Csongrád Megyei Iparszövetség

Friss hírek a magyar euró bevezetéséről

Idén két évtizede annak, hogy a közös európai fizetőeszköz megjelent az öreg kontinens elszámolási forgalmában.

Az euró betöltötte azt az eredeti küldetését, hogy kiküszöbölje az árfolyamok kiszámíthatatlan ingadozását az euróövezet tagállamainak valutái között. Ám az elmúlt időszakban számos körülmény megváltozott, különösen a legnagyobb kihívásnak számító 2008-as nemzetközi válság óta. Magyarország vállalta a közös pénz bevezetését, amelyhez elengedhetetlen a versenyképesség erősítése és a költségvetési fegyelem fenntartása politikai ciklusokon átívelően – mondta a Magyar Nemzetnek Szapáry György volt amerikai nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, ma elnöki főtanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Magyarország már-már teljesíti az 1992-ben meghatározott, úgynevezett maastrichti kritériumokat, amelyek feltételei az euró bevezetésének. E feltételek azonban önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy a gazdaság éretté váljon a közös európai fizetőeszköz bevezetésére – mondta Szapáry György. Amennyiben egy ország teljesíti a kritériumokat, a nemzeti hatóságoknak is mérlegelniük kell: valóban készen állnak-e arra, hogy belépjenek az eurózónába.

Ahogy a már eurót használó országok esetében, úgy a csatlakozásra várókat illetően is igaz, hogy fenn kell tudni tartaniuk a fiskális fegyelmet. Továbbá nem mellékes az sem, hogy az úgynevezett egyensúlyi felzárkózási inflációt, amely Balassa–Samuelson-effektusként ismert a közgazdaságtanban, hogyan kezeli az adott ország. Erre leginkább a felzárkózó gazdaságokban kell odafigyelni, ahol a termelékenység javulása eltérő gyorsasággal megy végbe az egyes ágazatokban. A külkereskedelmi forgalomba bekerülő termékeknél a termelékenység javulása erőteljesebb, ami nagyobb nominális bérnövekedést tesz lehetővé. A béremelkedés azonban átgyűrűzik azokba az ágazatokba is, ahol a termelékenység csak kevésbé gyorsan tud növekedni, aminek az árszínvonal növekedésén keresztül inflációs hatása lesz. Rögzített árfolyam mellett pedig az inflációs többlet miatt az ország elveszítheti a versenyképességét, amire a legjobb példa Görögország – figyelmeztetett az MNB elnöki főtanácsadója.

A versenyképességet a termelékenység növelésével lehet megőrizni. Ehhez nagyon sok területen kell egyszerre előrelépni. "Ezek közül kiemelném

a képzés, az oktatás, a kutatás és az egészségügy területeit, ahol reformokra és fejlesztésekre van szükség, valamint a bürokrácia csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasságának fokozását.

De legalább ilyen fontos a kis- és közepes vállalkozói szektor termelékenységének és a támogató pénzügyi szektornak a fejlesztése, valamint a digitális technológia elterjedése".

Forrás: Infostart