Csongrád Megyei Iparszövetség

Összeszedtük a hazai növekedés legnagyobb veszélyforrásait

Termelékenységi fordulat, infláció, külső egyensúly, demográfia – néhány a legfontosabb magyar specifikus kockázatokból. Az alábbiakban végigvesszük, hogy melyek a legnagyobb veszélyforrások a hazai növekedésre nézve.

Versenyképesség és termelékenység

Az elmúlt években a dinamikus GDP bővülést egyrészről a hitelezés egészséges szerkezetű felfutása, másrészről a foglalkoztatottság bővülése fűtötte. A munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével a hangsúly egyre inkább áttevődik a minőségi növekedésre, avagy a termelékenység és a versenyképesség javítására.

A termelékenység kapcsán külön ki lehet emelni annak a fontosságát, hogy a kutatás és fejlesztési, K+F kiadások a GDP 2 százalékára emelkedjenek, ami egyúttal támogatná a KKV szektor innovációs tevékenységét. Ennek hiányában a későbbiekben nem tud megfelelő ütemben bővülni a termelékenység, és nem jönnek létre magasabb hozzáadott értékű munkahelyek.

Demográfia

A munkaerőhiány egyre jobban hátráltatja a hazai növekedést. A kapacitáshiány miatt ugyanis nem valósul meg az összes beruházás, ami növekedési áldozattal jár. A negatív demográfiai folyamatok, azaz a népesség fogyása hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi kockázatot jelent.

A közelmúltban bejelentett családtámogató intézkedések (Babaváró hitel, CSOK, 4 gyermekes anyák SZJA mentessége stb.) hatására 2019 első 8 hónapjában nagyságrendileg 30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A házasságkötések növekedése pedig nagyobb születésszámot vetít előre.

Ez a tendencia hosszabb távon kedvező, rövidtávon azonban a kieső női munkaerő még tovább súlyosbítja a munkaerőhiányt.

A nemzetközi tapasztalatok szerint ráadásul újabb és újabb családalapítást ösztönző intézkedésekre, valamint az általános közhangulat, és a gyerekvállalási kedv javulására is szükség lesz ahhoz, hogy a termékenységi ráta tartósan elmozdulhasson a társadalom fenntartásához szükséges 2,1 fő irányába. A mutató jelenlegi értéke 1,5 fő körül alakul. A termékenységi ráta azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek ad életet.

Egészségügy

Az életszínvonal javítása és a gazdaság termelékenységének fokozása érdekében növelni kell a lakosság egészségtudatosságát, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a sportolásra. Kiemelten fontos, hogy az állampolgárok egészségben eltöltött éveinek száma 64 évre emelkedjen.

A többi régiós országhoz képest nagyon magas hazánkban az elhízott lakosság aránya, a mentális tünetektől szenvedők száma, illetve Magyarországon a legmagasabb a rákos betegségekben elhunytak aránya.

A társadalom – főleg az idősebb korosztály – egészségi állapotának javítása nélkül csak lomhábban növekedhet a versenyképesség.

Az MNB tanulmánya alapján 2016-ban egy átlagos munkanapon több mint 100 ezer ember hiányzott egészségügyi okból munkahelyéről, ami a termelésből való kiesésükön felül összesen 140 milliárd forintos közvetlen kiadást jelentett a munkáltatóknak és a társadalombiztosításnak.

Hazánkban nagyságrendileg már csak 300 ezer potenciálisan bevonható munkaképes korú személy van. Tekintve, hogy a foglalkoztatottsági ráta az 55 év feletti korosztály esetében mindössze 50 százalékos, ebben az EU átlagnál kevésbé egészséges korosztályban van lehetőség a növekedésre.

Infláció

Az MNB decemberben felfelé módosította a GDP bővülési előrejelzéseit. A magasabb növekedési pálya a 10 százalékhoz közeli béremelkedéssel párhuzamosan felfelé mutató kockázatot jelent az infláció szempontjából.

