Csongrád Megyei Iparszövetség

Elárulták az elemzők: brutális béremelkedés és nagy infláció vár ránk idén

A következő évben is dinamikusan nőhet a magyar gazdaság, bár a GDP-növekedés üteme érezhetően csökken majd. Az infláció az 2019-es szinten maradhat, minimális növekedésre van kilátás, a feszes munkaerőpiac miatt azonban a munkanélküliség további mérséklődésére nincs tér. A Pénzcentrum banki makroelemzőket kérdezett meg arról, hogy mit várjunk az újévben.

 

 

A tavalyi év felülteteljesítette az elemzői várakozásokat, a GDP növekedés üteme 4,8-5 százalék körül alakulhatott. Az infláció tavaly 3,3 százalék lehetett, ami több, mint a tavalyelőtti 2,5 százalék. A munkavállalók azért sem panaszkodhatnak, mert Magyarországon ma feszes a munkaerőpiac miatt jelentős béremelkedés van, miközben a lakossági hitelek kamatai historikus mélységben vannak. Ez azonban a múlt, így 2020-ba belépve sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi vár ránk a következő évben? Ezt a kérdést közgazdászok, banki elemzők válaszolták meg a Pénzcentrumnak.

Mekkora lehet a gazdasági növekedés a következő évben?

A következő évre 3,5 százalékot valószínűsít Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Ez inkább felfelé módosulhat az Erste közgazdásza szerint, a kisebb felfelé mutató kockázat a vártnál erősevv fogyasztói keresletből jöhet leginkább. Negatív kockázatot jelenthetnek a világgazdasági konjunktúra kapcsán mutatkozó bizonytalanságok, a főbb piacainkon mutatkozó, vártnál lassan kilábalás, vagy esetlegesen az újrainduló kereskedelmi háború – mindezek elsősorban az export oldaláról érinthetik negatívan a GDP-t Nyeste Orsolya szerint. Bizonytalanságot jelent mindemellett, hogy milyen mértékű beruházás-lassulás várható a 2018-19-es év kiemelkedő beruházási aktivitása után.

A következő évben 3,9 százalék lehet a gazdasági növekedés Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint, ezzel az átlagos elemzői várakozásnál magasabb növekedést prognosztizál. Suppan emellett kiemeli, hogy 2020 szökőév lesz, ráadásul négy munkanappal több lesz, ami önmagában 0,2-0,3 százalékpontot ad a gazdasági növekedési ütemhez. A magas bázis, kapacitáshiányok és a visszaeső lakásépítkezések miatt csökken a beruházások dinamikája, de növekedési pályán marad. Ömlik a külföldi tőke, még évekig tart az iroda, szálloda, raktárépítési boom,idén még az uniós beruházások sem futnak ki, miközben folytatódnak a nagy állami beruházások is a Takarék vezető elemzője szerint. Horváth András, a bank vezető elemzője hozzáteszi, 3,7 százalékról növelték meg a várakozásukat. A lefelé mutató kockázat elsősorban a világgazdasági lassulás lehet, amelyről folyamatosan ellentétes információk érkeznek, így nehéz számszerűsíteni a mértékét. A brexit és az amerikai-kínai kereskedelmi háború pozitív fejleményei ugyanakkor felfelé módosíthatják a számot szerinte, hiszen támogathatják az exportnormalizációt.

2020-ban valamivel 3 százalék fölötti GDP növekedésre számít Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az elmúlt időszakhoz képest a növekedés lassulását elsősorban az állami beruházások csökkenése miatt valószínűsíti. A külső környezetben további romlásra nem számítanak a Raiffeisennél, az európai üzleti ciklus elmondása szerint 2019 végére már a mélypontjára jutott, igaz érdemi fellendülést 2020-ban még nem várnak. Ha az állami beruházások kedvezőbben alakulnak a várakozásoknál, akkor a GDP-növekedés 4 százalék közel lehet. Arra is felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy amennyiben a külső környezet tovább romlik, akkor elképzelhető 3%-ot el nem érő gazdasági növekedés.

