzett emberek hiánya. Ágazati tekintetben a legjelentősebb nettó veszteség a vendéglátóipart érte – emelte ki.

A kivándorlásban komoly szerepet játszott a 2013/14 előtt jellemző munkanélküliség – aki állástalan volt, nagyobb eséllyel ment külföldre. Jó hír ugyanakkor, hogy nagyon jelentős a visszatérők száma külföldről.

Összességében az iparban, a szereplők 85 százaléka panaszkodik a munkaerőhiányra, amelynek következménye, hogy a cégek lemondanak a munkahelyteremtésről  Elsősorban tapasztalt szakemberekre lenne szükség, de a vállalatoknak "nincs erre pénze". A kutató szerint a hiány gyakoribb, magasabb a piaci bérszint alatt fizető cégeknél, ennek ellenére a súlyosabb hiánnyal érintett vállalatoknál nincs kimutathatóan gyorsabb béremelkedés.

Nagy a tartalék, de így alig hasznosítható

A munkaerőhiánnyal szinkronban immár több százezres tömeget alkotnak a közmunkások, akiknek az elérhető bére bő harmadával elmarad még az elsődleges munkaerő-piacon érvényes minimálbérektől is. Ez a bér azonban hosszabb távon sem függ az egyén termelékenységétől, a közfoglalkoztatottak elsöprő többsége pedig csak "ingázik" a közmunka és a munkanélküliség között.

A tömeges közmunka sok következményének egyike, hogy Magyarországon ma nincs jó mérce a munkanélküliség megítélésére és nincsenek megbízható álláskeresési adatok sem – fogalmazott Köllő.

Míg a vállalatok az összes fizikai foglalkozást nézve is többre értékelik az érettségizetteket, a kormány kifejezetten a középfokú szakképzést erősíti. Eközben drámaian romlanak a népesség írás-olvasási, számolási készségei. Ám hiába, még a szakiskolákban is folyamatosan szűkítik a közismereti tananyagot.

A szűk profilú, gyorstalpaló szakképzés nem fejleszti az álláspiacról kiszorultak alkalmazkodásához szükséges alapkészségeket, A rutinjellegű manuális készségek kereslete ráadásul gyorsan csökken a fejlett világban, és a robotizáció miatt még jobban fog – állapította meg a szakember. Nő viszont a nem kognitív készségek – például kommunikációs és szociális készségek, empátia, lelkiismeretesség – iránti igény, ezek a magyar oktatásban aligha jelennek meg.

A fizikai munkára orientált szakképzés megfelelő készségfejlesztés nélkül súlyos felelőtlenség! A kormány lépései a jövőbben több százezer munkanélkülit termelhetnek ki, a járulékos költségekkel együtt – szólt Köllő János végkövetkeztetése.

Rossz válasz, hogy mindent lebutítanak

Nagyjából 4-500 ezer értelmiségi és szakmunkás hagyta el az országot és helyzet még drámaibb lesz, ha az úgynevezett Ratkó-gyerekek elmennek nyugdíjba – hívta fel a figyelmet Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, a MGYOSZ elnökségi tagja. Hogy lehet a fiatalokat megtartani? Az új generációk egyre tudatosabb, nagy részük már fejlődési lehetőséget keres a munkahelyeken, így a fizetés korántsem  minden. Egyre inkább az innováció, a tehetségre és a képzettségre épülő munkakörök lesznek vonzóak. Emellett foglalkozni kell a munkaszervezési kérdésekkel, s igenis nem csak technológiai vonalon kell fejleszteni! – mutatott rá.

A szakértő szerint jelenleg az a trend, hogy egyre inkább a képzetlen, leszakadó rétegek jelennek meg a munkahelyeken, akik hatékonyság és termelékenységnövekedést nem hoznak, sőt…

A cégek mostanság egyre inkább leszállítják az elvárásaikat, Nem megoldás a munkaerőhiányra, hogy számos vállalat "lebutítja" a feladatait, illetve arra készül, hogy csak részfeladatokat ad ki – mondta. Szerinte ez a szemlélet hosszabb távon zsákutca, ehelyett inkább a teljesítményre képes, hatékony munkavállalókra kellene koncentrálni, komplex bérezési és karriertervek, motivációs rendszerek kialakításával. Hiszen a távozási szándék hátterében az alacsony bér mellett, jellemzően az a tény áll, hogy a beosztottak nem látnak fejlődési perspektívát a karrierjüket illetően, nincs rájuk szabott fejlesztési program a mostani cégüknél.

