Csongrád Megyei Iparszövetség

Mit várnak a hazai vállalatok a munkaerőpiactól 2019-ben?

A tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően tovább javult a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése az MKIK GVI 2019-re vonatkozó rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzése szerint.

2018 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” című kutatásának 2018. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint.

A 2019-re vonatkozó rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés szerint a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően tovább javult. Az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 50 pont, azaz 50 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatvezetők, akik inkább kedvezően ítélik meg cégük üzleti helyzetét, azokkal szemben, akik kedvezőtlenül. A 2019-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor. Ebben az évben már 59 pont a jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke, azaz 59 százalékponttal többen vannak azok a vállalatok, amelyek 2019 első félévében üzleti helyzetük javulására számítanak, mint azok, amelyek az üzleti helyzet romlását várják.

A cégek optimista várakozásai a létszámváltozással kapcsolatos terveikre is vonatkoznak. A rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés szerint 2018-ban 23 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, 2019-re vonatkozóan pedig 38 százalékpontos többségben vannak a létszámbővítést tervező vállalatok a létszámleépítőkkel szemben. Ez arra utal, hogy 2019-ben a munkaerőkereslet tovább fog erősödni.

Általános tapasztalatnak tekinthető ugyanakkor, hogy a vállalati várakozások nyers formájukban nem nyújtanak pontos képet a várható létszámváltozásról, mivel a vállalatok általában túlzóan optimistán tekintenek a jövőbe, jellemzően nagyobb mértékű létszámfelvétellel, vagy kisebb mértékű elbocsátással kalkulálnak, mint ami bekövetkezik. Emellett bizonyos vállalati szegmensekben a cégek jellemzően nem rendelkeznek létszámtervekkel, ezért nehezebb éves létszám-előrejelzést megfogalmazniuk. Ezek a vállalatvezetők általában pillanatnyi intuíció alapján fogalmazzák meg a jövőre vonatkozó várakozásaikat. Ezért az MKIK GVI elemzésében a vállalati adatfelvételben megfogalmazott, létszámváltozással kapcsolatos várakozásokat a korábbi évek tapasztalataival korrigálja.

Az adatfelvétel nyers adatai alapján 2019-ben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrekcióval végzett becslés azonban arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát. A korrigált becslés szerint kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, a létszámbővítési korlátok pedig várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak majd meg a leginkább.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében vélhetően a mélyülő toborzási nehézségek állnak, aminek következtében hiába fogalmaznak meg a cégek bizakodó foglalkoztatási terveket a kedvező üzleti környezet hatására, azokat végül nem tudják megvalósítani. A korábbi adatfelvételek szerint a toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2014 óta mutat jelentős mértékű növekedést, 2018-ban pedig az ilyen cégek aránya az eddigi legmagasabb értéket érte el: a cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkezik. Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is a legnagyobb arányban (30 százalék) a szakképzett fizikai munkaerőt igénylő pozíciók betöltésekor szembesültek toborzási problémákkal a cégek, de nőtt a toborzási nehézséget érzékelő vállalkozások aránya a szakképzetlen fizikai munkások (20 százalék), az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező szellemi foglalkoztatottak (7 százalék) és a diplomás szellemi foglalkoztatottak (9 százalék) esetében is.

Forrás: Üzletem.hu