Trippon Mariann, a CIB vezető közgazdásza szerint a gazdasági növekedés tavaly 4,8 százalék lehetett, ez az év azonban minden bizonnyal a konjuktúraciklus tetőpontját jelentette, a piaci konszenzussal összhangban a CIB is érdemi lassulást vár a növekedésben, az ő előrejelzésük szerint ez 3,3 százalék lehet. Arra is felhívja a figyelmet azonban, hogy a 3,3 az elmúlt öt év átlagától csak kissé elmaradó dinamika. Trippon nem vár a növekedés szerkezetében drasztikus változást, a fogyasztás és ezzel párhuzamosan a termelési oldalon a szolgáltatások húzóereje megmaradhat, a beruházások dinamikája egyszámjegyű tartományba mérséklődhet szerinte. 2020-ban fontos kérdés lesz a CIB vezető közgazdásza szerint, hogy a német gazdaság magára talál-e, vagy a német feldolgozóipari recesszió egy tartósabb folyamatnak bizonyul.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a lassulás már régóta várat magára, ezúttal valóban bekövetkezhet. Az tavalyi 4,9 százalékos GDP-növekedés után a kövektező évre 3,8 százalékos bővülést prognosztizál, tehát a lassulás mértéke nem nevezhető drasztikusnak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel az elmúlt években a prognózisok mindig pesszimistábbak voltak a valóságnál, erre 2020-ban is megvan az esély. Elmondása szerint a pozitív kockázatokat látja erősebbnek, így például az esetleges erős bérkiáramlás növelheti a fogyasztást, így a növekedést is. Nem tudni egyelőre semmit az első negyedévben várható új gazdaságvédelmi akciótervről sem, ez szintén hozhat komolyabb változást a kilátásokban Virovácz szerint. Negatív kockázatként a külső környezet alakulását említi meg: ha kiújulna a kereskedemi háború Európa és az Egyesült Államok között, azt már a hazai gazdaság is sokkal inkább megérezné, mint az USA-Kína csatározást.

Idén is kitart a munkaerőhiány és az alacsony munkanélküliség?

Nyeste Orsolya (Erste) szerint idén kissé enyhülnek a munkapiaci feszültségek, a munkanélküliségi ráta már nem csökken tovább, de érdemi emelkedést sem várnak: az Erste előrejelzése szerint 3,4 és 3,5 százalék körül alakulhat a mutató.

Horváth András (Takarékbank) szerint némi csökkenés érzékelhető a munkakeresletet illetően a hazai gazdaságban a globális lassulásból eredően, de a túlkereslet várhatóan továbbra is jellemző lesz a következő évben is, mivel rengeteg bővítés is zajlik a hazai gazdaságban. A Takarék 2019-re 3,5 százalékos átlagos munkanélküliséget vár, ami idén 3,3 százalékig süllyedhet, ami gyakorlatilag már teljes foglalkoztatottságot jelent, érdemi csökkenésre már nincs tér. Kiemeli ugyanakkor, hogy a foglalkoztatottságot az inaktívak bevonásával lehetne növelni – ez 400 ezer fős tartalékot jelent.

Török Zoltán (Raiffeisen) szerint a munkaerő-szűkösség fokozatosan enyhülhet, bár az összképben nagyon nagy változásra nem számítanak. A GDP növekedési ütem mérséklődése mellett a munkanélküliségi ráta nem csökken tovább, egy-két tizedponttal még emelkedhet is, mindazonáltal továbbra 4 százalék alatt marad.

Trippon Mariann (CIB) szerint annak ellenére, hogy várakozásuk szerint 2020-ban már lassul a GDP-dinamika, a munkaerőpiac viszonylag feszes maradhat. Előrejelzése szerint vállalati oldalról még erős maradhat a munkaerő iránti kereslet, az építőipari ciklus lefele ívelő ágába kerülve azonban ebben az ágazatban már enyhülhet valamelyest az akut munkaerőhiány. A munkanélküliségi rátában érdemi változásra nem számítanaka CIB-nél, a ráta 2020-ban is historikus mélypontra körül ingadozhat.

