Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Németország megremegett, ami miatt Magyarország is bajba kerülhet

2019. szeptember 30.

Az elmúlt időszakban a világkereskedelem növekedési üteme érdemben lassult, amihez elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek fokozódása járult hozzá. A kínai gazdasági teljesítmény növekedési ütemének csökkenése, a Brexitet övező bizonytalanság és a világszerte gyenge feldolgozóipari teljesítmény is a globális növekedés lassulásának irányába hatott, ami az eurózónán – Németországon – keresztül, a reálgazdasági csatornán a közép-kelet-európai régióra (és hazánkra is) hatással van – írják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatói a friss inflációs jelentésükben. A szakértők szerint a közvetlen és közvetett csatornákon keresztül a hazai ipari termelés és export növekedési üteme is visszaeshet. Ha a világgazdasági helyzet a vártnál is nagyobb mértékben romlik, akkor a magyar gazdaság növekedése a következő években nagyon lelassulna, de nem kerülnénk recesszióba.

gyre több olyan probléma látszik a világban, amely Magyarország növekedésére is kedvezőtlen hatással lehet. Ilyen az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus, Nagy-Britannia uniós kilépése, valamint a német gadzasági növekedés lassulása.

A piaci szereplők a legnagyobb növekedési kockázatnak – a világimporton belüli jelentős súlyuk következtében – az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségeket tekintik

– állapítják meg az MNB elemzői. A bevezetett, illetve a kilátásba helyezett vámemelések következménye szerteágazó lehet, ami a globális gazdasági növekedést több csatornán keresztül lassíthatja. A legfontosabb csatorna a közvetlen és közvetett külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül jelentkezik, de az FDI-áramlás irányára és mértékére, a konjunktúra-kilátásokra és az árupiacokra is negatív hatást gyakorolhat a kereskedelmi vámok növekedése.

Az Egyesült Államokba irányuló importot terhelő vámok emelése 2018 februárjában kezdődött. Az elmúlt több mint másfél év során az USA 375 milliárd dollárt meghaladó kínai importra rótt ki magasabb vámot, amire a kínai fél válaszlépései sem maradtak el. Jelenleg 135 milliárd dollár értékű amerikai importterméket – köztük a nyersolajat – terhel magasabb vám Kínában. Előretekintve az amerikai vezetés újabb 175 milliárd dollár értékű importot terhelő vámot, illetve a jelenlegi vámtételek további emelését helyezte kilátásba, amit Kína további amerikai termékeket érintő magasabb vámmal és esetlegesen az amerikai mezőgazdasági termékek importjának tiltásával szankcionálna.

A magasabb vámok hatása a világkereskedelem elmúlt időszaki gyengülésében már megjelent, amit az amerikai és a kínai makrogazdasági adatok is alátámasztanak

– állapítják meg a jegybank elemzői.

2018 szeptemberétől az Egyesült Államokból származó kínai import közel felét terhelte magasabb vám. Ezzel összefüggésben az áruimport csökkenése mellett, az észak-amerikai teljes földi, légi és hajózási szállítást mérő index is érdemi esésbe kezdett.

Az amerikai piacon az agrárszektort és a feldolgozóipart érintheti a leghátrányosabban a kereskedelmi feszültségek mélyülése. A kölcsönös vámemelések következtében az amerikai bor- és szójaexport érdemben visszaesett az elmúlt év során – Kína az amerikai farmerek által termelt szója legnagyobb felvevőpiaca. Emellett kilenc év után először az amerikai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index – a várakozásoktól érdemben elmaradva – augusztusban már az ágazat lassulását vetítette előre. Kínában a GDP-bővülés lassulása mellett a feldolgozóipari kilátások is jelentősen romlottak, továbbá 2019 júliusában a kínai ipari termelés növekedésének üteme tizenhét éves mélypontra esett, ami a kínai gazdaság várakozásoknál gyorsabb lassulását is előrevetítheti.

