Csongrád Megyei Iparszövetség

Nagyot fékez a magyar gazdaság – nincs helye rossz döntéseknek

Lassul a világgazdaság, ennek megfelelően mind az idei, mind a jövő évi prognózisán rontott a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb elemzése szerint és a jövő évi előrejelzése sem teljesen felhőtlen a globális gazdasági folyamatok alakulását illetően. Ezzel szemben Magyarország GDP adatait felfelé korrigálta az IMF, ám még ezzel együtt is jelentős lassulás várhat a magyar gazdaságra 2020-ban. A régiós versenytársainkhoz képest nem állunk rosszul – legalábbis ami a GDP-adatot illeti.

A világgazdaság összehangoltan lassul – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook – WEO) című jelentésében -, ezért a júliusi jelentés után az idei növekedési ütemet ismételten lefelé módosította 3 százalékra, ami a globális pénzügyi válság óta a leglassabb értéket jelenti.

A világgazdaságot továbbra is gyengíti az USA által indított kereskedelmi háború miatt növekvő korlátozások hatása, illetve az élesedő geopolitikai feszültségek. Az IMF szerint az USA-Kína kereskedelmi konfliktus a globális GDP-t 0,8 százalékkal fogja vissza 2020-ra. Emellett a lassulásban országspecifikus tényezők  is szerepet játszanak több feltörekvő piacon, illetve olyan rendszerszintű okok, mint az alacsony termelékenység vagy a fejlett társadalmak öregedése.

Ennek megfelelően az IMF a legfrissebb prognózisában 2020-ban 3,4 százalékos növekedéssel számol, ami 0,2 százalékkal jelent alacsonyabb ütemet az idén áprilisban kiadott előrejelzéshez képest. Gita Gopinath, az IMF vezető közgazdásza ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár ez a prognózis gyorsulást jelez az idei 3 százalékhoz képest, az idei összehangolt lassulással szemben a 2020-ra várt javulás nem nyugszik széles alapokon, ezért továbbra is bizonytalanság övezi az előrejelzést.

 

 

A globális gazdasági növekedés gyengesége leginkább a gyártási tevékenység hirtelen visszaesésében keresendő, illetve abban, hogy a globális kereskedelemben a magasabb vámok és a kereskedelmi politikák elhúzódó bizonytalanságai negatív hatással vannak a beruházásokra és a tőkejavakra. Erre jön még rá az autóipar zsugorodása, ami olyan okokra vezethető vissza többek között, mint például az eurózónában bevezetett új emissziós szabályok, illetve Kína. Összességében a globális kereskedelem bővülése 2019 első félévében 1 százalékra esett, ami 2012 óta a legalacsonyabb érték.

Az extrém gyenge ipari és kereskedelmi teljesítményt egyelőre a szolgáltató szektor ellensúlyozza világszerte, ám már látszanak a jelei a szektor gyengülésének az USA-ban és az eurózónában – mutat rá az IMF.

A Valutaalap megjegyzi, hogy a monetáris politika jelentős szerepet játszott a növekedés támogatásában: az inflációs nyomás és a gyengülő gazdasági aktivitás miatt a nagy központi bankok ennek megfelelően csökkentették a növekedésre gyakorolt kockázatokat és tartották kordában az inflációt. Ilyen monetáris politikai lépések nélkül a globális növekedés 0,5 százalékponttal maradna el a jelenlegitől 2019-ben és 2020-ban is.

Emiatt fékezhet a gazdaság

Az IMF várakozásai szerint a fejlett gazdaságok a hosszú távú növekedési potenciáljuk felé lassulnak. Ennek az országcsoportnak a növekedését a Valutaalap ezért 2019-re vonatkozóan 1,7 százalékra várja (szemben a 2018-as 2,3 százalékkal) és vélhetően ezen a szinten is marad a növekedés üteme. A fejlett országok gyengébb külső keresletéből fakadó negatív hatást a kedvező munkaerő-piaci körülmények és a gazdasági stimulusok segítik semlegesíteni.

