Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Ügyfelek ezreitől esnek el a magyar kisvállalatok: egyszerű a megoldás

2018. december 17.

A hazai kis és középvállalatok óriási versenyhátránya a digitalizáció hiánya. Bár kevés vállalat gondolkodik exportban, a digitalizálás már nem csak lehetőséget jelent nekik, hanem a hosszú távú életben maradásuk kulcsa. A fogalom azonban sokszor homályos a vállalatok számára, ezért nem is vonzó számukra. Hogy milyen megoldások rejlenek a digitalizáció fogalma mögött, és miért fontos az automatizáció az exportra törekvő vállalatoknak, azt megtudhattuk a Portfolio és Pénzcentrum, "Út az exportpiacok felé – Digitális fejlesztési programok KKV-k részére" című konferenciájából.

 

 

Korszakváltás előtt áll a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve – erről is beszélt Szepesi Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Portfolio és Pénzcentrum digitalizációról szóló konferenciájának nyitóelőadásán. A hazai vállalati szektor munkaerőhiánnyal küzd, a bérek emiatt jelentősen emelkednek – a nagy béremelkedést pedig a vállalatok csak úgy tudják kitermelni, ha növelik a termelékenységüket. Erre kiváló lehetőség a digitalizáció az államtitkár szerint.

Digitalizáció alatt nem feltétlenül kell komoly dolgokra gondolni: az egyéni vállalkozások és kisvállalatok esetén például az internetes jelenlét is komoly forgalomnövekedést eredményezhet. Ez azonban sok esetben nincs így. Szepesi szerint a kormány felismerte a problémát, az erre a célra létrehozott Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. például segítséget nyújt a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknak képzésekkel, tájékoztatással. A rendezvény egy későbbi pontján Birkás Miklós, az IFKA munkatársa kifejtette, hogy a program keretében 300 kisvállalatot keresnek meg – akik lehet, hogy a weboldal hiánya miatt korábban egymás létezéséről sem tudtak. Ez óriási hátrány, hiszen a kis cégek így nem részesülnek az információáramlásból. Szepesi az előadás zárásaként kiemelte, hogy bár minden erőfeszítést meg kell tenni a siker érdekében, az csak 10-20-30 év múlva derül ki, hogy az ország nyertesen kerül-e ki a digitális forradalomból.

Nem csak a kormányzat, de a Google is nyújt képzéseket a kisvállalatoknak – erről beszélt Südi Anna, a vállalat "Grow with Google" elnevezésű programjának magyarországi koordinátora. A digitalizáció előnyeit többek között abban látta, hogy a vállalkozások számára is egyszerűbb az online felületekről rendelni, ezzel akár tetemes költségeket is megspórolnak. Az a vállalat, amelyik azonban nem rendelkezik weboldallal, sokak számára gyakorlatilag nincs is jelen a piacon- a magyar kisvállalatok 56% ilyen.

A digitalizáció ugyanakkor nem csak a vállalatok számára jelent megfogható előnyt, de makrogazdaságilag is jelentős – a magasabb jövedelmű digitális éllovas államok munkavállalói például a technológiai fejlettségük miatt hatékonyabbak nálunk, és ezért magasabb a munkavállalók reálbére. A felemelkedés kulcsa tehát a nemzetközi kereskedelem és az azt támogató digitalizáció – az export a technológiai szemléletváltás nélkül elképezhetetlen. A lehetőségeink megvannak: a digitális infrastruktúránk remek, a szakember-állomány is kiváló, egyszerűen csak szemléletváltásra lenne szükség. vannak persze sikertörténetek – így a Nanuska nevű magyar cég is, amely már az Egyesült Államokba exportál.

Digitalizáció digitalizáció hátán – de mit is jelent?

A KKV-k egyáltalán nem tartják vonzónak a digitalizációt, mert azt sem tudják, mi az

– mondta Balogh Ferenc, az MKB Bank Üzleti Szolgáltatások Igazgatóságának igazgatója előadásában. A fogalom kicsit megfoghatatlan önmagában, így nem is vonzó az a KKV-k számára. Az igazgató "Erzsike néni" példáján ismertette, mennyire hétköznapi megoldássokban rejlenek a digitális lehetőségek. A példában szereplő hölgy rendszeresen ellátogatott a bankfiókokba, hogy ott színházjegyeket értékesítsen. Sikeres is volt, ám később megjelentek online színházjegy-értékesítő cégek, akik időt spóroltak a vásárlóknak azzal, hogy előre rendelkezésre bocsátották az információt az előadásokról. Erzsike néninek mindössze annyit kellett volna tennie, hogy kör e-mailben elküldi a megvásárolható jegyeket.

+1

+1

+1

+1

A digitalizáció ilyen egyszerű megoldásokkal kezdődik – a KKV-k nagy része viszont nem üzemeltet weboldalat sem. De a digitalizáció nem elsősorban az eladásról, hanem a működésről szól – jelentős költségeket lehet például megspórolni a drága emberi munka kiváltásával. A magyar fogyasztók igénye megvan erre, és a digitális készségük a bank felmérése szerint nem is marad el oly mértékben az EU-s átlagtól – ez egyrészt azért van, mert sok esetben külföldön is hadilábon állnak a vállalatok a digitalizációval. Így ez nem egy magyar sajátosság, bár azért az elmaradásunk vállalati szinten még így is jelentős. A hátrányunkból előnyt is kovácsolhatunk: a magyar piac kicsi, ezért megfelelő információs hálózat esetén jobban feltérképezhető, jobban megismerhető a vállalatok számára, mint egy nagyobb gazdaság.