Virovácz Péter (ING) felhívja a figyelmet, hogy a legfrissebb adatok szerint már némileg csökkent a munkaerőhiány, ez pedig a vállalatok digitalizációjának és az automatizálásnak – azaz a hatékonyabb működésnek – tudható be. Azok azonban, akik az automatizálás miatt veszítik el állásukat, még könnyen és gyorsan el tudnak helyezkedni a kevésbé hatékony cégeknél. Szerinte ez lesz az, ami hosszabb távon is képes konzerválni az erős munkaerőpiacot. Emellett azonban vannak olyan szektorok az ING vezető közgazdásza szerint, ahol a várhatóan visszaeső kereslet a termékek és/vagy szolgáltatások iránt átírta a vállalatok idei munkaerőigényét. A következő évre Virovácz 3,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát tart valószínűnek.

Milyen mértékű bérnövekedésre számítsunk 2020-ban?

Nyeste Orsolya (Erste) szerint idén is folytatódhat a bérek emelkedése, az ütem várhatóan némileg elmarad majd az tavalyi évre várható 10 százalék feletti értéktől. Várakozásaik szerint a 6-10 százalékos sávban nőhetnek idén a bruttó keresetek a nemzetgazdaságban.

Suppan Gergely (Takarékbank) szerint a munkaerőhiány fennmarad, kissé tovább csökkenhet a munkanélküliség, emiatt, valamint a régiós bérverseny miatt fennmarad a dinamikus bérnövekedés, de ennek mértéke 9 százalék körüli lehet, így kissé lassulhat. Suppan kiemeli, hogy több állami ágazatban (például oktatás) egyre inkább elkerülhetetlen egy jelentős bérrendezés, ami szintén felfelé húzhatja a bérnövekedést, így a fogyasztást is.

Török Zoltán (Raiffiesen) előrejelzése szerint egészen minimálisan lassabb ütemben emelkedhetnek a bérek 2020-ban, mint 2019-ben: ők 8-10 százalékos béremelkedést várnak.

Trippon Mariann (CIB) azt valószínűsíti, hogy a továbbra is relatíve magas növekedés és a feszes munkaerőpiac eredőjeként a bérdinamikában sem számítanak drasztikus lassulásra. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek az tavalyi évinél kissé alacsonyabb, de továbbra is 10 százalékot közelítő ütemben nőhetnek a CIB vezető elemzője szerint.

Virovácz Péter (ING) a jelenlegi forgatókönyv alapján valamivel 10 százalék alatti bérnövekedéssel számol. Ugyanakkor a idei év eleji költségvetési csomag számos olyan elemet tartalmazhat az elemző szerint, ami segítheti a bérnövekedést. Ilyen lehet például a szocho további csökkentése, esetleg egy, az szja-t érintő változást, vagy éppen a közszféra bizonyos területeit érintő bérfejlesztés is. A munkaerőhiány idén is velünk marad Virovácz szerint, így ez is mindenképpen nyomás alatt tartja a béreket, vagyis folytatódik a bérfelzárkózás.

Az alacsony kamatok is velünk maradnak?

Nyeste Orsolya (Erste) elmondása szerint a támogató, laza monetáris politika marad, s nem várható változás a mostani kamatszintekben. Amíg a vezető jegybankok nem szigorítanak, addig az MNB-nek is marad tere arra, hogy lazán tartsa a monetáris kondíciókat, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a lakossági hitelkamatok sem mozdulnak el érdemben – mondta el az Erste vezető elemzője. A hitelezés bővülése folytatódhat, amit a kormányzati gazdaságpolitika is táplál, például a babaváró hitellel.

