Csongrád Megyei Iparszövetség

Már csak komoly képzésekkel és béremeléssel növekedhet a foglalkoztatottság

A magyarországi foglalkoztatottak száma a rendelkezésre álló szabad munkaerő alacsony képzettsége miatt már csak a szakképzési programok komoly politikai támogatásával fokozható, vagy azzal, ha a nettó bérek elérnek egy olyan szintre, amely kiváltja a külföldön munkát vállalók visszaáramlását.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a 2018. december-2019. február közötti három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer volt, 56 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 20-64 éves korcsoportban, a foglalkoztatottak száma 35 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 75,0 százalékra emelkedett, ezzel elérte az Európai Unió 2020-ra kitűzött célértékét. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző háromhavi átlagnál A 15-64 éves munkanélküliek száma 10,5 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz mérve.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni kissé pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal összehasonlítva, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene. A még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett ennek Horváth András szerint egyértelműen az az akadálya, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony. Szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés a magyar munkaerőpiacon.

Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a magyar munkaerőpiacot és elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat, mivel a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez várható. A munkaerőhiányos állapotból következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a GDP-növekedésnek – tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője két mozzanatra hívta fel a figyelmet a legfrissebb adatokat kommentálva. Először arra, hogy folytatódott a közfoglalkoztatottak számának csökkenése, ami azonban nem járt a munkanélküliség növekedésével, azaz el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Másrészt 30 százalékkal nőtt a 65-74 éves foglalkoztatottak száma, amihez hozzájárulhattak a nyugdíj melletti munkavégzést ösztönző intézkedések.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint az adatok összességében továbbra feszített munkapiacot jeleznek, ami az idén is megágyazhat a bérek folytatódó, bár lassuló ütemű emelkedésének. Mindez azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás az idei évben is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek, ellensúlyozva a globális piacokról érkező esetleges negatív hatásokat, amelyek leginkább az ipari export lassulásában mutatkozhatnak meg.

Forrás: KamaraOnline