Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Kinek az érdeke a gyenge forint?

2019. szeptember 19.

Újabb és újabb történelmi mélypontra gyengül a forint. Nemzeti devizánk mozgása pedig – derül ki az Azénpénzem.hu adatgyűjtéséből – térségi szinten is példátlan. Nem csoda, hogy megindultak a spekulációk: milyen érdekek játszhatnak szerepet a jelenlegi folyamatokban.

Tegnap nap közben bőven 334 forint felett is járt az euró árfolyama, ami az előző napok adatai után újabb történelmi mélypontot jelent. Horváth István, a Sberbank szakértője néhány napja kifejtette: több éves távlatban lassú gyengülésre számít, az euró akár 340-350 forintot is érhet majd, de az idei mélyponton már túl lehetünk. Nem így történt. A kilátásokkal kapcsolatban sorra megjelent elemzéseket most nem citáljuk, már csak azért sem, mert ezekből sokszor a befektetési cég pozíciójára lehet leginkább következtetni (a forint gyengülésére vagy erősödésére „fogadnak”).

Érdemes azonban megnézni, hogy a jelenlegi mozgások speciálisan a magyar devizára jellemzők-e, vagy a térség egészére – mint arról szintén akadt nyilatkozat. Az alábbi, az idei árfolyammozgásokat ábrázoló, tegnap késő délután záródó grafikon meglehetősen magáért beszél. Ebből világosan kiderül, hogy a nagy vesztes a forint. Ez egyébként nem csak aktuálisan, hosszabb távon is igaz.

 

Kattintásra itt külön kinyitható

A közép-európai devizák az uniós csatlakozás óta eltérő pályát jártak be (a 10 éves évfordulóra erről külön értékelést készítettünk). A bő 15 év alatt a forint körülbelül harmadával (majdnem 33 százalékos gyengülés) értéktelenedett el az euróhoz képest. Ugyanebben az időtávban a cseh korona 20,5 százalékkal, a lengyel zlotyi több mint 10 százalékkal erősödött. Azt is mondhatnánk, hogy az eurót már bevezető szlovákok pedig páholyból nézhetik a mi vergődésünket.

A velünk együtt csatlakozó országok közül egyébként Ciprus, Málta, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia azonnal vagy nem sokkal később, lényegében változatlan szinten rögzítette nemzeti valutájának árfolyamát. Azóta valamennyien át is álltak a közös pénz használatára.
 

Kulcsszerepet játszhatott a jegybank

A hosszabb táv mellett érdemes a legfrissebb történéseket is kicsit közelebbről megnézni. A cikkben szereplő grafikonból az is kiolvasható, hogy az idén a forint március 20-án volt a legerősebb. Az ezt követő lendületesebb gyengülésben szerepet játszhatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációra megugrására lépett ugyan egy cseppet a szigorítás irányába, de Matolcsy György elnök hangsúlyozta: ez a lépés egyedi és egyszeri. Annak ellenére, hogy a térségben extrémen alacsony a magyar alapkamat.

Azt lehet találgatni, hogy kinek és pontosan miért érdeke az egyre gyengülő forint. Az viszont tény, hogy a lakosság számára ez mindenképpen érvágás.

A jegybankelnök Növekedés.hu oldalon megjelent írásában tegnap is a tartósan alacsony kamatok mellett tette le voksát. Az írás a Portfolio.hu elemzése szerint ugyan nem tartalmaz újdonságot a jegybank eddig ismert szerepfelfogásához képest, illetve nincs is közvetlen monetáris politikai üzenete, de így is hozzájárulhatott a forint újabb történelmi mélypontra gyengüléséhez.

Mindezzel kapcsolatban felidézhetjük (ha mi nem, ezt olvasóink rendre megteszik), hogy a devizatartalékot felértékeli a gyengülő forint. A napi árfolyam és az átlagos bekerülési érték közötti különbözet pedig az MNB nem realizált nyeresége. Bizonyos esetekben, például euróeladás esetén (amit a devizahitelek forintra váltása idején tapasztalhattunk) nem csekély nyereség is realizálódhat.
 

Az állam szerepe is kérdéses lehet

A forint és a térségi devizák adatai között kutakodva az is látszik, hogy a forint nem csak a gyengeségben, hanem a hektikus mozgások terén is „jeleskedik”. Az idén a minimum és a maximum között a forint esetében 6 százalék feletti az eltérés, míg például a román lej így mért hektikussága 2,4 százalék. Nem véletlenül fakadt ki tehát a pénzügyminiszter a közgazdász vándorgyűlésen, hogy kiszámíthatóbb árfolyam kellene. Mint mondta: a befektetők számára komoly aggodalom, ha nem stabil a deviza, és a munkavállalók bérnövekedése is elveszik, ha leértékelődik a forint. Matolcsy ezért Varga Mihálynak „háziportáljukon” közzétett írásban ment neki, igen élesen.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, hogy a jelenlegi forintárfolyam nem veszélyezteti a magyar gazdaságpolitika sikerét, a forint árfolyamának gyengülése élénkítheti az exportot. A kormány álláspontja ezek szerint nem Varga Mihályéhoz állhat közelebb. Ezzel kapcsolatban sokat mondó lehet, hogy a Portfolio.hu szerint az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi – gyengébb forinttal többet hozó – EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége.
 

A K&H vezető elemzője, Németh Dávid a Klubrádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy a gyengébb forint miatt az állam valóban „többet költhet az uniós forrásokból”. Hosszabb távon azonban – tette hozzá – nem kedvező a gazdaságnak ez a folyamat. A pénzügyminiszterrel egyezően Németh is úgy véli, stabilabb és kiszámíthatóbb árfolyam kellene.

 

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor

Forrás: azenpenzem.hu