Csongrád Megyei Iparszövetség

Brutális mennyiségű adó van Magyarországon

Jelenleg 58 adófajta van Magyarországon, amely eggyel kevesebb a tavalyinál. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó.

Hagyományos felmérésünkben ismét megnéztük, hogy hány adófajta van Magyarországon. Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számoltunk. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó.- összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda harmadik alkalommal készített elemzésében.

Kevesebb…

A jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó, ezért idén ismét eggyel kevesebb, összesen 58 adó létezik hazánkban. Ezzel kijelenthető, hogy már a második évben csökken a magyarországi adók száma.

…vagy több?

Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Erre kiváló példa a helyi adókról szóló törvény idén január 1-től hatályos módosítása, amely az építményadó keretében bevezette a "plakátadó"-t. Ez a reklámhordozót mint új adótárgyat nevesíti és arra az önkormányzatoknak négyzetméterenként 12 000 Ft-os maximális adómértéket enged megállapítani. Mivel azonban ennek sem a tárgya (ingatlan) sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért külön adófajtának nem tekinthető.

Miből mennyit?

Áfa: nő a hatékonyság

A bevételi lista tetején nincs meglepetés: az áfából 2017-ben több mint 3 500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Ez az adónem az előző évhez képest úgy produkált 7 százalékos bevétel-növekedést, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a lassanként beinduló infláció is, legalább ilyen fontos a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése ráadásul újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.

Tao: kicsi a bors, de erős

2017-től a korábbi 10/19 százalékos sávos mértékről mindössze 9 százalékosra csökkent a társasági adó. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5 százalékkal csökkent és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40 százalékkal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban

A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65 százalékkal nőttek. Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketing-kampánya lassan beérik és az adózók megértik-megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik, mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.

Láthatatlan mikroadók

Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár értelmezhetetlenül kicsi bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, mert a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.

Nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintettük.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Hova tovább?

A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a "spekulációs adó" vagy az "üvegházgáz-adó", esetleg a "lakatlansági díj".

Forrás: Pénzcentrum