Mióta tavaly nyáron a forint tartósabban gyengülésnek indult az euróval szemben és átlépte a 330-as lélektani szintet, azóta sokan sokszor találgatták már, hol lehet a jegybank tűréshatára, meddig tudja vagy akarja tolerálni ezt a folyamatot. Eddig azonban az MNB nem bizonytalanodott el, még a novemberben látott 337 feletti csúcsnál sem láttunk semmilyen verbális intervenciót. A jegybank a forintárfolyammal kapcsolatos kérdésre következetesen ugyanazt hangoztatja:
NINCS ÁRFOLYAMCÉLJUK, AZ EGYETLEN HORGONYUK AZ INFLÁCIÓ.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy nincs kimondott, számszerű célárfolyama az MNB-nek, másrészt viszont addig tolerálják a gyenge forintárfolyamot, amíg az nem okoz jelentős és tartós emelkedést az inflációban. Az árfolyam az importtermékeken keresztül persze óhatatlanul emeli az árakat, de egyrészt ez nehezen számszerűsíthető, másrészt egyéb tényezők kiolthatják ezt a hatást. Jelenleg például azt látjuk, hogy a világ nagy részén tapasztalható dezinflációs környezet ellensúlyozza a forint gyengülését. Magyarul hiába drágul meg az import, ha közben külföldön csökkennek vagy alig emelkednek az árak.
Ebben a környezetben pedig a forintgyengülésnek a gazdaságra nézve inkább pozitív hatásai vannak, hiszen a romló külső konjunktúra mellett a gyengébb árfolyam javítja a magyar export versenyképességét, vagyis ellensúlyozza a romló kilátásokat.
Persze ettől még az alapkérdés 2020-ban is felvetődhet: ha valóban újabb és újabb forintmélypontokat látunk majd és akár 350 közelébe gyengül a deviza, akkor az hogyan hat majd az inflációra? Látva az MNB eddigi reakcióit meglepődnénk, ha önmagában a forintgyengülés bármilyen lépést vagy verbális intervenciót kiváltana a jegybankból.
A forintgyengülésnél nagyobb kockázat lehet az olajár emelkedése, hiszen az egyrészt a magyar inflációt is felfelé húzhatja, másrészt a nemzetközi inflációs környezetet is megváltoztathatja. Ráadásul ez a hatás Magyarország esetében a legerősebb Kelet-Közép-Európában – mutat rá a JP Morgan friss elemzése.
Az amerikai befektetési bank szakemberei a napokban frissítették inflációs modelljüket az olajárra vonatkozó becslésükkel. A Brent hordónkénti átlagárára vonatkozó jóslatukat 59,09 dollárról 64,5 dollárra emelték fel 2020-ra. Ezzel pedig az idei évre várható átlagos magyar inflációt 0,3 százalékponttal emelték meg.
A régió másik két vizsgált országában ez a hatás kisebb, Csehországban 0,1 százalékpont, Lengyelországban pedig 0,2 százalékpont. Ennek oka, hogy a magyar inflációs kosárban szerepelnek a legnagyobb súllyal az üzemanyagok.
Persze még így sem kell aggódnia egyelőre az MNB-nek, hiszen várhatóan a jegybanki toleranciasávon belül marad majd az infláció. A drágulás üteme az év elején 4% körül vagy kicsivel felette tetőzhet, utána viszont részben a bázishatások miatt csökkenésnek indulhat. A maginfláció viszont az év nagy részében magasabb lehet, mint az inflációs főszám.
Vagyis elvileg az olajár miatt sem kellene aggódnia az MNB-nek, azonban pénteken az iraki amerikai légicsapások miatt ismét kiújult az USA és Irán konfliktusa. Ha pedig ez tartós lesz, akkor újabb lökést adhat az olajárnak. A CNBC-nek nyilatkozó szakértő szerint például ha tovább eszkalálódik a helyzet, akkor akár a 80 dollárt is elérheti a Brent hordónkénti ára. Ehhez az kellene, hogy a fegyveres konfliktus a dél-iraki olajmezők termelését is korlátozza vagy Irán további fenyegetést jelentsen a nemzetközi teherhajózásra válaszcsapásként.
VAGYIS MÉG A JP MORGAN JELENLEGI 64,5 DOLLÁROS BECSLÉSÉBEN IS VANNAK FELFELÉ MUTATÓ KOCKÁZATOK.
Még egy érdekességre világít rá év eleji jóslatában Zsiday Viktor az inflációval kapcsolatban: a Hold Alapkezelő Citadella alapjának portfóliómenedzsere szerint a forint gyengülése mellett ha az európai gazdaság feltápászkodik, azaz a külső dezinflációs nyomás eltűnik, a hazai bérinfláció pedig tovább emeli a már így is jelentős belső (elsősorban szolgáltatói) árnyomást, akkor lehet, hogy mégis kénytelen lesz feljebb kormányozni a kamatszintet a magyar jegybank.
Ez persze szerinte sem jelent majd kamatemelést, az alapkamathoz várhatóan nem nyúl majd a Monetáris Tanács, de más eszközökkel 2%-ra tornászhatja fel a bankközi irányadó kamatot (BUBOR). Erre viszont a forint visszaerősödhet.
Forrás: Portfolio