Suppan Gergely (Takarékbank) noha 3 százalék feletti inflációt vár (3,3%-ra számítanak éves átlagban), szerinte mégsincs szükség szigorításra a jegybank részéről, mivel kényelmesen a toleranciasávon belül marad. "Ezt támogatja, hogy a nagy jegybankok sem csinálnak semmit várhatóan, sőt, az EKB még évekig nem fog szigorítani, mivel 2022-ig nem érik el az inflációs célt, sőt, még talán lazíthat. Lazításra ugyanakkor nem látunk mozgásteret a viszonylag magas maginfláció és adószűrt maginfláció miatt. Azaz lényegében unalmas lesz a monetáris politika, nem számítunk semmilyen lépésre 2021 előtt, hacsak váratlan fordulat nem történik. Emiatt a kamatok emelkedésétől sem kell tartani 2020-ban. A hazai pénzpiaci kamatokat és hozamokat ezenfelül az is lenyomhatja, hogy a hazai gazdaság továbbra is megtakarítástöbbletes, valamint amint sikerül lehívni az EU-ból a költségvetés által megelőlegzett forrásokat, a költségvetés pénzforgalmi egyenlege akár többezer milliárd forint többletet mutathat a következő években. Az államadósság így nominálisan is csökkenhet, az állampapíraukciókon pedig negatív lehet a nettó kibocsátás, így az intézményi befektetők nem fogják tudni megújítani lejáró befektetéseiket, ami lenyomja az aukciós hozamokat, amit meg nem tudnak befektetni, a bankközi piacon maradhat, lenyomva a buborokat is. A hitelkereslet előrejelzése jóval komplexebb, ráadásul a babaváró hitel is átrendezte a piacot. Mindenesetre elvileg a tovább növekvő bérek és foglalkoztatás miatt, valamint a kifejezetten alacsony hazai penetráció (15 százalék körüli háztartási hitelállomány/GDP) bőven van tere a hitelezésnek. Az elszálló lakásárak azonban elbizonytalaníthatják a lakásvásárlókat, ami visszafoghatja lakáshitelezést. A fogyasztói hitelezés növekedése azonban folytatódhat" – mondta el a Pénzcentrumnak Suppan Gergely. Ugyanezeket a tényezőket emelte ki Horváth András is.

Török Zoltán (Raiffeisen) a kamatszintekben szintén nem vár változást. A bankközi kamatok a jelenlegi szint közelében maradhatnak. A hitelkereslet erős marad, de a növekedési ütem enyhén mérséklődik a vezető elemző szerint.

Trippon Mariann (CIB) elmondta, hogy az MNB továbbra is elkötelezett a laza monetáris konsdíciók fenntartása mellett. Várakozásaik szerint a külső környezet 2020-ban sem jelent korlátozó tényezőt a jegybank számára, a nagy jegybankok esetében nem várható szigorítás. A belföldi paraméterek közül a hazai infláció, illetve a forint árfolyama (részben inflációs, részben pénzügyi stabilitási megfontolásokból) determinálhatja a monetáris politikai lépéseket – emelte ki Trippon. Szerinte amennyiben a jegybank által kiemelten figyelt inflációs mutatók nem lépik át tartósan a 4 százalékos szintet és a forint leértékelődése is fokozatos marad, az MNB kitarthat a laza monetáris politika mellett. "Alapforgatókönyvünk szerint az alapkamat (0,9 százalék) 2020 végéig nem változik, a 3 hónapos Bubor pedig 20 bázispont környékén – továbbra is mélyen az irányadó ráta alatt – ingadozhat. Az inflációs kilátások alapján az MNB-nek további lazításra nem igazán van tere (csak akkor, ha a növekedés és az infláció a várakozásokkal ellentétben jelentősen lassul), de a szigorítással is valószínűleg várhat még. A lakossági hitelek iránti kereslet egészséges maradhat 2020-ban is" – írja válaszában.

