Csongrád Megyei Iparszövetség

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon – Most mégis betonfalba ütközhet

Az elmúlt években nem volt nagyobb sikersztori a magyar gazdaságban, mint a foglalkoztatás rekordszintre emelkedése és a munkanélküliség dinamikus csökkenése. Hosszú ideje már egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac a húzóerő, és olyannyira sokan találtak állást, hogy kezdünk kifogyni a "munkáskezekből". A Portfolio számításai szerint még hadra lehet fogni néhány százezer embert – amit a nyugdíjkorhatár emelése is segít a következő években -, de a csökkenő népesség miatt hamarosan egy áttörhetetlen falba ütközünk bele. 

A foglalkoztatottak száma Magyarországon ma már olyan magas, mint amit utoljára a rendszerváltást követően láttunk. A 

  • gazdasági válságban elveszett munkahelyek természetes újjáépülése,
  • az elmúlt évtized munkaügyi reformjai,
  • valamint a gazdasági konjunktúra


egyaránt a foglalkoztatás növekedésének irányába hatott.

A munkaerőpiaci reformoknak (inaktívak munkába állítása, rokkantsági felülvizsgálatok, GYES-kedvezmények, nyugdíjkorhatár folyamatban lévő emelése) és a válság utáni konjunktúra élénkülésének köszönhetően egyre többen álltak munkába, miközben nőtt az aktivitási ráta. Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy 2006 eleje és 2017 vége között – így a válság foglalkoztatási hatásain átnézve – miként változott a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, valamint az inaktívak száma: 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet


Az alábbi ábra pedig azt mutatja be, hogy miként áll össze a 15-74 éves népesség 2017 végén: 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

 

Meddig tart a menetelés?


Mindezek alapján látható, hogy szép eredményeket mutathatunk fel, de az adatok mélyére ásva egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan falba ütközünk,
 

és a foglalkoztatás növekedése előbb-utóbb meg fog állni.

A munkavállalási korú lakosság ugyanis erőteljesen csökken. Sőt, ebben a korcsoportban az elmúlt években gyorsabb volt a csökkenés üteme, mint a teljes népességben, hiszen a munkapiacra lépő korosztályok egyre kisebbek, miközben a várható élettartam növekszik.

Ezt a tendenciát fékezi az utóbbi időszakban a nyugdíjkorhatár emelése, ami évente több tízezer embert tart a munkaerőpiacon. A munkaerőhiány szempontjából tehát az a kérdés, hogy a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése milyen kilátásokkal kecsegtet.

Éppen ezért megvizsgáltuk, mire is számíthat Magyarország a következő néhány évben. Az alábbi két ábránkon az elmúlt évek főbb munkapiaci trendjeit mutatjuk be, az elsőn a korhatáremelések eddigi hatásai, a másodikon pedig a munkapiaci reformok hatására csökkenő inaktív népesség alakulását láthatjuk. 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet


Mint láthattuk, a munkavállalási korú népesség csökkenésének remek ellenszere a nyugdíjkorhatár emelése, ami jelenleg zajlik is Magyarországon, így hamarosan megegyezik a 15-64 éves korosztállyal, sőt, kismértékben meg is haladja azt. (A 2014-es 61 évről 2022-re 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatárt.) Ez az a tényező, amely sokat segít abban, hogy ne csökkenjen a "merítés", azonban 2022 után számításaink szerint újra erőteljesen csökkenni kezd a munkavállalási korú népesség. 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet


A csökkenés oka, hogy a most 50-es éveik második felében járók nyugdíjba mennek (korévenként kb. 120 ezren vannak), miközben olyan fiatalok lépnek be a "helyükre", akiknek a száma korévenként 100 ezer alatti. 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet


A munkavállalási korú népesség csökkenését tehát átmenetileg megakadályozza a nyugdíjkorhatár emelése, az előttünk álló évtizedben azonban további csökkenés várható, ha nem emelkedik (a törvényben rögzítettnél) tovább a nyugdíjkorhatár, vagy nem sikerül még tovább közelíteni a valós nyugdíjba vonulási időpontot a korhatárhoz.

A munkavállalási korú népesség a 2006-os 6 millió 400 ezerről 2017-ben 6 millió 280 ezerre csökkent (a mélypont a 2014-es 6 millió 160 ezer volt), ami kisebb ingadozások mellett 2022-ig nem fog változni. Ezt követően azonban a 2006 és 1014 között látható csökkenő trend folytatására számíthatunk.
 

A népesség korévenkénti számának, a rájuk jellemző halálozási minták, valamint a munkaerő-felmérés adatainak figyelembevételével a Portfolio kalkulációja szerint 2030-ra már csak 5 700 ezer fő körül lehet a munkavállalási korú népesség.

A potenciális munkavállalók száma ennél alacsonyabb lehet, hiszen nem kalkulálhatunk azzal, hogy egy rokkantnyugdíjas sem marad a 15-65 éves népességben, mint ahogy azzal sem (remélhetőleg), hogy a 15-19 évesek tömegesen munkába állnak. A gyermekgondozási segélyben részesülők jó része szintén nem fog visszatérni a munkaerőpiacra (mindig lesz kb. 200 ezer anyuka, aki szül/gyermeket nevel), de esetükben létszámuk lassú csökkenésére számíthatunk a támogató intézkedések hatására. A potenciális dolgozói tábor ezzel korrigálva így 5 millió alá fog csökkenni 2030-ra a jelenlegi 5 millió 400 ezerről.

Ha azzal számolunk, hogy a következő időszakban sikerül 

  • tovább csökkenti az inaktivitást és a munkanélküliséget,
  • visszaterelni a munkaerőpiacra a passzív munkanélkülieket,
  • munkába állítani azokat az inaktív munkanélkülieket, akik dolgozni szeretnének,


akkor a tavalyi 4 millió 360 ezerről az előttünk álló években 4 millió 600 ezer környékére lehet növelni a dolgozói létszámot a munkavállalási korú népességben, azzal számolva, hogy a természetes munkanélküliség Magyarországon 6% körüli. 

 

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Klikk a képre!

 


Az is kérdéses, hogy a munkapiacon fennálló korlátokat és képzettségi problémákat mennyire lehet áthidalni a jelenleg nem dolgozó, ám munkavállalási korú népességbe tartozók tekintetében. Foglalkoztatásukhoz elengedhetetlenek volnának az olyan aktív munkaerőpiaci intézkedések, amelyek segítik a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózását, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését és az átképzést.

Mindent egybevetve látható, hogy habár még növelhető a munkavállalási korú népesség foglalkoztatása – az inaktívak csökkenésével párhuzamosan -, ez mostanra 200-250 ezer fő lehet, de könnyen előfordulhat, hogy ennél is előbb fizikai korlátba ütközik a létszámbővülés. Egy részüknek a foglalkoztathatósága rendkívül kérdéses, vagyis minden bizonnyal csak akkor fognak bekerülni a munkaerőpiacra, ha az elhelyezkedésüket támogató munkapiaci intézkedések mellett a konjunktúra kitart, és a munkaerőhiány fokozódik az országban.

A fentiek alapján számításaink szerint 2022 és 2025 között tetőzhet a foglalkoztatás Magyarországon, innentől elfogynak a hadra fogható emberek, és a demográfiai kényszer hatására jelentős erőfeszítések nélkül a foglalkoztatás lassú csökkenésére kell számítani.

Forrás: Portfolio