Jelenleg a hazai fogyasztói árindexet nagymértékben visszahúzza az alacsonyabb külső infláció. Amennyiben viszont magára találna a világgazdaság, abban az esetben a dinamikus hazai béremelkedés mellett a vártnál magasabban alakulhatnának az inflációs mutatók. Egy ilyen folyamat a kamat és hozamkörnyezet enyhe megemelkedését, és a monetáris kondíciók finomhangolását okozhatná.

A Kínában pusztító sertéspestis miatt már több millió sertést kellett levágni, amely a sertéshús árának drasztikus megugrásához vezetett világszerte. Amennyiben nem sikerül rövid időn belül megállítani a járványt, úgy további áremelkedés várható a sertéshús, ezáltal számos élelmiszer árában.

A feszült közel-keleti helyzet és a geopolitikai kockázatok érdemben befolyásolhatják az olaj árfolyamának alakulását, amely az üzemanyagárakra és a fogyasztói árindexre is hatással lesz.

A gyors béremelkedésnek másrészről lehet egy olyan hatása is, hogy rontja hazánk tőkevonzó képességét, amely a beruházások volumenének lassabb ütemű növekedését okozhatja.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács a Versenyképesebb Magyarországért című programban rávilágított: a nemzetközi példák, illetve a historikus hazai tényadatok alapján 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme.

Külső egyensúly

A dinamikus hazai GDP bővülés, és az erős belső kereslet következtében az import a vártnál gyorsabban növekedhet, ami a külkereskedelmi mérleg egyenlegének romlását eredményezheti. Utóbbi az ország külső finanszírozási képességét, vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegét is mérsékelhetné.

Az esetlegesen romló külső egyensúly és az alacsony hozamkörnyezet együttesen sérülékenyebbé tehetné a forintot egy-egy nemzetközi sokk idején.

Kereskedelem

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek hazánkra is hatással vannak. Nagy kérdés, hogy kivet-e Donald Trump védővámokat az EU-ból az USA-ba áramló autóexportra. Egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatása viszonylag alacsony lenne Magyarországra nézve, miután alacsony a közvetlenül az Egyesült Államokba irányuló magyar gépjárműexport aránya.

A közvetett hatások ugyanakkor a német és az eurózóna gazdaságán keresztül – ahol jóval nagyobb exportkitettségekről beszélhetünk – már számottevők.

Az igazi kockázatot a helyzet eszkalálódása és egy adok-kapok okozna az EU és az USA között. Az ING Bank korábbi számításai szerint nagyobb mértékű autóipari védővámok esetén fél százalékponttal lassulhatna a magyar GDP, míg a helyzet elmérgesedése során ennél jóval nagyobb növekedési áldozatról beszélhetnénk.

Felfelé mutató kockázatok

Az Európai Unió gazdaságának lassulása és a világgazdasági kockázatok miatt a Pénzügyminisztérium 2020 első felében újabb gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a Kormány elé, melynek mérete és szerkezete lényegesen befolyásolhatja a GDP növekedési pályát.

Az új gazdaságvédelmi akcióterv fő célja a vállalkozások adóterheinek csökkentése és a magas foglalkoztatottsági szint fenntartása. Az eddig elérhető információk alapján a Pénzügyminisztérium emellett további közép- és hosszú távú intézkedéseket is kidolgoz, hogy javítsa az üzleti környezetet, illetve az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás és a gyermekvállalás feltételeit.

Németország gazdasága gyakorlatilag stagnál. Költségvetési oldalról ellenben bőven lenne még tér élénkítő intézkedésekre, tekintve, hogy a tavalyi évben a német költségvetés 1,9 százalékos többletet halmozott fel, miközben a GDP arányos bruttó államadósság mindössze 61,9 százalékon állt.

Ha fiskális élénkítő intézkedéseket vezetne be Németország, akkor újabb erőre kaphatna a német gazdaság. Egy ilyen eshetőség az exportszektoron keresztül a hazai gazdasági teljesítményt is kedvezően befolyásolná.

Forrás: Növekedés.hu