Nem túlzás – jön az újabb technológia forradalom 

Az okostelefonok forradalma felforgatta az életünket, de a változás még ennél is nagyobb mértékű lesz – jelentette ki Vadász Illés, a Google Magyarország Industry Managere. Ami korábban forradalmi újítás volt, az mára elvárássá vált. Vannak ugyanakkor szemléletbeli hiányosságok a fogyasztók közében is: Vadász a mozijegyvásárlást említette – a telefonon 3 perc alatt megvehető egy mozijegy, a pénztáraknál mégis rendszeresen kígyózik a sor.

Az élelmesebb fogyasztók minden információhoz hozzájutnak az interneten keresztül, az a vállalat azonban, akinek még weboldala sincs, rengeteg megrendeléstől esik el.

A fogyasztó egyre gyorsabban akar egyre jobb minőségű információt szerezni, a vállalatoknak pedig az a feladata, hogy ezt az igény kielégítsék. Erre egy másik példát hozott: egy fodrászatban járva azt tapasztalta, hogy annak bár nincs weboldala, az üzemeltető egy esetleges meghibásodás esetén azonnal a telefonjáért nyúl, hogy szerelőt keressen. Vadász rámutatott, hogy ilyen elven szerezhetne több ügyfelet a fodrászat is, ha lenne weboldala.

A digitalizáció azonban nem csak a weboldal kapcsán jelentős, de megváltoztatja az ügyfélélményt is – nem szabad például akadályokat görgetni a fogyasztók vásárlási folyamatai elé. A weboldalnak például emiatt gyorsnak kell lennie – egy lassan letöltődő weboldallal a vállalat ügyfeleket veszíthet. Jelentős továbbá a marketingtevékenység során a személyre szabás is.

A vállalati gyorshalál – a stratégia hiánya

A stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Ervin Egon, a SmartCommerce Digital Consulting Kft. vezető tanácsadója. Kis meglátása szerint számtalan vállalat nem rendelkezik stratégiával, holott az nem csak az exportpiacra való lépéshez elengedhetetlen. A teremben elvégzett rögtönzött kutatásának eredményeképp kiderült, hogy a rendezvényen résztvevő kisvállalatoknak csak elenyésző része ismeri például a piaci részesedését. Pedig nem csak ennek ismerete a fontos, de a piac folyamatos monitorozása hosszú távon is elengedhetetlen.

Nem kell nagy erőfeszítést és forrásokat igénylő piackutatásra gondolni, Kis szerint számtalan olyan ingyenes forrás érhető el, amely alapján fel tudjuk mérni, érdemes-e az adott piacba fektetni. A stratégiai gondolkodást az autóvezetéshez hasonlította – aki nem tervez előre, az olyan, mintha akkor kezdene az autóvezető benzinkutat keresni, amikor már kifogyott a benzin. Ebből a szempontból a stratágiai szemlélet hosszú távon elengedhetetlen – lehet egy vállalat sikeres anélkül, de hatékony biztosan nem. Egy stratégiának legalább 3-5 évre kell szólnia Kis Egon szerint.

Az exportot a víziónak, tájékozódásnak és tervezésnek kell megelőznie. Ha a ráfordított erőforrások nagyobb értékben térülnek meg a külföldi piacon, mint belföldön, akkor érdemes csak exportálni. Ha pedig az egyedüli versenyelőnye a vállalatnak az alacsonyabb ár, az exporttevékenységet nem szabad elindítani.

Banánhéjak – így bukhatsz el, ha exportálni készülsz

Az exportnak számtalan buktatója van. Olyan dolgokon is elcsúszhat egy vállalat, amely elsőre nem is tűnik veszélyesnek. Ezekről beszélt többek között Sziebig Péter, a Szállás.hu Expansion Managere. Nagyon sok múlik például a kiválasztott országon: a piacméreten, az ország jövedelmi helyzetén túl nagyon fontosak a kulturális külünbségek. Egy lengyel munkavállaló például parancsnak érzékeli, ha a főnöke elhívja sörözni, és ezért feszengve végigüli a kötetlennek szánt iszogatást. Ennek oka az eltérő munkavállalói kultúra: a lengyelek például a hierarchikus német modellt követik.

Nagyon sok múlik emiatt a countrymanageren, aki levezényli az exportot. A Szállás.hu például sikeresen alkalmazott egy helyi piacot ismerő lengyel szakembert, aki hónapokat töltött el a magyar központban, hogy megismerje a vállalat működését. Az országmenedzser kiválasztásakor Sziebig szerint nem érdemes bizalmi alapon, például ismerősöket megbízni. A nyelvi nehézségekről is beszélt a menedzser: érdemes meggyőzödni róla, hogy a munkavállalókkal közös nyelvet beszél-e vezetés. Ez a logika megköveteli azt is, hogy a hazai vezetés rendszeresen leutazzon kapcsolattartás céljából a külföldi részleghez. A megfelelő munkavállalók kiválasztása pedig legalább annyira kardinális kérdés, mint az országmenedzser személye – ehhez érdemes első körben fejvadászcégeket alkalmazni.

Polyák Balázs, a Google Hungary senior analytical consultantja arról beszélt, hogy a vállalatok ma több forráshoz is információhoz juthatnak a megcélzott piacról. Ezek közül kiemelte például a Google Trends nevű programot, amellyel az egyes termékek országok szerinti értékesítését vizsgálhatjuk meg. Polyák is hangsúlyozta a weboldal sebességének fontosságát – ezt is érdemes rendszeresen tesztelnie a vállalatoknak.

Forrás: Pénzcentrum