Londoni piaci elemzők véleménye szerint valószínűleg átmeneti jelenség a nyersolaj világpiaci árának meredek emelkedése, és a folyamat hamarosan több ok miatt is várhatóan visszafordul.
Nem meglepő, hogy a világpiaci alaptípusnak tekintett Brent olajféleség ára kedden már valamelyest csökkent az előző nap elért 85 dolláros hordónkénti szintről, amely négyévi csúcs volt – írta a Capital Economics olajpiaci szakértőinek kedden ismertetett tanulmánya. Az ellátási helyzettel kapcsolatos legnagyobb befektetői félelmekről kezd kiderülni, hogy alaptalanok.
A Brent árát – amely az elmúlt két hónapban 17 százalékkal emelkedett – elsősorban az a piaci félelem hajtotta fel, hogy az Egyesült Államok visszaállítja a szankciókat Irán ellen. A másik áremelő tényező az volt, hogy szeptember eleje óta kissé enyhültek a kínai gazdaság várható teljesítményével kapcsolatos befektetői aggályok.
Az elemzők szerint azonban az olajpiaci ellátási aggályok eltúlzottak. mivel még abban az esetben is lehetne pótolni a kiesést más termelők kínálatának növelésével, ha az iráni kitermelés ugyanannyival visszaesne, mint a jelenleginél sokkal átfogóbb, 2011-2014 között érvényesített amerikai szankciók idején, és ha a venezuelai termelés is még tovább csökken. Emellett a kínai gazdaság növekedési lendülete már az idén alábbhagy, az amerikai gazdaság növekedési üteme pedig 2019-ben jelentősen lassulni fog, és mindez együtt valószínűleg lassítja a globális olajkereslet növekedését is.
Az idén és jövőre meglehetősen meredek ívű árcsökkenést várnak. Kedden ismertetett új előrejelzésük szerint a Brent hordója 2018 végén 70 dollárba, 2019 végén 60 dollárba kerül majd.
Az olajárak jelentős csökkenését más londoni elemzőcégek is jósolják.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő várakozása szerint a Brent hordójának éves átlagára az idén 70 dollár, jövőre 65 dollár, 2020-ban 57,50 dollár lesz. Emellett az amerikai importvámok emelése a kínai gazdaság növekedését is jelentősen megterheli.
Az Oxford Economics elemzőműhely számításai szerint ha az amerikai kormány januártól – ahogy Donald Trump elnök kilátásba helyezte – valóban 25 százalékra emeli tovább a 200 milliárd dollárnyi kínai importra nemrégiben kirótt 10 százalékos vámot, a kínai gazdaság jövőre 5,8 százalékkal, 2020-ban 5,6 százalékkal növekedne az Oxford Economics jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő 6,1 százalékos, illetve 5,7 százalékos növekedés helyett. Ez a forgatókönyv-változat is csak arra az esetre érvényes, ha az amerikai kormány Trump fenyegetése ellenére nem vet ki pótvámokat a teljes kínai importra.
Forrás: napi.hu