Csongrád Megyei Iparszövetség

Mindentől elszakadt a forint – Mutatjuk, kik állnak az esés mögött

Tovább hízott a forinttal szembeni külföldi shortállomány az utóbbi egy hónapban, ennek volt köszönhető, hogy a magyar deviza szinte naponta esett új mélypontra az euróval szemben – derül ki az MNB kedden megjelent ábrakészletéből. A forint az utóbbi hetekben az összes fontosabb régiós versenytársát alulteljesítette, ami a fenti adatokat látva nem is meglepő.

Ez már nem csak átmeneti botlás

Az utóbbi hetekben többször írtunk már a forint gyengülésének okairól, a magyar deviza szinte naponta döntött új történelmi mélypontot az euróval szemben. Most az aktuális csúcsárfolyam 336,1, amit tegnap állított be a forint, délután onnan tudott kicsit korrigálni az árfolyam.

eurhuf190925hosszú

A tartós forintgyengülés mögött két fő tényező állt az utóbbi időszakban:

  1. Egyrészt romlott a nemzetközi hangulat, a befektetők elkezdtek aggódni a kereskedelmi háború és a fenyegető nyugat-európai recesszió miatt.
  2. Másrészt ezt tetézte, hogy régóta nálunk a legalacsonyabb a reálkamat a teljes feltörekvő piacon, és a jelek szerint az MNB-nek a közeljövőben sincs szándékában kamatot emelni.

VAGYIS AZ TÖRTÉNT AZ UTÓBBI HETEKBEN, HOGY VOLT EGY RÉGÓTA FENNÁLLÓ MAGYAR SPECIFIKUS KOCKÁZAT (ALACSONY REÁLKAMAT), AMI A KÜLSŐ PIACI HANGULAT ROMLÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN „ÉLESEDETT”, ÍGY A FORINT NAGYOBBAT GYENGÜLT, MINT A VERSENYTÁRSAK.

Mindenki lenyomta a forintot

Az MNB kedden publikált grafikonján is látszik a forint feltűnő alulteljesítése az elmúlt egy hónapban:

mnbábra190925egy

Látszik, hogy miközben a régiós devizák árfolyama alig mozdult, a forint érezhetően gyengült. A leggyakrabban a lengyel zlotyhoz szokták hasonlítani a forintot a piacon, azonban a magyar 0,9 százalékos alapkamat mellett Varsóban 1,5 százalékos az irányadó ráta, ezért mi jobban érezhettük meg a piaci hangulat romlását.

Érdemes az egyhónapos időtáv mellett több bázist megvizsgálni, ebből az látszik, hogy a forint gyengélkedése nem az elmúlt egy hónapban kezdődött. Az év eleje óta a magyar deviza 4%-kal értékelődött le az euróval szemben, a lengyel zloty és a román lej nagyjából fele ennyit gyengült, míg a cseh korona 0,65 százalékot veszített. Az ábrán feltüntettük a török líra euróval szembeni árfolyamát is, mely 3,4 százalékkal emelkedett az év eleje óta, azonban a lírában volt egy komoly volatilitás, az utóbbi hónapokban erősödött vissza a korábbi jelentős esés után.


A jelenlegi környezetben a forint alulteljesítése egészen addig fennmaradhat, amíg a magyar reálkamat jelentősen elmarad a régiós versenytársakétól. Márpedig a jelek szerint az MNB nem tervez szigorítást, sőt a tegnapi kamatdöntő ülés után inkább laza hangnemet ütött meg a Monetáris Tanács, az inflációban a lefelé mutató kockázatokat hangsúlyozták, a devizaswapokon keresztül pedig a gyakorlatban is lazíthatnak.

ÍGY EGYELŐRE FŐLEG ABBAN BÍZHATUNK, HOGY JAVUL A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET, EMELKEDIK A KOCKÁZATVÁLLALÁSI KEDV A PIACON, ELLENKEZŐ ESETBEN KÖNNYEN LEHET, HOGY TARTÓSAN 330 FELETTI EURÓÁRFOLYAMRA KELL FELKÉSZÜLNÜNK.

