Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Közel a pillanat, amikor a magyarok belerokkannak a bérrobbanásba

2019. április 8.

A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást. 

Januárban 10% felett nőttek a keresetek Magyarországon, vagyis aki arra számított, hogy visszaesik a béremelkedési ütem, annak csalódnia kellett. Várhatóan az év hátralévő részében is fennmarad a kétszámjegyű emelkedés, miután a munkaerőhiány egyáltalán nem csillapodik és a szabályozó is rásegít a gyors bérkiáramláshoz (8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is).
 

Az elmúlt években az elsődleges munkaerőpiacot erős munkakereslet mellett már szűkös munkakínálat jellemzi, a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért. A versenyszféra magas munkaerő-kereslete 2016-tól a bérezési alapfolyamatok fokozatos erősödését eredményezte. Az előző két év kétszámjegyű bérnövekedéséhez a hatéves bérmegállapodás intézkedései is jelentős mértékben hozzájárultak

– foglalja össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentése, amely kiemelten foglalkozik a bérkérdéssel.

A jegybank elemzése szerint az adminisztratív intézkedések (nagyobb mértékű minimálbér-emelések, adócsökkentések) vállalati méret szerint eltérő mértékben befolyásolhatták a bérek emelkedését 2017-18-ban.

A vállalatok létszám-kategória szerinti besorolása alapján azokat tekinthetjük nagyvállalatoknak, akik legalább 250 főt foglalkoztatnak, ebben a szegmensben a munkavállalók keresete jellemzően meghaladja a minimálbér és a garantált bérminimum összegét. Ennek következtében a nagyvállalati béremeléseket csak kisebb mértékben érinti a legkisebb kötelező bérek emelkedése, és alakulásukat elsősorban piaci tényezők határozzák meg.

A nagyvállalati szektorban a munkapiac feszesedésével párhuzamosan egyre erősödő bérnövekedést regisztráltak az utóbbi években, 2018-ban a bérdinamika a válságot követően először haladta meg a nagyvállalatok körében a 10 százalékot.

Ezzel szemben a kis- és középvállalatok bérdinamikája az elmúlt években szorosan igazodott a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez – fogalmaznak a jegybank szakértői. 

 

Duális szerkezet

A vállalkozások több mint 99 százalékát a kis- és középvállalatok képezik, amelyek döntő többsége hazai tulajdonban van. A kkv-szektor foglalkoztatásában betöltött szerepe jelentős, a foglalkoztatottak több mint 70 százaléka dolgozik ebben a szegmensben. A kkv-k ugyanakkor nagy súlyuk ellenére a teljes hazai GDP-nek csak kevesebb, mint felét állítják elő. A különböző mutatók alapján megfigyelhető vállalati dualitás a bérek növekedésében is megjelenik.

A nagyvállalatokkal ellentétben a kkv-szektorban szűkebb a bérezési mozgástér a jövedelmezőség terhére – írja az MNB. A döntően hazai tulajdonú, kis- és középvállalatok bérköltsége érdemben nem tér el a kkv-szektor termelékenységétől. A hazai kkv-k alacsonyabb bérszínvonala nemcsak a külföldi munkavállalással, de az itthoni nagyvállalatokkal szemben is hátrányt jelent a szakképzett munkaerőért vívott versenyben. 

A bérek elmúlt évek során regisztrált kétszámjegyű növekedését elsősorban a nagymértékű minimálbér-emelések határozták meg a kisebb vállalatoknál, ami közvetetten a bérskála jelentős részét érintette.

Előretekintve elengedhetetlen a kkv-szektor termelékenységének érdemi javulása, ami a bérek folytatódó növekedése mellett a vállalati dualitás mérséklődéséhez is hozzájárulna. Az MNB szerint a termelékenység növeléséhez szükség lenne a szektor nagyobb beruházási aktivitására, a mérethatékonyságból fakadó előnyök kihasználására, a hálózatosodás, a technológiai felkészültségük javítására, valamint a vállalkozási készségek fejlesztésére egyaránt.

Forrás: Portfolio