Csongrád Megyei Iparszövetség

Matolcsy és Varga vitája miatt volt 333 felett az euró?

Tegnap megint rekord alacsony szintre süllyedt a forint értéke az euróhoz képest, túllépte a 333,50-et forintot is az árfolyam. Úgy tűnik, ezúttal a többi térségbeli deviza nem követte fizetőeszközünket, vagyis speciális okai lehettek a jelenségnek. A magyarázatok sokfélék, a gazdaságpolitikusok vitájától a külföldiek óvatosságáig és az alacsony hazai kamatszintig.

Tegnap erősen gyengülő trendben mozgott a forint, mire délután leírtuk, hogy 333,3 fölé emelkedett, kora este már a 333,50-et is elérte. (Késő eset visszacsúszott 333 alá.) Az okok lehetnek külsők – az általános kockázatkerülés a világ tőkepiacain –, valamint belsők – főkén a hazai alacsony kamatszint, a laza monetáris politika.

 

Rövid távú okként említették a kedd reggel érkezett inflációs adatot, amely az elemzők várakozásai alatt maradt valamivel. Bár a magasabb infláció hosszú távon inkább gyengítőleg hat a devizákra, ez mégsem paradoxon.

Rövidebb távon ugyanis ha az infláció csökken, az MNB-nek kevesebb oka lesz arra, hogy kamatot emeljen, vagy más szigorításról határozzon. Az alacsony kamat és más laza monetáris kondíciók pedig gyengíthetik a forintot. Az utóbbi hetekben, hónapokban az is többször elhangzott, hogy az amerikai, Eurózónás jegybankok, a Fed és az EKB az idén a lazítások irányába mozdultak el. Ez az MNB-nek is további haladékot jelenthet a lazítások befejezése előtt.

Ne bántsd a forintot

„Aki a forintot bántja, meghal!” – írta szerda délelőtt az Erste Befektetési Zrt. Reggeli nevű hírlevele. Nem először, ezt a címet adták tavaly június 20-án is, azokban a napokban, amikor az előző rekord született, 330,90 körüli euróárral. (A sztálinizmus éveiből származó kommunista szlogent már korábban is sokan idézték.)

Önálló életre kelt a deviza

Tegnap újra beleadtak a magyar fizetőeszközbe – írta a befektetési társaság. “A régiós devizák az elmúlt napokban nem követték a forint gyengülését, azaz a magyar deviza önálló életre kelt, ami magyar specifikus dolgokat sejtet a gyengülés mögött.”

Ilyen lehet három dolog: először, hogy a részvénypiaci gyengeség miatt kiszálló külföldiek forintot váltanak dollárra és euróra. Másodszor, a bankközi likviditást magasan tartotta a jegybank hétfőn. Harmadszor, a gazdasági miniszter és a jegybankelnök közötti nézetkülönbség is inkább a forint gyengülésének irányába mutat.

Nem foglalkoznak magyar részvényekkel

A brókercég szerint egyik sem indokolja igazán ezt a gyengeséget. A részvénypiacunk pici, alacsony a forgalma. Ez inkább távolmaradást mutat, nem foglalkoznak a magyar részvénypiaccal a külföldiek. (A külföldi tulajdonú nagy brókercégeknek erre nyilván jó rálátása van – a szerk.)

A bankközi likviditás és az euró-forint árfolyam közötti összefüggés erős, az előbbi visszaemelkedett 400 milliárd forint környékére a napokban. Ez inkább oka lehet a gyengülésnek az Erste Befektetési Zrt. szerint.

Két centrum közötti vita

“A két gazdasági centrum közötti vita azt sugallhatta egyes piaci szereplőknek, hogy a jegybank a korábban is megfigyelhető laza monetáris politikára törekszik, ami inkább a forint gyengülésnek irányába mutat” – írták a Matolcsy-Varga vitáról.

A brókercég egyik érvet sem tartja elég erősnek, bármiféle komolyabb változásnak a korábbi gazdaságpolitikához képest. Ezért azt gondolják, hogy “a forint ilyen mértékű gyengélkedésének átmenetinek kéne lennie”.

A világon az egyik leglazább

Tavaly is, idén is több elemző, alapkezelő, közgazdász elmondta, hogy az MNB a világ egyik leglazább jegybankja. Ez a politika pedig hosszabb távon a forintgyengülést segíti elő, illetve jelentős részben magyarázza.

Most a Kiszámoló blog is az infláció és az állampapír-hozamok, illetve az alapkamatok közötti szakadékkal magyarázza a gyenge forintot. Míg a magyar maginfláció 3,7 százalék, addig a tíz éves állampapír hozama 1,8 százalék (a különbség 1,9 százalékpont). Lengyelországban a maginfláció 2,2 százalék, míg a tíz éves állampapír 2,17 százalékot hoz, a differencia tehát minimális. Hasonló a helyzet, ha a cseh, román vagy horvát adatokat nézzük.

Itt vannak az ellenállások

“A növekvő béreknek is köszönhetően az elmúlt három évben az import sokkal dinamikusabban nőtt, mint az export, vagyis egyre több devizát kellett venni forintért, ez is a forint gyengülését okozza” – írta a blog.

Az Equilor szerda reggeli technikai elemzése szerint “új csúcsot ért el az árfolyam, és jó esélye van a további forintgyengülésnek, a Bollinger-szalagok mozgása is ezt támasztja alá, az RSI indikátor még nincs a túlvett tartományban. Fibonacci-szintekkel 333,22-nél lehet azonosítani a következő potenciális ellenállási szintet” – írták. Támasz szerintük 327,50-nél van.

A dollár is elszállt

A dollár-forint ismét a 300-as szint fölé ment, “újabb vételi lehetőségek továbbra is csak a 295-296-os tartomány közelében adódhatnak, mivel ott húzódik meghatározó támasz” – írta a brókercég. Ellenállás 302,95-nél és 305,80-nál.

Szerda este az Erste Befektetési másik hírlevele azt írta, hogy “egyelőre 333 forintnál még nincs technikai jele annak, hogy fordulni akarna az árfolyam, kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank ezt meddig nézi tétlenül”.

2000 óta a dollár

A dollárról azt írják, 2000-2001 körül került ennyibe forintban, mint most. (Az MNB hivatalos árfolyamai szerint 2000 őszén 315 közelében tetőzött a dollár/forint.) Ez némi támpontot adhat az elemzőknek. A dollárral szemben így 306,6 forintnál akadhat legközelebb ellenállásra a forint.

Az Alapblog pedig arról rajzolt grafikont, hogy a lengyel zloty még sohasem került ennyibe magyar forintban számolva.

Forrás: Privátbankár