Csongrád Megyei Iparszövetség

Varga bemutatta a kormány csodacsapatát a munkaerőhiány ellen

A nők és a nyugdíjasok foglalkoztatását segítené elő Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a Portfolio konferenciáján is ígéretet tett a bürokrácia csökkentésére. Konkrétumokat azonban megintcsak nem említett, pedig mindössze 11 napja maradt a kormánynak arra, hogy új gazdasági tervet nyújtson be Brüsszelnek.

Nem annyira a magyar választóknak vagy éppen a járulékcsökkentésre váró vállalkozásoknak üzent Varga Mihály, amikor a Portfolio konferenciáján arról beszélt, „Mit tervez a kormány?” idén és 2019-ben. A pénzügyminiszter láthatóan az Európai Uniót igyekezett megnyugtatni, amely Brüsszel költségvetési elemzése alapján nemrég a GDP 1 százalékát kitevő kiigazításokat várt el október 15-ig, mert úgy látta, veszélyben van a hiánycsökkentés magyarországi tervének a teljesülése.

Pedig a helyzet első ránézésre nem tűnhet vészesnek, hiszen – erről Varga Mihály is beszélt – a deficit még mindig messze van a 3 százalékos határértéktől. Brüsszel viszont az adósságválságok óta óvatosabb, és már a túllépés veszélyekor is megnyomja a piros csengőt. A magyar kormány pedig a jelek szerint nem kevésbé óvatos: mindenképpen szeretné elkerülni, hogy újra brüsszeli „gyámság” alá kerüljön, akárcsak 2004 és 2013 között, amikor a túl magas hiány miatt, eljárás keretében kellett megfelelni a bizottság elvárásainak.

A most folyó eljárásban ez rövid távon nem fenyeget – tudtuk meg brüsszeli forrásból, az azonban semmiképpen nem jó üzenet a piacok felé, ha az Európai Bizottság arról beszél, mennyire elégedetlen a magyar kormány gazdaságpolitikájával (is).

Márpedig – mint Varga Mihály csütörtöki beszédében is kiemelte – a befektetők megnyerése továbbra is fő cél. Ráadásul nem is csak amiatt, hogy minél alacsonyabb kockázati felárat, hozamot várjanak el a magyar állampapírok után, hanem mert a magántőkéből származó beruházások nélkül még mindig bezuhanna a gazdaság, ezeket kell erősíteni a még mindig uralkodó állami fejlesztések helyett (és nem csak az autóiparban) – üzente a pénzügyminiszter.

Fontos, hogy az állami beruházások ne fékeznék a magánszektort

– fogalmazott, Brüsszelben pedig jó eséllyel feltapsoltak. Itt ugyanis megint csak a bizottsági értékelők fontos érvét visszhangozta a politikus: információink szerint a nemrég itt járt brüsszeli delegáció elsősorban éppen azt vetette a kormány szemére, hogy túl magas az állami beruházások aránya. Nem csak azért tartják különösen magasnak a jövőre a GDP 7 százalékát kitevő mennyiséget, mert ez kétszerese-háromszorosa a nyugat-európai fejlett országokban megszokottnak, de amiatt is, mert meglátásuk szerint ez a tömeg már a magánberuházások elől veszi el a teret.

Egy egyszerű példa: a különösen munkaerőhiányos építőiparban az is nehezítheti például a lakásépítéseket, hogy az állami fejlesztések elszippantják a cégeket, dolgozókat, az így támasztott verseny felnyomhatja a szolgáltatási árakat is.

Az meg csak a hab a tortán, hogy az állami beruházások még mindig jórészt uniós támogatásból valósulnak meg. Mint egy forrásunk fogalmazott: az sem tetszik a bizottságnak, hogy európai adófizetők pénzéből gerjesztik Magyarországon az inflációt.

Arra azonban nem tett ígéretet Varga Mihály, hogy ezen a téren bármilyen konkrétumra készülne a kormány – valószínűleg inkább azt várja, hogy a magánbefektetések növekednek olyan szintre, hogy az államiak aránya csökken. Ezzel az Európai Bizottság szerint az a gond, hogy az állami beruházásokat akkor kellene növelni, amikor a magángazdaság gyengélkedik, amikor viszont pörög, mint most, akkor ezt feleslegesnek tartják (lásd a fentebbi példát).

