Csongrád Megyei Iparszövetség

Átalakított szakképzés: megjelent az új törvény

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat.

2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, így az eddigi indított képzések kifutnak – mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre – mondta a helyettes államtitkár.

A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve: szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ.

Mindennek értelmében a 2020-as középiskolai felvételin már az új szakképzési rendszerben lehet jelentkezni, ennek menetéről bővebben itt olvashattok.

Pölöskei Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy az új szakképzési törvény bevezette a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát. Az oktatói rendszerben 35 milliárd forint keret áll rendelkezésre az bértömeg és az óradíjak emelésére. A szakképző intézmények oktatóira vonatkozó új szabályozás szerint a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani a 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetmény számtani közepénél – részletezte a helyettes államtitkár. Bár átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a kormány a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, korábban megírtuk, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenki ennyit fog kapni. A minősítési rendszer alapján – az iskolák igazgatói – fogják a fizetéseket meghatározni, így egyes pedagógusoknak akár 20 százalékkal is csökkenhet a bérük.

Az is kiderült a beszélgetésen, hogy rövidített képzési időt vezetnek be az iskolák, például beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, például e-learning lehetőségét. A munkaerőpiaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. Példaként említette az államtitkár, hogy a munkaerőpiaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzéssel összefüggő információkat folyamatosan közzéteszik az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján, ahol mindenki tájékozódhat a lehetőségekről.

Korábban megírtuk, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint káosz jellemzi a szakképzés átalakítását, ezért szakképzési sztrájkbizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a szakképzésért felelős ITM-el sikerüljön tárgyalóasztalhoz ülni.

Forrás: Eduline