Esik az ipari fémek ára

Az USA és Kína között zajló tárgyalások mellett a Távol-Keleten a kereskedelmi feszültségek újabb gócpontja van kialakulóban. Japán 2019. július elején bejelentette, hogy korlátozza a Dél-Korea számára kulcsfontosságú félvezető-, képernyő- és memóriachip-gyártás három fontos alapanyagának exportját. A japán exportkorlátozás – az amerikai és globális vállalatok közötti szoros beszállítói láncok miatt – a globális félvezetőpiacon máris érezteti hatását. A világgazdaság lassulása az árupiacokon is érezteti hatását.

Historikus összevetésben megfigyelhető jelenség, hogy a globális GDP lassulása, vagy szűkülése a főbb nyersanyagok (kőolaj, ipari fémek) keresletének és így az árának mérséklődésében is tetten érhető. 2018 második felétől az ipari fémek ára érdemben csökkent: az ipari fémek közül az alumínium és az ólom ára megközelítőleg 20 százalékkal mérséklődött, míg a réz jegyzése 2007-es szintjén alakult augusztusban.

Az olaj világpiaci árát az elmúlt időszakban érdemi volatilitás jellemezte: az árak alakulását egymással ellentétes hatások alakították: a Közel-Keleten tapasztalható geopolitikai feszültségek az árak növekedésének irányába hatottak, míg az árak csökkenésében nagy szerepet játszott a Kína és USA közötti kereskedelmi feszültség és a lassuló globális kereslet hatása. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb előrejelzésében a globális olajkeresletre vonatkozó növekedési várakozását érdemben mérsékelte.

ÁLTALÁNOSAN MEGFIGYELHETŐ JELENSÉG, HOGY A RECESSZIÓ KÖZELI SZITUÁCIÓKBAN ERŐSÖDIK A BEFEKTETŐK BIZTONSÁGKERESŐ MAGATARTÁSA. EZEKBEN AZ IDŐSZAKOKBAN HAGYOMÁNYOSAN NÉPSZERŰ BEFEKTETÉSI ESZKÖZ A NEMESFÉM, KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ARANY.

Azonban érdemes figyelembe venni, hogy nem csak bizonytalan piaci körülmények között fordulnak a befektetők az arany felé egyéb – akár alacsony kockázatú – eszközökkel szemben. Ha az egyéb befektetésektől (kötvény, részvény) várható hozam alacsony, az szintén az arany felé irányíthatja a piac figyelmét. Az arany árának utóbbi időben megfigyelt emelkedését magyarázhatja a jelenlegi laza kamatkörnyezet – a Fed és az EKB is lazította a kamatkondíciókat –, a negatív hozamú kötvények, illetve a jegybankok aranytartalékának elmúlt időszaki bővítése is. Egyes befektetők szerint az arany árának növekedése a globális konjunktúra jövőbeli romlására és a recessziós kockázatok megemelkedésére is utalhat.

A makrogazdasági és árupiacokat érintő hatások mellett a befektetők tartanak a kereskedelmi ellentétek pénzpiaci hatásaitól is. A gyengülő részvénypiaci hangulat és a csökkenő profitvárakozások következményeként a vállalatok mérlegalkalmazkodásra kényszerülhetnek, ami – a megemelkedő bizonytalansággal párhuzamosan – a beruházások visszaesését is eredményezheti. Az elmúlt időszakban kockázatkerülő magatartás jellemezte a piacokat, aminek következtében augusztus közepén az amerikai tízéves kötvényhozam a kétéves hozam alá csökkent, amire historikus tapasztalatok alapján a pénzügyi elemzők a recesszió előjeleként tekintenek.

AZ 1950-ES ÉVEK ÓTA AZ USA-BAN MIND A KILENC GAZDASÁGI RECESSZIÓ ELŐTT BEKÖVETKEZETT AZ ÚN. FORDÍTOTT HOZAMGÖRBE JELENSÉGE.

Annak ellenére, hogy a jelenségből nem szükségszerűen következik válság kialakulása, az USA és a globális gazdasági teljesítmény romlásának valószínűsége érdemben megemelkedett az elmúlt időszakban. A New York Fed hozamok alapján becsült recessziós valószínűség indexe is meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban.