Így volt ez egyébként az előző uniós költségvetési ciklusban is, amikor a fejlesztések több mint felét nálunk EU-pénzből valósították meg, miközben az uniós átlag mindössze 6,5 százalék volt. Arról alábbi cikkünkben írtunk, ez mennyire hasznosult a válságból nehezen kilábaló magyar gazdaságban.

És még egy elmaradt ígéret Varga Mihálytól: Brüsszel azt is elvárja a kormánytól, hogy igyekezzen 2020-ra a felső határértékre, a GDP 60 százalékára csökkenteni az államadósság szintjét. Államadósság elleni harc ide vagy oda, a kormány ezt a tavaszi ígéretét már átgondolta, és már csak a ciklus végére, vagyis 2022-re látja elképzelhetőnek a harci tett megvalósulását.

Bár a régióban ennél jóval alacsonyabb az átlag, és – mint a miniszter fogalmazott – a mi célunk ezeknek az országoknak az utolérése, az unió, de különösen az euróövezet sok országa megelégedne azzal, ha az államadósság 70 körüli szinten lenne, mint nálunk. Az uniós átlag 2017 végén egyébként 81,6 százalék volt – érthető, hogy az EU-ban emiatt nem nagyon támadják a kormányt.

Azt viszont komoly kockázatként említik meg, hogy ha változnak a jelenlegi alacsony kamatok, az adósság kamatterhe megnőhet, így a finanszírozás is mindjárt komolyabb feladat lesz az állam számára. Tudja ezt persze Varga Mihály is, aki nem csak stabil környezetet ígért a finanszírozóknak, de közben az állami kiadások csökkentését is.

Itt az önkritikán túl megint csak nem említett nagyon konkrétumokat, egyetlen, eddig is ismert szándékot említett: az állam dologi kiadásainak a visszafogását, vagyis az államigazgatás méretének a csökkentését.

A bürokráciacsökkentés, az állami szférában dolgozók leépítése régóta téma, az átszervezés után pedig most konkrétan a nagy arányú leépítés van napirenden. Kérdés azonban, hogy a munkaerőhiánnyal szintén küzdő ágazatban ez valódi átszervezés nélkül hogyan fog megvalósulni. Arra mindenesetre a Policy Agenda friss elemzése is rámutat, hogy az eddig ilyen próbálkozások nem jártak sikerrel.

A kormány egy területen elégedett saját kiadáscsökkentésével: a szociális támogatásoknál. Brüsszel természetesen emiatt sem fog tiltakozni, ám van egy komoly nézeteltérés. Amíg a kormány a munkanélküli ellátás leépítésével és a rendkívül alacsony bért lehetővé tevő közmunkaprogrammal törte le az állami kiadásokat, a bizottság gyakorta szóvá teszi, hogy a közmunkások méltatlanul alacsony jövedelme komoly szociális problémát jelent.

Ezt a kritikát a kormány évek óta igyekszik lesöpörni az asztalról, miközben szép csendben – a gazdaság erősödésével párhuzamosan – léepíti a közmunkaprogramot is. A csodafegyver azonban most sem a közfoglalkoztatottak átterelése lehet a munkaerőpiacra Varga szerint, hanem két társadalmi réteg bevonása:

  • a nőké
  • és a nyugdíjasoké.

A nőkkel kapcsolatban a miniszter diszkrétan hallgatott, arról a Magyar Időkben néhány napja megszellőztetett hírről, hogy a demográfiai súlypontú kormányzás és a családtámogatási rendszer keretében a nagycsaládos anyáknak szja-mentességet kínálna a kormány.

Annál több szó esett arról, hogy igyekszik a kormány lebontani azokat az akadályokat, amelyek a nők munkavállalása előtt állnak, például lehetővé téve a távmunkát vagy a részmunkaidőben való foglalkoztatást. Konkrétumokat azonban itt sem említett.

Ami a nyugdíjasokat illeti, új javaslat itt sem hangzott el, csak egy cél: hogy az adótörvényekben nemrég elfogadott járulékmentességnek köszönhetően tízszeresére nőhet a dolgozó nyugdíjasok száma a jövőben. Arról megint csak nem esett szó, hogy ennek érdekében például hogyan igyekezne a kormány elősegíteni, hogy jobb legyen a magyar nyugdíjaskorúak egészségi állapota.

Ám, mint fogalmazott:

Csodaszer nincsen, de vannak még tartalékaink.

 

Forrás: hvg.hu