Csongrád Megyei Iparszövetség

Nagy tervek – mire készülnek a minisztériumok a kkv-kkal?

Bemutatták a „2019-2030 –KKV Stratégia” névre keresztelt programtervet, amelynek célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése.

Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egyik fő célja, hogy olyan módon járuljanak hozzá a magyar vállalkozások hatékonyságának emelkedéséhez, amely piacképességük növekedését eredményezi itthon és a külpiacokon egyaránt. Mint mondta, a most elkészült kis- és középvállalati stratégia ezeknek a kormányzati intézkedéseknek teremt keretet.

 „Hazánk és a magyar vállalkozások előtt álló világméretű kihívások korszakváltást, tudásalapú gazdaságra való átállást tesznek szükségessé. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030) sikeres végrehajtásával a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások széles köre válhat az új korszak nyertesévé. A hazai cégek így nemcsak a fenntartható gazdasági növekedéshez, hanem a magyar társadalom megerősítéséhez, a magyar családok életminőségének javításához is hozzájárulhatnak” – fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból kiderül, hogy az intézkedések egyik célja, hogy egyre inkább felpörgő digitalizációs és innovációs forradalomban segítsék a hazai kkv-k útját, de a most közzétett információk alapján 2020 végéig még további összesen 54,6 milliárd forintos támogatási konstrukcióra lehet készülni.

A technológiai fejlődés mellett egyéb komoly kihívásokkal is szembesül a szektor: egyrészt a hazai munkaerőpiac minden eddiginél feszesebbé vált, másrészt a rendszerváltozás idején vállalkozóvá vált, a hazai kkv-k szempontjából kulcsfontosságú nemzedék nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, amely szintén jelentős hatással lehet a gazdaságra.

A tervezett kkv stratégiának hét alappillérje van:

I. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet

  • A vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
  • Az adóadminisztráció egyszerűsítése;

II. Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése

  • Elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
  • Magyarország teljesítményének javítása a „Második esély” SBA alapelv területén;
  • A „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre;

III. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése

  • A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
  • Az immateriális tőke arányának növekedése;
  • A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;

IV. Kis– és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése

  • A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
  • A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
  • Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;

V. Nemzetköziesedés elősegítése

  • A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
  • A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
  • Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;

VI. A szükséges tudás megszerzése

  • Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
  • A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
  • A vállalkozói kultúra fejlesztése;

VII. Generációváltás

  • A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.

Ilyen volt az előző időszak

A minisztérium számai alapján egy átlagos kkv által előállított hozzáadott érték a 2009-es 10 millió forintról 2017-re 16 millió forintra emelkedett, míg az exportbevételek a 2009-es 9 millió forintról 2017-re 15 millió forintra nőttek, és a cégek 155 ezerrel több embert alkalmaznak 2009-hez képest.

Mennyi pénzt fizetett ki a kormány?

A Széchenyi terv különböző periódusaiban kiadott támogatásokról is számot adtak:

  • az  Új Széchenyi Terv keretében 331 milliárd forintnyi, míg a Széchenyi 2020 Terv keretében 860 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást ítéltek meg, ebből 453 milliárd már kifizetésre került (a 2010 és 2013 közt futó Új Széchenyi terv esetében teljes egészében megtörtént a kifizetés
  • 2019-ben összességében 130 milliárd forint elérhető a kkv-k számára a Széchenyi 2020-ból.
  • a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2016 és 2018 között hazai forrásból 100 milliárd forinttal támogatta a kkv-k innovációs tevékenységét.
  • a Beszállító-fejlesztési Programra 9 milliárd, az Építőipari Támogatási Programra 28 milliárd forintot biztosított eddig a kormány, míg az iparfejlesztési fókuszú Irinyi Terv keretében 6 milliárd forint került a kkv-khoz.

2017 végén a magyarországi kkv-k 5545 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állományának több mint harmada mögött volt állami kedvezmény. A banki kkv hitelek valamivel több, mint 10%-ához államilag támogatott készfizető kezességvállalás kapcsolódik.

Forrás: Piac&Profit