Csongrád Megyei Iparszövetség

Tartósan kiüthetik a forintot – nagyon megjárják a nyugdíjasok

Bár a kommunikáció szintjén az MNB folyamatosan jelzi, hogy elsődlegesnek tekinti az infláció elleni küzdelmet, a tettekben ez nem igazán érvényesül és várhatóan nem is fog a közeli jövőben. A jegybank a legtöbb jel szerint nem fog fellépni azért, hogy a jelenleginél erősebb legyen a forint, a pénzromlás elleni harcban pedig feltételezésekre épít, amelyek vagy beválnak vagy nem – vélik a Napi.hu-nak nyilatkozó elemzők.

Sok országot figyelünk, de nem tudnék még egy olyat említeni, ahol ilyen szinten alacsony lenne a reálkamat. Magyarország ebben abszolút világbajnok – értékelt lapunknak Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója.

Az MNB már tavaly szeptemberben előállt egy normalizációs programmal, melyről a piac lelkesen azt gondolta, hogy végre elindulhat a szigorítás, ám a monetáris politika azóta is laza maradt, miközben apró változtatásokat tett. Majd márciusban bejelentették a növekedési kötvényprogramot, amely gyakorlatilag kvantitatív lazítást jelent – tehát jegybank valójában eddigi intézkedéseit lövi lábon – magyarázta a szakember.

A piac a márciusi kamatdöntésnek sem örült – ezt követően gyorsult fel a forintgyengülés, a május 28-án esedékes kamatmeghatározó ülésen pedig lehet, hogy a monetáris tanács (MT) bejelenti, hogy mégiscsak lesz szigorítás, ám a nagy kérdés, hogy a piac ezt mennyire fogja elhinni, vagy mennyire lesz türelmes kivárni, hogy bekövetkezzen a tényleges szigor. Ilyen szempontból pedig értékelhetetlenek az 5-10 bázispontos BUBOR-változások, ellenben a reálkamat kapcsán ténylegesen komolyabb, százalékpontos szintű lépéseket várnának, amelybe az MNB egyértelműen nem fog belemenni. Ehhez be kellene húzni a kéziféket a gazdaságban, amelyre nincs szándék.

A fő kérdés tehát az lesz, hogy hányszor lehet megvezetni a piacot

– vélekedett Szabó.

Mindeközben a forint gyengül: az euróárfolyam a napokban egy hajszálnyira került attól, hogy a tavaly július elején látott 330,76-os történelmi csúcsra erősödjön a forinttal szemben. Ezzel együtt az infláció is pörög: áprilisban már 3,9 százalékos volt az áremelkedés üteme. A kettő közötti összefüggés pedig az, hogy a tartósan gyenge forint az importált infláción keresztül előbb-utóbb pénzromlást okoz.

A szakember szerint ugyanakkor nem látni azt, hogy reálgazdasági szinten bármilyen problémát okozna az alacsony kamatkörnyezet az infláción kívül, míg a forint gyengülése erre tesz rá egy lapáttal. Az áremelkedést pedig a gazdasági növekedés, azon belül is az erős bérkiáramlás, a belföldi fogyasztás és az import fűti. A jegybanknak mostanra a kamatemelésen kívül nemigen maradt más eszköze, hogy az infláció, illetve a forintgyengülés ellen tegyen. Az már csak spekuláció, hogy meglehet, nem is ez a cél: hiszen a külső egyensúly romlott, s bár még mindig szufficites a folyó fizetési mérleg, de GDP-arányosan a többlet 6 százalék fölötti szintről 0,5 százalék körüli szintre süllyedt. Mindez azt jelenti, hogy a jegybank valószínűleg nem akar erősebb árfolyamszintet látni, még ha ezt az infláció indokolná.

Az exportképességet vagy a jegybank eredményét nézve még jól is jön a gyöngülés. Hiába állítja a jegybank, hogy nincs árfolyamcélja, a piacnak ennek ellenére "van egy olyan érzése", hogy az MNB gyengébb árfolyamot akar. Mivel a magyar gazdaság fundamentumai rendben vannak – ha eltekintünk attól, hogy az infláció cél fölött van és valószínűleg ott is fog maradni – akkor ez a kérdéskör pusztán a jegybank hitelességéről szól – figyelmeztetett a befektetési igazgató.

Katasztrófa nem jön, de a lakosságnak azért fájhat

Az MNB két dologban bízik: az inflációnál abban reménykedik, hogy a külső környezet gyengesége visszafogja a importált drágulást – mi több, deflációs nyomás gyűrűzhet be Európából. Ez pedig vagy bejön vagy nem – hiszen a gyenge konjunktúra nem feltétlenül jelenti azt, hogy az inflációs nyomás is gyenge lesz. A másik nagy hipotézis, hogy a júniusban megjelenő új nemzeti kötvények fel fognak szívni annyi megtakarítást, hogy a háztartások fogyasztása lelassul – ezzel a belföldi inflációs nyomás nem fog jobban elszállni. Ezek azonban még puszta feltételezések, melyekre igen rizikós a monetáris politikát építeni akkor, amikor strukturálisan erős az inflációs nyomás belföldön, s aligha valószínű, hogy a masszív munkaerőpiaci-, és bérdinamika lényegesen meg fog törni – fogalmazott Szabó.

ok kialakulását fékezni tudja és ösztönözheti a megtakarításokat. Véleménye szerint a piac figyelni fogja, hogy milyen folyamatokat indít be ez az új eszköz és meglehet, hogy "game changer" lesz. Arra azonban nem számít, hogy a jegybank komolyan veszi majd a szigorítást: a fontos monetáris eszköz szerinte továbbra is a kamatfolyosón, a swapon keresztül történő szabályozás marad. Így az MNB a tettek mezején a forintot sem fogja kamatokkal védeni.

Úgy tűnik, mintha a kilencvenes évek második felének csúszó leértékelődéséhez térnénk vissza, csak nincs a két szélen explicit vállalás, hanem egy szűkebb sávban próbálja terelgetni a jegybank a forintárfolyamot

– értékelt Szalma.

Nem gondolja, hogy egy hirtelen forintgyengülés reális forgatókönyv lehet. A következő években is sávos kereskedésre számít, ami a mostaninál magasabbra kerül. Véleménye szerint idén ez a sáv 320-330 forint között várható, amely tartósan egyik irányba sem fog kitérni. A reálgazdasági folyamatok nem támogatják ezt és a jegybanknak számos eszköze van, hogy kontrollt gyakoroljon.

A szakember szerint ezzel együtt láthatunk majd 4 százalék fölötti inflációt is. Ezt fűti egyebek közt a béremelkedés, az olcsó likviditás, az olcsó hitelezési források, továbbá emelkedhet az olaj és az élelmiszerek ára is.

Forrás: Napi.hu