Csongrád Megyei Iparszövetség

Meglepetést okozott a magyar gazdaság: alig lassult a növekedés

A tavalyi év utolsó három hónapjában 4,5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. A Portfolio által megkérdezett elemzők 4,2%-os gazdasági növekedésre számítottak, így az adat pozitív meglepetést okozott. Az előző negyedévben 5%-kal nőtt a gazdaság, így csak visszafogott lassulásról beszélhetünk. A KSH rövid kommentárja szerint a növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva, a harmadik negyedévhez képest 1%-kal nőtt a gazdaság.

Az elemzők arra számítottak, hogy a harmadik negyedéves 5%-os GDP-növekedés után érzékelhetően, 4% közelébe lassul a gazdasági növekedés, ez azonban nem következett be. A KSH adatai arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság kifejezetten erős, és a gyenge európai (német) növekedés minimálisan érezteti a hatását.

A növekedés részleteit még nem ismerjük, csak annyit tudhatunk, hogy piaci szolgáltatások és az építőipar támogatta leginkább a GDP-növekedés az év utolsó három hónapjában. A szolgáltatások bővülése alátámasztja, hogy a belső kereslet továbbra is kifejezetten erős. A kifejezetten gyors gazdasági növekedés azért is meglepetés, mert az ipari termelés nem volt túlságosan acélos a negyedik negyedévben, ezt azonban a jelek szerint a többi szektor jó teljesítménye ellensúlyozni tudta.

Mi történt az év egészében?

Miután a negyedik negyedévben sem volt markáns lassulás, így kifejezetten erős évet tudhat maga mögött a magyar gazdaság. A KSH gyorsbecslése szerint a GDP 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, mind a nyers, mind a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ez csak mérsékelt lassulást jelent a 2018-as 5,1%-os gazdasági növekedéshez képest.

A magyar gazdaság tehát erős évet tudhat maga mögött, amiben fontos szerepet játszott a szolgáltatások, az építőipar, valamint az ipari termelés növekedése egyaránt. Felhasználási oldalról nézve a bérek gyors növekedése és az álláshelyek számának emelkedése érdemben hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez, miközben az uniós források felhasználása és az alacsony hitelkamatok a beruházások bővülését támogatták.

Mi várható az idei évben?
 

Ami a trendet illeti, a tavalyi év első fele még erősebben sikerült (5% feletti szezonálisan igazított növekedési számokkal), míg 2019 második felében már kismértékű lassulást láthattunk. Ez a lassulás az idei évben is folytatódni fog az előrejelzések szerint, a kérdés csak az, hogy milyen ütemben. A Portfolio friss felmérése alapján 2020-ban 3,6%-kal nőhet a magyar gazdaság, de az alábbi ábrán látható, hogy úgy javultak az elemzői előrejelzések, ahogy haladtunk előre az időben. Ebben annak volt kulcsszerepe, hogy a magyar GDP-növekedés negyedévről-negyedévre meghaladta a várakozásokat. A kormány továbbra is 4%-os GDP-növekedésre számít, ami ugyan már belátható távolságban van az elemzői konszenzushoz képest, de továbbra is optimista várakozás.

Az idei növekedést számos kockázat övezi, elég csak a koronavírus okozta globális lassulásra gondolni. Mindeközben vélhetően kevesebb új munkahely létesül, mint az előző évben, a keresetek növekedése valamelyest elmaradhat a 2019-estől, miközben az infláció is valószínűleg magasabb lesz, mint tavaly, ami csökkenti a keresetek vásárlóerejének növekedési ütemét. Mindez pedig valamivel visszafogottabb fogyasztásnövekedést eredményezhet. Akkora beruházási boomra sem számítanak a szakértők, mint az előző évben, ráadásul a hitelkamatok is elkezdhetnek emelkedni, ami mind a háztartások, mind a vállaltok részéről fegyelmezettebb gazdálkodást követelhet. Az exportkilátásokat pedig a külső kereslet gyengélkedése árnyékolja be. Ezzel szemben áll, hogy a magyar kormány igyekszik az uniós átlag feletti (azt 2%-ponttal meghaladó) GDP-növekedést elérni, és újabb gazdaságvédelmi akcióterccel készül az idei évre, hogy a magyar gazdaság elkerülje a markáns lassulást.

Frissítés: a kormány 4%-ról 3,5%-ra csökkentette az idei növekedési előrejelzését Varga Mihály Pénzügyminiszter későbbi bejelentése szerint.

Forrás: Portfolio