Csongrád Megyei Iparszövetség

EB: teljesítőképessége határán a magyar gazdaság

Felemás képet fest a magyar gazdaság és társadalom állapotáról az Európai Bizottság jelentése, amelyet az éves gazdaságpolitikai koordináció keretében szerdán tett közzé.

Az uniós testület elismeri, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az egyik legmagasabb, a munkanélküliségi ráta pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Megítélése szerint ebben a kedvező gazdasági környezetben lehetőség nyílik a legfontosabb kihívások kezelésére. Brüsszel ezek közé sorolja a munkaképes lakosság zsugorodását, az alacsony termelékenységet, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket és a természeti kincsek alacsony hatékonyságú felhasználását. Az Európai Bizottság véleménye szerint a gazdaság várhatóan eléri teljesítőképessége határát, mivel a képzett munkaerő hiánya akadályt gördít a termelékenységet ösztönző beruházások és innováció elé. A gazdasági döntéshozók a kiadásnövelést és az adócsökkentést részesítik előnyben, ahelyett, hogy jó időkben költségvetési tartalékot képeznének – áll az országjelentésben. Így aztán hiába teljesít jól a gazdaság, az államháztartás csak lassú javulást mutat. Bár az állami és magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya magas, azok nem szolgálják megfelelően a termelékenység növelését. A brüsszeli testület úgy véli, hogy többet kéne szánni innovációra, a területi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére és a közszolgáltatások színvonalának emelésére a leszakadó térségekben. Kulcsfontosságúnak nevezi az invesztíciót az oktatásba és képzésbe, az egészségügybe, a gyermekgondozásba, a gazdaság „zöldítésébe”. Az országjelentésben az Európai Bizottság sorra veszi azt is, hogy Magyarország hogyan teljesítette a tavalyi ajánlásokat. Eszerint korlátozott haladást ért el a sérülékeny társadalmi csoportok álláshoz juttatásában, a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében, a környezetvédelem egyes területein és az adórendszer egyszerűsítésében. Nem sikerült ugyanakkor megfelelően felvenni a harcot a korrupció ellen: a visszaélésgyanús ügyek kivizsgálása és üldözése kevésbé hatékony Magyarországon, mint a többi uniós tagállamban. Hiányzik a határozott szándék a magasszintű korrupciós ügyek felderítésére, a közérdekű információk visszatartása pedig korlátozza az állampolgárok és a civil szervezetek alkotmányos jogait.   

Forrás: Népszava