Kik állnak a forint gyengülése mögött?

A jegybank szokásos havi ábrakészletéből az is kiderül, milyen pozíciókat vettek fel a befektetők az utóbbi egy hónapban a forint piacán. Az már a napi átlagos pozícionáltságból látszik, hogy a legutóbbi kamatdöntés óta eltelt időben is inkább a forint elleni short pozíciókat vettek fel a külföldiek (kék oszlopok), még ha a shortolás nem is volt kiemelkedő.

mnbábra190925kettő

Ennél is fontosabb azonban a következő ábra, mely az egyes piaci szereplők kumulált pozícióját mutatja. Ezen látszik, hogy tavasz óta folyamatosan nő a forint elleni short állomány a külföldi szereplők részéről, mostanra ez 3000 milliárd forintra hízott. Ezzel szemben a belföldiek forward állománya kicsivel meghaladja a 2000 milliárdot.


A fenti adatokból két következtetést lehet levonni:

  1. A forint utóbbi hetekben látott gyengülése részben a shortállomány további emelkedésével magyarázható.
  2. Valószínűleg mostanra olyan állomány épült fel, hogy „elfogytak” azok, akik tovább shortolhatnák a forintot, részben ezzel magyarázható, hogy a tegnapi laza jegybanki hangvétel mellett is erősödni tudott végül a forint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megmenekült a forint, csak azt, hogy a befektetők egy része realizálta a hozamot és újabb kedvező beszállási pontra vár.

Mit léphet a gyenge forintra az MNB?

A jegybank válaszait ismerjük a keddi kamatdöntés után: egyáltalán nem aggasztja őket a gyenge forint, szót sem ejtettek róla a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint a kiszorítandó bankrendszeri likviditás növelése óvatos lazításként fogható fel a jegybank részéről, amivel a Monetáris Tanács a romló külső környezetre és a lefelé mutató inflációs kockázatokra reagálhatott.

A közleményben azzal, hogy az inflációs kockázatok aszimmetriáját emelték ki, az MNB megnyithatta az ajtót a további lazítás lehetősége előtt – olvasható az elemzésben.

ÍGY AZ OTP ELEMZŐI SZERINT A REKORDGYENGE FORINTÁRFOLYAM MELLETT IS NŐTT KISSÉ ANNAK ESÉLYE, HOGY A TOVÁBBI LAZÍTÁS FELÉ MOZDUL A JEGYBANK.

Ráadásul az elemzők szerint a gyenge forint és az olajárak közelmúltban látott emelkedése ellenére is alacsonyabb lehet az infláció még az MNB várakozásainál is. A jegybank 2020-ra 3,3%-os pénzromlást vár, azonban az OTP szerint akár 3% körüli infláció is jöhet. Ha pedig a Monetáris Tanács azt látja, hogy a rekordgyenge forint ellenére sem emelkedik a drágulási ütem, akkor az még jobban felbátoríthatja őket.

Összességében az MNB-nek most van lehetősége arra, hogy kivárjon, megvárja, milyen hatással lesz a globális lassulás és a nemzetközi jegybankok lazítása a gazdaságra – emelik ki az OTP szakértői. Alapesetben arra számítanak, hogy a jegybank legalább 2020 végéig a jelenlegi szint környékén próbálja majd tartani a 3 hónapos bankközi kamatot, ha azonban a külső környezet tovább romlik, akkor további jelentősebb lazítás is jöhet.

A keddi döntés után Nagy Márton alelnök ismét hangsúlyozta, hogy a jegybank nem aggódik a gyenge forint miatt, az OTP szerint nem is kell küzdeniük ellene, csak akkor, ha a hatása az inflációban is megjelenik. Így a jelenlegi helyzetben a gyenge forint automatikus stabilizátora lehet a gazdaságnak a romló külső környezet mellett.  

Forrás: Portfolio