Csongrád Megyei Iparszövetség

Nyugdíj melletti munka: járulék, kereseti korlát 2019-től

A nyugdíj mellett munkát vállalók, jövedelmet szerzők közül ki mentesül 2019-től a járulékfizetés alól, és ki nem? Kire
vonatkozik továbbra is a kereseti korlát, kire nem? Ismertetjük.
A Magyar Közlöny 117. számában kihirdetett adócsomag tartalmazza a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
szerinti biztosítottakra vonatkozó módosítást.
A 2019. január 1-jétől hatályba lépő módosítás következtében a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítottnak
minősül a munkaviszonyban álló személy, kivéve azt a személyt, aki a munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerint
létesített munkaviszonyát saját jogú nyugdíjasként végzi. Az előzőekhez kapcsolódóan, szintén 2019. január 1-jei hatályba
lépéssel a Tbj. 25. §-a is módosításra került azzal, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak
minősülő személy az e tevékenységéből származó keresetei után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és
nyugdíjjárulékot nem fizet.
Hangsúlyozni kell, hogy a járulékfizetési kötelezettség, valamint a biztosítotti minőség hiánya csak azokat a nyugdíjasokat
érinti majd, akik a nyugdíj melletti keresőtevékenységüket munkaviszony keretén belül végzik. Azok a nyugdíjasok, akik
nyugdíjasként közszolgálati típusú jogviszony, vagy például megbízási jogviszony keretében végeznek majd munkát, e
jogviszonyuk alapján továbbra is biztosítottá válnak és az e tevékenységük alapján szerzett keresetükből
nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségük áll majd fenn.
A fentiekben említett jogszabályváltozások a nyugdíjbiztosítási jogszerzést is érintik.
Elsődlegesen viszont azt kell tisztázni, hogy ki tekinthető társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak. A Tbj.
4. § f) pontja adja meg e kérdésre a választ, mely szerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény,
szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, EGT állam jogszabályai
alkalmazásával öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló
kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban
vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. E személyi kört gyakorlatilag az öregségi
nyugdíjkorhatárt már betöltött, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek jelentik.
Nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek, akik részére 2012. január 1-jétől a korábbi előrehozott,
korkedvezményes, korengedményes öregségi nyugdíjuk, szolgálati nyugellátásuk már nem nyugdíjként, hanem korhatár
előtti ellátásként, vagy szolgálati járandóságként kerül továbbfolyósításra, illetve 2011. december 31-ét követően részükre
korhatár előtti ellátást, vagy szolgálati járandóságot állapítottak meg. Szintén nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok
a személyek sem, akiknek a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásuk 2012. január 1-jétől rehabilitációs vagy rokkant
ellátásként kerül továbbfolyósításra, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásuk ezen időponttól kezdődően került
megállapításra.
A jogszerzés tekintetében elsődlegesen kell megemlíteni, hogy azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíj mellett munkaviszony
keretén belül dolgoznak, nyugdíjjárulék-fizetés hiányában a 2019. évi keresetük alapján nem válnak majd jogosulttá a Tny.
22/A §-ban rögzített 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre. A közszolgálati típusú jogviszony, illetve megbízási szerződés, vagy a
kiegészítő tevékenységű egyéni, társas vállalkozóként munkát vállaló nyugdíjas viszont a nyugdíjjárulék-alapot képező
keresetei alapján továbbra is jogosultságot szerezhet majd az említett nyugdíjnövelésre.

A munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas esetében 2019. januártól a Tny. 83/B §-a szerinti nyugdíjszüneteltetési szabályt
nem kell majd alkalmazni, hiszen e tevékenysége alapján 2019. évben már nem minősül majd biztosítottnak és
nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet sem szerez. Az úgynevezett keresetkorlát alóli mentesülés – amikor is a nyugellátás
szüneteltetésre kerül, amennyiben a nyugdíjasként szerzett kereset eléri vagy meghaladja az adott évben a minimálbér
tizennyolcszorosát – gyakorlatilag csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyeket fogja érinteni, hiszen ezen
szüneteltetési ok a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok esetében nem kell alkalmazni. Ettől függetlenül, ha a
keresőtevékenység nem munkaviszony, hanem például megbízási jogviszony keretén belül történik, úgy abban az esetben
továbbra is alkalmazni kell majd a keresetkorlátot.
Szintén alkalmazni kell majd továbbra is a Tny. 83/C §-ában rögzített nyugdíjszüneteltetési szabályt, amikor is a nyugdíj
kötelező szüneteltetését a nyugdíjas közszolgálati típusú jogviszonya alapozza meg.
A jogszabály kihirdetését követően számos kérdés irányult arra vonatkozóan, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban részesülőkre vonatkozóan is alkalmazni kell-e majd az új szabályozásban foglaltakat.
Mint azt a fentiekben már említettem, a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy nem minősül
saját jogú nyugdíjasnak, ezért az ellátása folyósítása melletti keresőtevékenysége alapján – függetlenül azon ténytől, hogy a
keresőtevékenység munkaviszony, közszolgálati típusú jogviszony, megbízási jogviszony, vagy egyéni, társas vállalkozói
jogviszony keretében történik – biztosítottá válik és az e jogviszonyaiból származó keresetei után nyugdíjjárulék fizetési
kötelezettsége áll majd fenn.
A nyugdíjjárulék fizetése ellenében, az ellátásban részesülő személy további nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerez,
valamint esetükben továbbra is vizsgálni kell a Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlát elérését azzal, hogy amennyiben az
ellátás melletti keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmük a tárgyévben eléri majd a
minimálbér tizennyolcszorosát, úgy abban az esetben a keresetkorlát elérését követően hónap első napjától az év hátralévő
részében szüneteltetni kell majd az ellátás folyósítását. Szintén alkalmazni kell majd a Tny. 83/C §-ában foglaltakat is, azaz,
amennyiben az ellátásban részesülő személy az ellátás mellett közszolgálati típusú jogviszonyt létesít, úgy abban az
esetben az ellátást a közszolgálati típusú jogviszony létesítését követő hónap első napjától, annak megszűnéséig
szüneteltetni kell majd.

Forrás: adózóna.hu