Csongrád Megyei Iparszövetség

Visszajöhet a kötelező nyugdíjpénztár – itt az MNB terve

Jöhetnek a jóléti alapok, a nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak összeolvadásával. Mindenkit alanyi jogon beléptetnének, de ezután ő maga dönthetné el, mennyit utaljon a munkáltató a számlájára.

A várható élettartam a kétszeresére, a gyerekszám viszont négyről másfélre csökkent az elmúlt száz évben – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfólió Öngondoskodás 2019 konferenciáján. Arról is beszélt, hogy emiatt az időskori függőségi mutató drámai mértékben nő és ez folytatódni fog, még ha ezt valamelyest mérsékli is szerinte a családvédelmi akcióterv. Jelenleg 30 százalékos a függőségi ráta, ami 60 százalékosra nőhet 2060-ra.

Vannak válaszok

Világszerte nagy a nyomás a nyugdíjrendszereken, de Magyarországnak vannak válaszai a kihívásokra – mondta Nagy Koppány. Az egyik ilyen megoldás a családvédelem, a másik pedig a nyugdíj- és egészségkiegészítő rendszeres fejlesztése. A magyar háztartások pénzügyi vagyona a visegrádi országokon belül elég jó, meghaladja a GDP 100 százalékát. Amivel gond van, hogy a nyugdíjbiztosítási és -pénztári tartalékok szintje alacsony, a megtakarítások mindössze 9 százalékát teszik ki a hosszútávú befektetések. Az európai átlag 46,5 százalékos.

1553 milliárd forintnyi nyugdíjcélú tartalék van Magyarországon, és az emberek egyre többet fizetnek be a rendszerekbe, miközben már 1,1 millió nyugdíjpénztári tag, 108 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla, és 323 ezer nyugdíjbiztosítás van. "A pohár ez alapján félig tele van" – mondta az MNB igazgatója. Viszont a pesszimistább nézőpontból úgy mutatta be a helyzetet, hogy az aktív befizetők száma alacsonyabb, a nyugdíjpénztárba befizetők aránya 50 százalék körül van, ez rontja a számokat, emiatt a nyugdíjcélú lefedettség csak 29 százalékos.

Jóléti alapok

Egy kiegészítő rendszernél kérdéses, tud-e hatékony megoldást biztosítani, ha az érintettek több mint 70 százalékát nem fedi le – fűzte tovább Nagy Koppány, aki ismertette, hogy az MNB 2016 óta foglalkozik a versenyképességgel, a versenyképességi program az idén februárra készült el, és a nyugdíjjal és egészséggel kapcsolatos javaslatokat is tartalmaz. Ezek közé tartozik egy garanciaalap felállítása az önkéntes pénztárak számára. Elmondta, jövő héten mutatják be a teljes költségmutatót (TKM) a pénztárakra, amely alapján össze lehet majd hasonlítani a pénztárakat az életbiztosításokkal.

Tervben van a pénztárak vagyon alapú finanszírozásának kialakítása, és az úgynevezett jóléti alapok felállítása is. A pénztárak azért fontosak, mert képesek a rendszeres, ki összegű megtakarítások összegyűjtésére, emellett a gazdaság, a vállalatok és az állam finanszírozását is segítik – magyarázta Nagy.

A problémák között említette, hogy a fiatal generációnak nincs nyugdíjcélú megtakarítása, a jelenlegi kiegészítő rendszerek nem szólítják meg ezt a korosztályt kellő hatékonysággal. Mert 2002-ben még 20-30 ezer fiatal (16-35 éves) lépett be a pénztárakba – magyarázta az MNB szakértője -, addig ma már alig 5 ezer csatlakozik. A pénztártagok korfája évről évre romlik, az átlagos tagi életkor évente fél évvel növekszik.

Visszajönne a kötelező pénztár

Richard H. Thaler Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint úgy lehet ösztönözni a megtakarításokat, hogy alanyi jogon be kell léptetni a tagokat, akik kiléphetnek, ha nem akarják ezt. A jóléti alapokba mindenkit alanyi jogon léptetnének be, az egyéni befizetés bérarányos mértékéről mindenki maga dönthetne – fejtegette Nagy Koppány.

Az MNB igazgatója úgy látja, számos előnye lenne ennek, finanszírozná a tőzsdét, az államot, kiegyensúlyozná az egyéni jövedelemkülönbségeket, és kezelné a demográfiai kihívásokat is. A fiatalokat azonban a nyugdíjcélú megtakarítás üzenetével nem lehet megszólítani, ezért olyan megtakarítási célokat is támogatni kell, ami ezt a korosztályt is vonzza.

Ilyen lehet például a lakáscél, ezt Lengyelországban lehetővé tették bizonyos korlátozásokkal. A jóléti alapok az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak összeolvadásával jöhetnének létre. A számlákon lehetne egy nyugdíjzseb és egy egészségzseb is. Az állam adókedvezménnyel motiválná a megtakarításokat, de az is felvetődött, hogy normatív támogatással segítené az alapokat. A befizetések pedig jöhetnének a munkáltatóktól és a munkavállalóktól is – derült ki az előadásából.

Magyarországon az egészségügyi megtakarítások fejlesztése is fontos – tért rá Nagy -, mivel már most is az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások fizetik, ez kiemelkedően magas európai szinten. Ha ezt nem intézményesítik, akkor nem lesznek hatékonyak.

Forrás: Napi.hu