Csongrád Megyei Iparszövetség

Mit tesz a piaccal a minimálbér-emelés?

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36 százalékkal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2 százalékkal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés.

A jelen helyzet

Az elmúlt évtizedben a magyar foglalkoztatás jelentős javulására a válság utáni „helyreállítási periódus”, a gyors kivándorlás, a közmunka kiterjesztése, a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a női 40+ program volt jelentős hatással. Ez napjainkra egyes ágazatokban és szakmunkában jelentős munkaerőhiányt okozott, miközben a foglalkoztatás is csúcsokat döntött. Mindez a bérek gyors emelkedésével járt együtt.

A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a munkaerőhiány milyen hatással volt a keresetek alakulására. A munkaerő hiánya illetve többlete jól közelíthető a betöltetlen álláshelyek illetve a munkanélküliek számával. 2004 és 2016 között havi, megyei bontásban vizsgáltuk a munkanélküliek, a betöltetlen álláshelyek és az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számát, illetve ezeknek a hatását a keresetekre. (A megyei bontást az indokolja, hogy a mutatók együttesen ilyen területi egységre érhetők el.)

Forrás: KSH alapján GKI számítás

A betöltetlen álláshelyek száma a bejelentett álláshely kínálatot mutatja, amelynél a tényleges munkanélküliség jóval nagyobb is lehet. A munkanélküliek számát pedig erősen torzítja a közmunka. De a keresetek sem a tényleges munkajövedelmet mutatják, például a cafeteria és főleg a szürke foglalkoztatás következtében. Mindezen korlátok figyelembe vétele mellett az adatok azt mutatják, hogy megyénként, ha van kapcsolat, akkor a keresetek 5-6 hónap késéssel reagálnak a vizsgált 3 változó mozgására.

Forrás: KSH és NFSZ adatai alapján GKI számítás (Minél nagyobb a mutató értéke, annál szorosabb a kapcsolat a keresetekkel.)

Az ábrán jól látható, hogy 4 megyében semmilyen kapcsolat nincs a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma valamint a keresetek alakulása között. 5 megyénél gyenge, míg másik 5-nél közepes kapcsolat látható. A maradék 5 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar) és Budapest esetében viszont erős a kapcsolat. Azoknál a megyéknél, ahol nincs vagy kicsi a magyarázó ereje a kiválasztott mutatóknak, jellemzően kiterjedt a közmunka, továbbá az alacsony bérszint miatt a minimálbéremelés kedvezőtlen hatásai is erősebben jelentkeznek.

Végre kellett hajtani

Vagyis hiába lenne indokolt a keresetek kisebb emelkedése a munkanélküliek illetve a betöltetlen álláshelyek száma alapján, a kötelező minimálbéremelést végre kellett hajtani, ami jelentősen emelte a keresetek szintjét. Ugyanakkor minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Vagyis a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében.

Ezeknek az emeléseknek nincs valós, piaci alapja. Ugyanakkor Budapesten és az észak-nyugati megyékben a minimálbéremelésnek nincs érdemi hatása a versenyszférára, mivel ott a valós munkaerőhiány önmagában magasabb bérszintet eredményez. Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken.

Forrás: tozsdeforum.hu