Egyre nagyobb a gond a Brexit miatt

A gyengülő és egyre bizonytalanabbá váló külső konjunktúrával összhangban a gazdasági növekedés Európa-szerte tovább lassult 2019 második negyedévében. Az eurózóna növekedésére az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése – illetve a kilépési tárgyalásokból eredő bizonytalanság is érdemi negatív hatást gyakorol, ami a brit gazdaságra már rányomta bélyegét. Az Egyesült Királyság gazdasági teljesítménye – a várakozásoktól érdemben elmaradva – 0,1 százalékkal visszaesett 2019 második negyedévében, amit elsősorban a vállalati beruházások mérséklődése eredményezett. Előretekintve a bizalmi indikátorok a feldolgozóipar és építőipar mérséklődését vetítik előre, ami alapján a harmadik negyedévben akár technikai recesszióba is kerülhet a brit gazdaság. Az ír és északír határellenőrzés kérdéskörében továbbra sem alakultak ki közeledő álláspontok, így a megállapodás nélküli Brexit mellett a kilépés további halasztása is lehetséges alternatívaként jelenik meg.

A kereskedelmi megállapodás nélküli Brexit a közvetlen kereskedelmi csatornák mellett jelentős negatív tovagyűrűző hatásokon keresztül is rontaná az európai országok gazdasági teljesítményét. A közvetlen hatások elsősorban az elektronikai eszközök és járműipar, valamint a mezőgazdasági termékek körében jelentkeznének, azonban az alacsony készletekkel működő termelési eljárások következtében súlyos károk keletkeznének a beszállítói hálózatokban is. A kilépést övező bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseit is befolyásolja, így azok elhalasztása szintén lassabb európai gazdasági növekedés irányába mutat.

Az eurózóna idei gazdasági teljesítményére vonatkozó várakozások tovább mérséklődtek az elmúlt időszakban, ami elsősorban a német és olasz kilátások romlásához köthető. Az olasz növekedési kilátásokat a következő években a magas államadóssággal, a költségvetéssel és a jelentős olasz állampapír-piaci kitettséggel rendelkező bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmak mérséklik. Az olasz államadósság jelenlegi szintje historikus összevetésben is kifejezetten magas, illetve érdemben meghaladja a maastrichti kritériumokban megjelölt 60 százalékos GDP-arányos szint kétszeresét.

Bajban van Németország is

A világimport lassulása és a romló feldolgozóipari kilátások a német járműipar és a gazdaság visszafogott teljesítményében is tükröződik. Legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági teljesítménye 0,1 százalékkal visszaesett negyedéves bázison 2019 második negyedévében, amit a mérséklődő ipari teljesítménnyel összhangban az export csökkenése okozott. Németország GDP-je idén mindössze 0,5, jövőre 1,0 százalékkal növekedhet, ugyanakkor ciklikus és strukturális hatások egyaránt a kedvezőtlen gazdasági teljesítmény irányába hatnak. A lakossági fogyasztás ugyan még erős, ugyanakkor a feldolgozóipar mellett a munkaerőpiacon, a szolgáltató szektorban és az építőipar esetében már jelentkeztek a lassulás jelei.

Az Európai Unió 2018 második felében bevezetett károsanyag-kibocsátás korlátozásával, az alternatív (elektromos) hatástechnológia elterjedésével, valamint a globális kereslet szűkülésével párhuzamosan a német járműipari termelés lejtmenete továbbra is érzékelhető. Az ágazat rendelései továbbra is a tavalyi szintek alatt tartózkodnak, ami a német autógyártók számára jelentős alkalmazkodási kényszert jelent, ez pedig a korábbi stratégiák újragondolását, fejlesztési tervek átalakítását, a költségek csökkentését és optimalizálását, továbbá a termelés lehetséges átcsoportosítását eredményezheti.