Mi lehet a megoldás? – tette fel a kérdést.

Először is "kőkeményen" el kellene indítani a közmunkások oktatását, hogy legalább egy betanított munkás szintjére fel tudják emelni őket, s hogy "alibi" feladatok helyett valós tudást kapjanak. Többségüknek nyolc általánosa sincsen, s a sok "látszatmunka" után képtelenek alkalmazkodni a teljesítmény elvárásokhoz: hozzáállásbéli, de gyakran egészségi okokból többségük jelenleg kihullik a versenyszférából.

Nagy szükség lenne tehát a hatékonyságfejlesztéshez kapcsolódó "emberi-érzelmi" tényezők fejlesztésére.

Óriási elmaradásunk van a humántőke fejlesztése, fenntartása terén – sokak között a leszakadók rétegek integrálása, az oktatásfejlesztés, az élethosszig tartó tanulás valódi alkalmazása terén. Nagy gond, hogy az egyre inkább fontos nem kognitív készségekre sem az iskola, sem a szülők, sem a tágabb társadalom nem készíti fel a fiatalokat, így ez a feladat a munkáltatókra marad – értékelt Csaposs Noémi.

Rontanak a helyzeten kormány eddigi "válságintézkedései"

Az eseményen felszólalt Herczog László közgazdász, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere is, aki szintén a közfoglalkoztatás hiányosságai mellett érvelt. Szerinte a közmunkás jogviszony, amely a minimálbér alatti foglalkoztatás, valamint az Mt-nek és a munkavédelmi szabályozásnak bizonyos szabályait mellőzi – jogilag értelmezhetetlen kategória.

Úgy látja, a jelenlegi kormány részéről nagy hiba volt, hogy – Európában egyedülálló módon – három hónapra kurtították a munkanélküli segély folyósítását, valamint, hogy szétdarabolták a korábbi Állami Foglalkoztatási Szolgálatot. A munkanélküliek integrációjához sokkal nagyobb odafigyelésre lenne szükség: olyan hivatalra, amely egyidejűleg figyel a szolgáltatásokra és egyénre szabott programokat is, például családsegítést kínál.

Herczog felhívta a figyelmet az érdekegyeztetés elakadására is: szerint az ágazati párbeszéd bizottságokban lényegében nem történik érdemi munka.

A munkavállalók és a munkaadók szeretnének egymással egyeztetni, de a kormány valamiért nem akarja ezt

– hangzott egy vélemény a hallgatóság soraiból.

Hasonlóan vélekedett Bubenkó Csaba is, aki szerint a szakszervezetek és az üzemi tanácsok elgyengítése nagyban hozzájárult a munkavállalók jelenlegi óriási túlterheltségéhez. A munkafelügyelet – egyebek közt a túlóraszabályok betartatása – terén pedig már nincsenek normális, csak formális ellenőrzések, nincs valódi büntetés, s még a notórius elkövetőket is "nevetséges" összegekkel bírságolják – fakadt ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.

Ez oda vezet, hogy leamortizálódik a munkaerő, a teljesítőképessége romlik. Óriási probléma, hogy számos dolgozó már jóval a nyugdíjazása előtt nem tud betölteni, csak csökkentett, korlátozott minőségben feladatokat. A munkáltatók felett nincs kontroll, s ezzel nagyon sok cég visszaél, ami az állam felelőssége! – érvelt a szakszervezeti elnök.

Megjegyezte, hogy a kereskedelmi ágazatban a túlterheltség másik oka, hogy a pálya egyáltalán nem vonzó a fiatal utánpótlás számára. Sem a mostani, sem az előző kormányok nem törekedtek arra, hogy megfelelő szakképzést alakítsanak ki, az ágazat szakmaisága teljesen le lett butítva. A rugalmasítás oda vezetett, hogy például a kereskedelemben több munkakört kivettek a garantált bérminimum alól, hogy képzetleneket is lehessen foglalkoztatni.

Ugyancsak a hallgatóság soraiból hangzott el, hogy a munkaerőhiány okozta problémákat enyhíthetné, ha felülbírálnák a 2012 óta hatályos "új" Munka törvénykönyvét, amely európai szinten is példátlanul kevés jogosultságot kínál a munkavállalóknak.