A fejlődő és feltörekvő gazdaságok növekedésén is rontott az IMF, itt 3,9 százalékos bővüléssel számol erre az évre a Valutaalap szemben a 2018-as 4,5 százalékkal. Emögött a kereskedelmi és helyi bizonytalanságok, illetve a kínai gazdaság lassulása állnak.

Honnan jöhet a fellendüléshez erő?

A 2020-ra várt élénkülés annak lesz köszönhető, hogy a feltörekvő és fejlődő gazdaságok növekedése 4,6 százalékra gyorsulhat fel. Ennek a lendületnek a fele Argentína, Irán és Törökország gazdaságának enyhe recesszióból való kijöveteléből, másik része pedig Brazília, India, Mexikó, Oroszország és Szaúd-Arábia fellendüléséből fakadhat. Utóbbi gazdaságokban 2019-hez képest 2018-ban jelentős lassulás következett be – jegyzi meg az IMF. A 2020-as fellendülésre vonatkozó prognózis azonban jelentős bizonytalanságokat is hordoz magában, miután az USA, Japán és Kína 2020-ban tovább lassulhat.

A fent említettek mellett a gazdasági növekedési kilátásokra nézve további lefelé mutató kockázatot jelentenek a geopolitikai feszültségek – beleértve a brexithez kapcsolódó kockázatokat, sőt, ezek a tényezők a feltörekvő piacok és az eurózóna törékeny emelkedését is megtorpedózhatja. Ezek az események a kockázatvállalás hirtelen változását, pénzügyi zavarokat és a tőkeáramlás irányának megfordulását eredményezheti. A fejlett gazdaságokban pedig az alacsony infláció betonozódhat be, ami a monetáris politika mozgásterét szűkítheti tovább a jövőben és korlátozhatja annak hatásosságát.

 

Nagyot javított a magyar növekedésen az IMF

A fejlődő és a feltörekvő európai gazdaságokban az IMF szerint idén 1,8 százalékkal bővülhet a GDP, ami 0,6 százalékos javulást jelent a 2019 áprilisi prognózishoz képest. Ez az ütem 2020-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az idei évi prognózis felfelé módosítása annak köszönhető, hogy Törökországban a visszaesés az első félévben kisebb lett a várakozásoknál. Oroszországban az idei növekedés gyengébb, mint az áprilisi előrejelzésben feltételezett, ám az orosz gazdaság az IMF várakozásai szerint jövő évre magához térhet, hozzájárulva a 2020-as évre adott előrejelzés felfelé módosításához. Emellett a kelet-közép-európai gazdaságok is erős növekedést produkálnak – köztük Magyarország és Lengyelország.

Ezen belül Magyarország is azok közé tartozik, ahol az idei növekedési előrejelzésén jelentősen javított a Valutaalap: 2019-re az áprilisi prognózisában még 3,6 százalékos növekedési ütemmel számolt, amit a legfrissebb jelentésben 4,6 százalékra módosított. A 2020-as évre adott várakozás is gyorsabb GDP-bővülést jelöl, mint az áprilisi, hiszen akkor az IMF 2,7 százalékos növekedést jelzett, a jelenlegi prognózis pedig már 3,3 százalékosról szól. (Ha ez beigazolódna, akkor az viszont rossz hír lenne a magyar nyugdíjasoknak, hiszen a magyar kormány – a jogszabályok értelmében – csak 3,5 százalékos növekedés felett fizet nyugdíjprémiumot – a szerk.)

Eltérő várakozások

A magyar gazdaság jövő évi teljesítményével kapcsolatban meglehetősen széles skálán mozognak a várakozások. A magyar kormány konvergenciaprogramban is lefektetett növekedési várakozása jövő évre 4 százalék, ehhez képest az MNB – az IMF-hez hasonlóan – 3,3 százalékos GDP-bővüléssel számol, míg az elemzői várakozások mediánja 3,5 százalék körül van.

Az inflációs előrejelzést is feljebb vitte a Valutaalap: a jelenlegi prognózis szerint ugyanis idén és jövőre is 3,4 százalékos pénzromlást vár, szemben az áprilisban kiadott 2019-es 3,2, illetve 2020-as 3,1 százalékos inflációval.

