Csongrád Megyei Iparszövetség

Kiürül az ország? Íme a legújabb felmérések a kivándorlásról

Budapest — Napról napra változnak a számok arról, hányan hagyják hátra hazájukat egy jobb élet reményében.

Bár sokan adják a fejüket a kivándorlásra, de közel sem Magyarországról indul útnak a legtöbb ember. A Boston Global Consulting Group és a Profession kutatása szerint a magyarok többsége a munka és a magánélet egyensúlyáért, a jó kollegális viszonyért és munkája elismeréséért vándorol külföldre.

A munkaképes magyarok öt százaléka már valamelyik uniós tagállamban dolgozik. A térkép azt mutatja, hogy a legtöbben a Dél-Dunántúlról vándorolnak ki (Forrás: KSH)

A jobb fizetés a negyedik helyen áll, ugyanakkor a KSH friss adatai szerint ötből négy ember elsősorban anyagi, megélhetési okból hagyná el az országot. A jobb körülmények reményében a munkaképes magyar lakosságnak már több mint az öt százaléka, 339 ezer ember dolgozik egy másik uniós tagállamban az Eurostat 2017-es adatai szerint – ez valamivel több a KSH számainál. 2012-ben ez 2,4 százalék volt, az uniós átlag most 3,8 százalék.

Beck Barbara (35) több mint 4 évet élt az Egyesült Királyságban. Egy családi tragédia szólította haza. Bár nem tervezett itthon maradni, időközben rátalált a szerelem, így máig itthon él

– A különféle juttatások, a jobb egészségügy, oktatás és nyugdíjrendszer, valamint a 3-4-szeres fizetés vonzza leginkább nyugatra a kelet-európai országok lakóit – kezdte Pogátsa Zoltán közgazdász.

Zillich Angéla (24) először Hollandiában, majd Dániában élt és tanult. Szakmai gyakorlatra érkezett vissza Magyarországra. Jövő januárban dől el, marad-e vagy továbbáll

A Profession.hu adatai szerint ma 23 százalékkal kevesebben akarnak külföldre menni, mint 4 évvel ezelőtt, arányuk ma 35 százalék – a globális áttlag 57 százalék. A kivándorlási kedv szakmai területenként, kor és képzettségi szint szerint eltérő, de lakhely szerint is változik. A legtöbben (45-51%) a délnyugati, a legkevesebben (31-32%) a nyugati, északnyugati régióból vándorolnak ki, míg Budapestre és Pest megyébe jönnek vissza külföldről a legtöbben (59-79%), a keleti régióba pedig a legkevesebben (38%).

Lakatos Nórát (25) a szerelem szólította Ausztráliába. Férjével 5 éve találkozott Budapesten, lassan 3 éve házasok. 2015 tavaszán költözött ki végleg, és nem tervezi, hogy hazatér

 A kivándoroltak ritkán jönnek vissza, ha mégis, annak a honvágy, vagy egy sikertelen próbálkozás az oka. Sok visszatérő egy idő után újra külföldön próbál szerencsét – mondta Pogátsa.

Az ábrán az látható, hogy a visszatérők többsége a közép-magyarországi régióban él (Forrás: KSH)

A KSH friss kiadványa szerint a korábban kivándoroltak 37 százaléka családi indokkal jött haza, 27 százalék azért, mert teljesült a kitűzött célja, 22 százalék anyagi, szakmai vagy tanulmányi, 14 százalék pedig egyéb okok miatt.

Dóra (24) kalandvágyból költözött Londonba. Nehéz volt hozzászoknia a kinti életmódhoz, de a munkáját értékelik, és bár hiányoznak neki az itthoniak, marad még

Az elsődleges célpont Németország, ahol eddig minden évben 18–26 ezer fővel több magyart regisztráltak. Ehhez képest 2017-ben csak 9 ezerrel nőtt a számuk. Ott jelenleg 180 ezren élnek, míg az Egyesült Királyságban 130 és 160 ezer fő közöttire, Ausztriában pedig 70 ezerre becsülik a számukat. Ugyanakkor egyre csökken a kivándorlási kedv, méghozzá leginkább a fiatalok és a magasan képzettek körében.

Kajzinger Zsolt (48) a szerelem miatt kötött ki Berlinben, ahol 5 éve él. A kezdeti nehézségek után végül minden jóra fordult, a szakmájában dolgozik ápolóként egy kórházban

 Hogy valaki kint marad-e, függ attól, mennyire beszéli a nyelvet, tud-e azonosulni az idegen kultúrával, és hogy képes-e kapcsolatokat kialakítani – kezdte Skultéti-Szabó Katalin pszichológus. – Ha ez nem sikerül, lehet bármilyen jó anyagi helyzetben, hazatérhet.

A visszavándorlók és a kivándorlók száma

Kommentár: Ki marad?

Tízezrekkel leszünk kevesebben évente a természetes fogyás miatt, és még ennél is többen vannak azok, akik egy könnyebb élet reményében vállalják a kockázatot és útra kelnek. Legtöbbjükre nehéz évek várnak. Nemcsak otthonukat, szeretteiket hagyják hátra, de szembesülnek azzal is, hogy „idegenek” lesznek egy idegen helyen. Lemondanak, de cserébe kapnak is. Ki ítélhetné meg, hogy egyik kárpótolhatja-e a másikat. Most még kevesen vannak azok, akik hazatérnek, de talán apadni látszik azok száma is, akik elindulnak. Nem lehet eltagadni azt, hogy sokan nyernek azzal, ha kint kezdenek új életet. De az biztos, hogy még sokkal többen, valójában egy egész ország nyer azon, ha sikerül megteremteni azokat a feltételeket, amelyek maradásra bírják külföldre kacsingató fiataljainkat.

Csizmadia Ádám, szerkesztő

Forrás: Blikk