Komoly versenytársakat kapnak a pénzintézetek az idén, de a bankok állítólag felveszik a kesztyűt. Ebben azért némi nehézséget jelenthet számukra, hogy a banki összköltséget ötödével növelik Magyarországon a speciális adó- és adó jellegű kötelezettségek. A változás azonban biztosan jön.
Bő egy év alatt összesen 90 ezer forintot spóroltam meg azzal, hogy fintech cégekkel oldottuk meg a család hazai és külföldi ágai közötti pénzmozgatásokat, a nyaralást és a nyelvtanulást is – állította egyik olvasónk, aki kimutatással is bizonyította igazát. Már tavaly december közepén hatályba lépett ugyan az az uniós rendelkezés, amely jókorát csökkentett az euróügyletek díjain, de a vételi és eladási árfolyamokon még mindig szépen kereshetnek a bankok. A marzsok ráadásul – derült ki az Azénpénzem.hu legutóbbi gyűjtéséből – a korábbiakhoz képest határozottan nőttek.
A Magyar nemzeti Bank (MNB) nem egyszer ostorozta a magyar bankokat azért, mert szerinte nem működnek elég hatékonyan. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak viszont arról beszélt, hogy ilyen összefüggésben nem lehet szó nélkül elmenni az olyan tények mellett, amelyek alapvetően megkülönböztetik a hazai bankszektort más országokétól. A banki összköltség 20 százalékát ugyanis a szektor speciális adó- és adó jellegű kötelezettségei teszik ki. A bankadó és a tranzakciós illeték mellett ide kell számítani az Országos Betétbiztosítási Alapba, a Befektetővédelmi Alapba, a Kárrendezési Alapba és a Szanálási Alapba történő befizetéseket, valamint a 2020-ra megemelt felügyeleti díjat is.
A Magyar Bankszövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: ha az ügyeleteket megdrágító tranzakciós illetéket kivezetnék, már másnap megjelenhetnének a nagyon kedvező áron kínált új lakossági számlavezetési csomagok. Kovács Levente szerint ezt követően kevesebbe kerülhetne havonta egy számlacsomag, mint egy órányi parkolás Budapest belvárosában.
Ha az állami mohóság nem is csökken (erre van esély, hiszen a tranzakciós illetéket egyszer már majdnem kivezették, de végül visszakoztak), a bankoknak nem sok választásuk marad, mindenképpen lépniük kell. Az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvének, a PSD2-nek szeptember 14-i bevezetésével ugyanis már megkezdődött Magyarországon az open banking korszaka. Tovább nyomulnak a digitális pénzügyi szolgáltatások és az innovatív fizetési megoldások.
Az Erste még tavaly összegyűjtötte azokat a tényezőket, amelyek az idén alapvetően átalakíthatják a bankolást. Ezek közül az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb (és legkonkrétabb) fejleményeket.
Kovács Levente állítja, hogy amilyen tempóban elvárja és bírja a lakosság a digitalizációs menetelést, és amennyire a biztonság megtartása lehetővé teszi, úgy dob majd piacra újabb és újabb fejlesztéseket a pénzügyi szektor. A második félévben folyamatosan jönnek majd ki az új banki termékek, szolgáltatások. A bankszövetségi főtitkár felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a szolgáltatás ára, a minősége és a biztonság összefüggenek.
A bankok hatékonyan felügyelt intézmények, szigorú tőkekövetelményekkel. Baj esetén pedig kinyílik az Országos Betétbiztosítási Alap védőernyője. Ezt a biztonságot – nyomatékosította Kovács – sajnos ma még nem tapasztaljuk más ágazat vagy például a fintechek és bigtechek (a világ legnagyobb technológiai cégei) esetében. Mint hozzátette: persze mindent ki lehet próbálni, de a kockázatot a kísérletező ügyfélnek kell vállalnia.
Forrás: azenpenzem.hu