A folyó fizetési mérlegnél még ennél is jelentősebb változtatást látunk, miután az áprilisi prognózis (a legutóbbi, amikor a magyar adatok is szerepeltek a WEO-ban) szerinti 0,5 százalékos többlet idén 0,9 százalékos hiányba fordulhat át idén, jövőre pedig az áprilisban jelzett 0,6 százalékos többlet helyett 0,6 százalékos hiányra módosított a Valutaalap.

A munkanélküliségi prognózisán nem változtatott az IMF sem 2019-re, sem 2020-ra vonatkozóan.

Mire elég ez a régióban?

A jelenlegi növekedési prognózisok alapján úgy fest, hogy idén a régiónkban messze Magyarország GDP-adata fest a legjobban a 4,6 százalékkal. A V4-ek között Lengyelország áll a legközelebb Magyarországhoz 4 százalékos ütemmel, a régióban pedig Románia fogja még a lengyel növekedést elérni. Szlovákiában és Csehországban idén 2,6, illetve 2,5 százalékos GDP-bővülést vár az IMF. A régióban Bulgária 3,7 százalékos GDP adattal előzheti meg Szlovákiát és Csehországot.

2020-ra nagyot fog fékezni a magyar gazdaság – legalább is az IMF előrejelzése szerint és a 2019-es adathoz képest -, miután jövőre már csak 3,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Ezzel az eredménnyel a régiós versenytársainkhoz is közelebb kerülnénk, viszont Románia beelőzné hazánkat, miután szomszédunknál 3,5 százalékos ütemet jósol a Valutaalap. Magyarországot szorosan 3,2 százalékkal Bulgária követné, majd Lengyelország 3,1, Szlovákia 2,7 és Csehország 2,6 százalékkal jönne a képzeletbeli GDP-növekedési rangsorban.

Nincs helye rossz döntéseknek

A gazdasági növekedés fellendítése érdekében az IMF szerint le kellene bontani az utóbbi időben kiépült kereskedelmi korlátokat és azokat tartós megállapodásokkal helyettesíteni, a geopolitikai feszültségeket fel kellene oldani és csökkenteni kellene a nemzeti gazdaságpolitikai bizonytalanságokat. Az ilyen lépések segíthetnének a bizalom növelésében, fellendítenék a beruházásokat, az ipart és a kereskedelmet.

A kockázatok csökkentése és a potenciális kibocsátás növelése a gazdaságpolitikai intézkedéseknek kiegyensúlyozottabban kell támogatnia a gazdasági aktivitást, nem lehet a monetáris politika az egyetlen eszköz erre – emeli ki az IMF vezető közgazdásza a jelentéshez fűzött kommentárjában. Az IMF szerint Németországnak és Hollandiának ki kellene használnia az alacsony kamatkörnyezetből fakadó előnyöket és a társadalmi, valamint infrastrukturális tőkébe is be kellene ruházniuk, akár csak költség-haszon megfontolásból is. Ha a növekedés még komolyabban visszaesik, akkor szükséges lehet koordinált nemzetközi szintű lépésekre, országok igényeihez igazítva.

Az IMF emellett hatásos makroprudenciális szabályozások végrehajtását is szükségesnek tartja az IMF annak érdekében, hogy a kockázatokat megfelelően be lehessen árazni és el lehessen kerülni a pénzügyi sérülékenység kiépülését. A fenntartható növekedés érdekében pedig az IMF szerint fontos, hogy a termelékenység növelése, az ellenállóképesség javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése előmozdítására strukturális reformokat hajtsanak végre.

Gita Gopinath arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelen helyzetben a 3 százalékos globális növekedés nem hagy teret a szabályozási melléfogásoknak, a gazdasági növekedés támogatására pedig nagy szükség van. A globális kereskedelmi rendszeren javítani kell és nem csak magára hagyni. Az országoknak együtt kell működniük, mert a multilateralizmus marad az egyetlen eszköz az olyan problémák megoldására, mint a klímaváltozás miatti fenyegetettség, a kiberbiztonsági kockázatok, az adóelkerülés és adócsalás, valamint az új technológiák által támasztott kihívások és lehetőségek.

Forrás: Napi.hu