Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Ekkora most a magyar átlagkereset – A te béred eléri?

Nemrég jelent meg a KSH gyorstájékoztatója a magyar bérek alakulásáról. A 2017 január-decemberi időszakot felölelő adatok elemzéséből érdekes információk derülnek ki.

Növekvő bérek

Az adatok alapján az látszik, hogy általánosságban növekszik az átlagkereset, 2017 decemberében az átlagos bruttó munkabér 327.700 Ft volt, ami 13,5%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi, de a teljes január-decemberi időszakra számolt átlagot is meghaladja, ez ugyanis bruttó 297.000 Ft, ami nettó 197.500 Ft-os jövedelmet jelent.

A KSH jelentése azt említi, hogy a „növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések” voltak hatással, de a munkaerőhiány következtében jelentkező jelentős béremelkedések például a multiknál, áruházláncoknál szintén hatással lehettek a számok emelkedésére.

A pénzügyesek vezetik a listát

A KSH a különböző szférákra lebontva is közölt átlagkereseteket. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561 600 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős  részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabb (185 000 forint). Ebben a szektorban, ha a közfoglalkoztatottak bérét kivesszük a képletből, és csak a szektor versenyszférájában dolgozók fizetésével számolunk, az átlagos bruttó kereset 255.000 Ft, tehát jelentős fizetésemelkedésre számíthat, aki a saját szakmáján belül a magánszférába lép át.

A vállalkozások esetében az átlagos bruttó bér 309.000 Ft (nettó 205.500 Ft), ami az előző év azonos időszakához képest 11,6%-os növekedést jelent.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 312 100 forint volt, 12,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 81 700, nettó 54 300 Ft volt.

Még mindig nagy a rés a férfi-női keresetek között

A statisztika természetesen a nagy átlaggal számol, ettől minden szférában jelentős eltérés lehet lefelé, illetve fölfelé is. Sajnos az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a nők esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy azonos munkáért kisebb fizetést vihetnek haza: a női-férfi keresetekközötti résről a KSH 2006 óta vezet adatokat, Budapesten azóta a rés (két évet leszámítva) vagy stagnál, vagy nő. A 2006-os évben 15%, majd 2007-től 2009-ig 16%, a következő években 17 és 18%, majd 20, 19, 19 és 2015-ben ismét 20%-os volt, ami nem változott 2016-ban sem, A 2017-es évről még nem érhető el ilyen adat.

Ekkora most a magyar átlagkereset: a te béred vajon eléri?A 2006-os évben régiók szerint a rés a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb, itt 22%-os különbséggel kellett számolni, a legkisebb eltérés ebben az évben a Dél-Alföldön volt, de a nők átlagosan még itt is 10%-kal kevesebbet vihettek haza.

Magasabb iskolai végzettség, rosszabb foglalkoztatás

2016-ban a nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig a nőknél ez az arány csupán 60,2 százalék. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt, a szellemi foglalkozású nők a férfiak keresetének 68 százalékát vihették haza. Ezek azért is különösen érdekes számok, mert évek óta a nők azokakik nagyobb arányban szereznek felsőfokú végzettséget.

A 2015-ös adatok szerint a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány, az egészségügy, szociális gondoskodás, a humántudományok, a társadalomtudományok és a művészetek területén, de ha csak kis mértékbe is, de a nők javára billen a mérleg a szolgáltatások, a gazdaság és irányítás, valamint a jogi képzések terén is, és csaknem azonos arányban vannak jelen természettudományos, valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi képzések terén. Egyedül a műszaki és informatikai karok azok, ahol még mindig jelentős többségben vannak a férfi hallgatók.