Milyen válaszokat kínál a kormány?

A most hatályos Munka törvénykönyve egy kifejezetten munkáltatóbarát törvénykönyv

– ismerte el Simon Attila István, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Ha nem ilyen szabályokat hozunk, Magyarország nem tudta volna felvenni a versenyt a környező országokkal és nem tudtunk volna megfelelő számban munkahelyeket teremteni. Ha egy munkavállaló-barát törvénykönyvet csináltunk volna, akkor az ország elbukta volna a beruházásokat! – hangzott az érve.

Szavai szerint azonban nagy fejtörést okozott a minisztérium számára, amikor 2017 elején a három éves munkaidő-keretet kívánták bevezetni (a tervezetet sokan csak "rabszolgamunka-törvényként" emlegették). Elmondta: a terv lobbija mögött az összes nagy hazai autóipari cég – a Suzukitól a Bosch-ig bezárólag – ott állt.

Mi azt mondtuk nekik: rendben van, megvizsgáljuk a dolgot, de nem szeretnénk azt hallani, hogy a náluk lévő munkavállalói érdekképviseletek tiltakoznak! Ám ez később megtörtént, s végül az Audi egyedül is maradt, míg a többi szereplő mind kihátrált a javaslat mögül – elevenítette föl a politikus.

Simon szerint a munkaerőpiac nagyszabású intézkedései – például az Mt.-módosítása, a közmunka kiterjesztése, a segélyezés átalakítása – mind 2011/12-es döntések, amelyek az akkori válsággal, munkanélküliséggel sújtott helyzetre jelentettek választ. Azt nem fejtette ki, hogy miért nem "aktualizálják" a szabályokat, viszont a Nők 40 program kapcsán elmondta: a kormány célja, hogy a program segítségével 2011 óta nyugdíjba vonult nők közül sokan visszatérjenek a munkapiacra.

Komoly munkaerő-tartalékként tekint a kabinet a 65 évnél idősebbekre, akiknek a foglalkoztatását hamarosan újabb eszközökkel fogják segíteni és a kismamákat is fokozottan be kívánják vonni a munkaerőpiacra. Szintén fontos irányt jelent a részmunkaidős és az egyszerűsített foglalkoztatás kiterjesztése, amelyek keretében tavaly, illetve idén, minden korábbinál többen dolgoztak Magyarországon.

Simon szerint a közmunkások integrációja is jól halad: a tavaly éves szinten 224,6 ezer főnyi közfoglalkoztatotti tábor 2017-re 168 ezer főre apadt. Tagadta, hogy a közmunkások többsége improduktív lenne. Három részre lehet osztani a közmunkásokat: vannak a Start-munkaprogram keretében dolgozók, az országos szolgálatoknál foglalkoztatottak, valamint a "söprögetők" – utóbbiak vannak a legkevesebben – szögezte le.

Sőt, van olyan cég a mezőgazdaságban, ahol a közmunkások alkalmazása annyira versenyképes megoldás, hogy a konkurencia panaszkodik a "piactorzító" hatás miatt – állította a helyettes államtitkár.

A fizikai munka legyen szexi!

Simon szerint az is csúsztatás, hogy a szakképzés átalakítására a tananyag egyszerűsítését jelentené – ez ugyanis szerinte csak a felnőttképzésre igaz.

A fejlesztések legfőbb célja, hogy a képzések tartalmát és szerkezetét a vállalatok is befolyásolhassák. A képzéseket azért egyszerűsítjük, mert ezt kérik tőlünk a munkáltatók, erre van most igényük – magyarázta.

A politikus úgy látja, inkább azzal van probléma, hogy sok a túlképzett ember. A vállalatok korábban olyan szintre lőtték be a felvételi követelményeket, ami indokolatlan az adott munkakörben – most pedig, azzal szembesülnek, hogy nincs elég ember.

Tudatosítani kell a fiatalokban azt, hogy egy szakmából is meg lehet élni tisztességesen – így érdemes például asztalosnak, vagy péknek tanulni!

A társadalom elhitette az Y és a Z generációval, hogy a fizikai munkának nincs becsülete, mert mindenki számára az érettségi, a diploma megszerzését tűzték ki célul.

Ezt a "hibát" nagyon nehéz lesz helyre hozni – méltatlankodott Simon Attila István.

Forrás: napi.hu