Virovácz Péter (ING) elmondta, hogy a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció is megragadhat 3,0-3,5 százalék között. Mindez azt jelentené szerinte, hogy érdemben nincsen szükség a monetáris politika változtatására. "Elsősorban a nem kamatjellegű intézkedésekben várhatunk csekély változásokat, de 2020-ban sem a betéti, sem a hitel, sem pedig az alapkamat esetében nem számítunk módosításra. A kamatkörnyezet tehát változatlanul rendkívül nyomott maradhat, ami egyben továbbra is nagyon mélyen tartott negatív reálkamatot jelent. Mindez tovább ösztönözheti a hitelfelvételt és a fogyasztást. Amennyiben a különböző otthonteremtési programok idén is velünk maradnak, vagy esetleg bővül a körük, úgy ez a hitelek iránti keresletet tovább fűtheti. A lakossági kamatok esetében jelentős változásra nem számítok, de az élénkülő verseny a bankok között talán hozhat még egy kismértékű csökkenést" – nyilatkozott az ING vezető elemzője.

És végezetül: milyen mértékben fognak nőni az árak a következő években?

Nyeste Orsolya (Erste) szerint az infláció változékonysága megmarad, hiszen míg az első negyedévben várhatóan 4 százalék körüli rátákat látunk majd, a második negyedévtől fokozatosan a cél közelébe lassulhat vissza az infláció.

Horváth András (Takarékbank) 2020-ra is 3,4 százalékos inflációt vár, de ez nem rontja a háztartások helyzetét, mert a reálbér-emelkedés így is 5 százalék körül lehet, ami lehetővé teszi az életszínvonal további növekedését illetve a fogyasztás továbbra is érdemi támasza tud majd lenni a GDP-nek felhasználási oldalról az elemző szerint.

Török Zoltán (Raiffeisen) szerint az alacsony hazai kamatkörnyezet (ami regionálisan kiemelkedően alacsony) miatt enyhe forint-leértékelődésre számítanak: 2020 első felében 330-335 közötti, második felében 335-340 közötti euró árfolyamot várunk. A gyengébb forint és a főbb vonalakban nem sokat változó környezet (gyors béremelkedés, lakossági fogyasztás további emelkedése) miatt az infláció viszonylag magas, 3,5 százalék körüli lehet 2020-ban.

Trippon Mariann (CIB) szerint az első 11 hónap adatainak ismeretében 2019-ben 3,3-3,5 százalék között alakulhat az éves átlagos infláció, és a fő inflációs index 2020-ban is hasonló ütemű átlagos árszínvonal-változást mutathat. "A gazdaságban azonban továbbra is megmarad a kereslet oldali inflációs nyomás, amit a feszes munkaerőpiac és a továbbra is magas bérdinamika támogat. Ennek megfelelően a volatilis komponensektől megtisztított maginfláció 2020-ban is érezhetően magasabb lehet, mint a teljes fogyasztói árindex. Az alapelőrejelzésünket felfele mutató kockázatok övezik, 2020 első negyedévének inflációs számaiból kaphatunk pontosabb képet arról, hogy a forint leértékelődése, a vállalatok által általánosan érzékelt költségoldali nyomás és az erős kereslet együttese milyen mértékben hatott a vállalatok árazási döntéseire" – nyilatkozott lapunknak.

Virovácz Péter (ING) a tavalyi 3,3 százalék után idén 3,4 százalékos áremelkedést valószínűsít. "Nagyjából tehát stabilizálódó inflációs folyamatokról lehet beszélni. Természetesen most is sok múlik majd azon, hogy miként alakulnak a nyersanyagárak, elsősorban az olaj. További fontos kérdés lehet a klímaváltozással összefüggésben a mezőgazdaság teljesítménye, melyet az időjárás nagyban befolyásol. Az ezektől a tételektől (nyers élelmiszerek, energia) megszűrt maginflációs mutató az tavalyi 3,8 után idén is 3,8 százalékon állhat, átlagosan. Mindezek alapján tehát a jegybanki célsávon belül változhatnak az árak, ami így nem indokol gyökeres változást a monetáris politikában" – mondta el lapunknak.

Forrás: Pénzcentrum