Ennek következtében az elmúlt hónapokban a régiós és német ipari termelési folyamatok elszakadása volt megfigyelhető. A globális – és kiemelten a német – konjunktúra romlását a hazai ipari termékszerkezet és a korábbi FDI hatása rövid távon részben ellensúlyozhatja.

A nagy német járműgyártók esetén az elmúlt években megfigyelt költségoptimalizáció folytatódhat: a magasabb költségű nyugat-európai gyárak kapacitása leépül, míg a jellemzően alacsonyabb költséggel működő feltörekvő országok (így Magyarország) termelése emelkedik

– állapítja meg az MNB. Kiemelik, hogy a hazai ipar mélyen integrálódott az európai értékláncokba, így a német járműipar gyenge teljesítménye a reálgazdasági csatornán keresztül középtávon a hazai gazdasági teljesítménybe is begyűrűzik.

Matolcsy György MNB-elnök a közgazdász-vándorgyűlésen hangsúlyozta, hogy a német gazdaság lassulása 6-9 hónap alatt Magyarországon is megjelenik, ezért új élénkítőprogramra van szükség:

Nagyot fékezhet a magyar gazdaság

Az MNB előrejelzése szerint idén 4,5%-kal nőhet a magyar gazdaság, jövőre és azt követően pedig 3,3%-kal, azonban az egyik kockázati forgatókönyv szerint – amelyben a globális gazdasági kilátások gyors romlásával számolnak – ennél sokkal alacsonyabb is lehet a GDP-növekedés.

"Alternatív pályánk feltevései szerint az euroövezeti konjunktúra az alappályához képest visszafogottabban alakul, Németország tartósan recesszióba kerül. A lefelé mutató növekedési és inflációs kockázatok következtében az EKB a vártnál nagyobb mértékben és több lépésben lazítja a monetáris kondíciókat" – foglalja össze az MNB. Az érdemben lazább külső monetáris politikai környezet a hazai eszközárak emelkedését okozza, míg a külső kereslet jelentős visszaesése a hazai export teljesítményében a vártnál nagyobb ütemű lassulást és az alappályánál nagyobb külső dezinflációs hatásokat eredményez.

AZ UTÓBBI IDŐSZAKBAN TÖBB OLYAN BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐ IS MEGJELENT, AMELYEK ÉRVÉNYESÜLÉSE ESETÉN A BEJELENTETT BERUHÁZÁSOK KÉSŐBBRE TOLÓDHATNAK.

A német gazdasági kilátásokat megragadó Ifo várakozások indexe tovább mérséklődött, ahogy a német ipari új rendelések is csökkentek júniusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. A német autógyártókat a kedvezőtlen konjunktúrakilátások mellett olyan ágazatspecifikus tényezők is érintik, mint az új környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, illetve az e-mobilitás globális elterjedése.

A következő hónapokban a nyugat-európai járműgyártás lassulásával ellentétben továbbra is folytatódik a hazai járműipar növekedése az alappálya szerint, ugyanakkor a kedvezőtlen euróövezeti konjunktúrafolyamatokkal összhangban a német autógyártók által korábban bejelentett üzemberuházások megvalósítása, illetve a meglévő kapacitások bővítése a bejelentés idején várt időponthoz képest körülbelül egy évvel később történhet meg.

Alternatív pályánkban a világgazdasági növekedés üteme lassul, ami a német ipar teljesítményét is visszaveti. Ezek következtében a német autógyártók a tervezett magyarországi beruházásokat és kapacitásbővítéseket a vártnál később hajtják végre

– prognosztizálják az MNB szakértői, akik szerint ebben az esetben még a 2%-os GDP-növekedés sem lenne könnyű elérni a következő években. Sőt, lehetnek olyan negyedévek, amikor alig haladja meg az 1%-ot a GDP-növekedés, ha lelassul az európai gazdaság. Ez azonban a vártnál alacsonyabb inflációhoz is vezetne, amiből akár arra is következtethetünk, hogy még alkalmazkodóbb lehet a monetáris politika ebben az esetben.

Forrás: Portfolio