Csongrád Megyei Iparszövetség

A 7 legradikálisabb intézkedés, amit a negyedik Orbán-kormány végrehajthat

Nem lehet elégszer leírni és megismételni, hogy az ígéretek szerint a kormány gazdaságpolitikája a jövőben a versenyképesség javításáról fog szólni és ehhez gyakorlatilag el is készült az étlap, amiről összeválogathatja az intézkedéseket. A lépéseket a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában kell keresni. Itt és most kiemeljük a meghatározó jelentőséggel bíró döntéseket. 

Ez az a dokumentum

Negyedszer alakíthat kormányt az Orbán Viktor vezette Fidesz, ezúttal is kétharmados többséggel. Ezek után mindenki azt találgatja a gazdasági szereplők vagy épp a külföldi befektetők, de akár a lakosság körében is, hogy konkrétan milyen gazdaságpolitikai (például adópolitikai) intézkedésekre készülnek a kormánypártok (az általános várható irányokról gyorsértékelésünkben itt írtunk). Ehhez a legjobb hivatalos kapaszkodót Orbán Viktor nyilatkozatai adják. Többször is kijelentette ugyanis a kormányfő, hogy az MNB elemzőgárdája által készített versenyképességi csomag a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonala.

A választások előtt 3 nappal megjelent miniszterelnöki interjúbanegyenesen úgy fogalmaz, hogy a kormánynak bátor döntéseket kell hoznia a versenyképesség javításának területén. 2019 januárt jelölte meg a versenyképességi program elindításának határidejére.

Bár az új kormányzati struktúráról még nem érkeztek hírek, korábban voltak olyan információk, hogy Matolcsy György szívesen levezényelne egy ilyen programot a kormány tagjaként, miniszteri pozícióban. A jegybankelnök hat évre szóló mandátuma egyébként 2019. március elején lejár.

A legfontosabb pontok


A jegybank közgazdászcsapata több kiadványban is foglalkozott a magyar gazdaság versenyképességével, feltérképezte a gyenge pontokat és megfogalmazott igencsak konkrét javaslatokat. Ennek alapja a Versenyképesség és növekedés című 2016-os kiadvány, majd a tavaly útnak indított éves rendszerességgel megjelenő Versenyképességi jelentés című anyag.

A jegybank szakértői egyébként a Portfolio hasábjain egy cikksorozat keretében mutatták be, hogy mely területeken hogyan kellene előrébb lépni. Az érdeklődőknek ajánljuk a cikksorozat 1.2.3.4. és 5. részét.

Az ún. harmadik Széll Kálmán Tervnek nevezett intézkedéssorozatból mi csak a legjelentősebbnek mondható lépéseket emeljük ki, amivel a negyedik Orbán-kormány indíthatja az új ciklusát. 

  • A jelenleg 15%-os egykulcsos személyi jövedelemadó kulcsának további csökkentése. Ez az a pont, melynek szükségességét a jegybanki elemzőcsapat a kezdetektől hangsúlyozza. Matolcsy György MNB-elnök idén januárban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy "átfogó versenyképességi reformokat szükséges indítani, aminek kulcseleme kell, hogy legyen a személyi jövedelemadó további csökkentése". Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig épp a múlt héten lengette be: "a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsa is mérséklődhet, mégpedig egy számjegyűre".
  • A legkevésbé foglalkoztatott csoportok munkára ösztönzése. Ez alatt a szakértők a Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztését tanácsolják a munkavállalói járulékok esetében, mely várakozásaik szerint a legkevésbé foglalkoztatott csoportok esetében növelné a munkakínálatot.
  • Meglévő adókedvezmények rendszeres értékelése: az adóalapok bővítése az adórendszerben meglévő jelentősebb kedvezmények rendszeres értékelésével és felülvizsgálatával, amely során fontos figyelemmel lenni az üzleti környezet kiszámíthatóságára is.
  • Az állami ügyintézés felgyorsítása az e-governance által: a magánszektor adminisztrációs terheinek csökkentése, amelynek a nemzetközi tapasztalatok alapján kiemelt eszköze az e-governance.
  • A demográfiai folyamatokat érintő intézkedéseket is javasoltak az MNB szakértői, de legutóbbi értékelésükben itt elismerik, hogy ezen a területen a kormány már több intézkedést is végrehajtott. Vannak azonban még lehetőségek az MNB álláspontja szerint: a gyed felső határának növelését (meg kellene haladnia a munkajövedelem 70%-át, valamint a plafont is feljebb kellene emelni a minimálbér kétszeresének 70%-áról); (2) családi adóalap-kedvezmény további növelése a 2 gyermeket vállaló családoknál (a jelenleg életben lévő, 2019-ig 40 ezer forintra emelkedő összeg további emelése indokolt lehet); (3) egyszeri anyasági támogatás emelése;
  • Többletforrás biztosítása a magánforrások egészségügyi szektorba történő beengedésével. Ennek a módját legutóbbi cikkükben részletezték az elemzők. A magánkiadások esetében azt tartják célszerűnek, hogy a háztartások által már jelenleg is kifizetett közvetlen egészségügyi hozzájárulások (ilyen a gyógyszerek, vagy járóbeteg vizsgálatok térítési díja, illetve ide tartozik a paraszolvencia is) intézményesített formában – egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül – kerüljenek becsatornázásra a rendszerbe, ami hozzájárulna a kiadások hatékonyságának növekedéséhez. Közben azt javasolják, hogy többet kell költenie az államnak prevenciós célokra és alapellátási célokra, emellett elkerülhetetlen az ágazat béreinek további emelése a munkaerőhiány leküzdése érdekében.
  • A jegybank szakértői emellett kitartanak igencsak megosztó elképzelésük mellett is, nevezetesen, hogy valamilyen módon összekapcsolnák a gyermekvállalást és a nyugdíjrendszert. Ez a gyermekvállalástól függő nyugdíj ötlete. A jegybanki elemzők arra jutottak, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást, a rendszer inkonzisztens. Ezért olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is – javasolták.

Ezek időzítéséről még nem tudunk konkrétumokat. Kérdés, hogy a régi-új kormány követi-e a korábbi évek gyakorlatát és beterjeszti tavasszal a 2019-es költségvetést és adótörvényeket.

A 7 legradikálisabb intézkedés, amit a negyedik Orbán-kormány végrehajthat

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Matolcsy György a jegybankelnök Egyensúly és növekedés című könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bankban 2015. március 5-én. Kép és címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás

Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiek csak egy lehetséges intézkedéscsomagot jelentenek, nincs garancia arra, hogy ezek ilyen formában meg is valósulnak vagy nem lesznek más, a költségvetés bevételi és/vagy kiadási oldalát érintő lépések, mint például az eltervezettnél magasabb munkaadói járulékcsökkentés, vagy az egyes szektorok által vágyott különadó-mérséklés.

Nem tartozik közvetlenül a versenyképességi javaslatcsomaghoz, azonban a korábbi kormányzati kommunikáció alapján az új kormány arra is törekedni fog, hogy négy gazdasági szektorban a magyar tulajdonosok erős befolyással rendelkezzenek. Orbán Viktor ennek kapcsán többször is az energia-, a bank-, a média-, és a kiskereskedelmi szektort nevezte meg. Leginkább az utolsó ágazatban van elmaradásban a kormány, sőt az elmúlt hónapokban törekvéseivel ellentétes folyamatok zajlottak a piacon. 

Forrás: Portfolio