Csongrád Megyei Iparszövetség

Ez vár a magyar gazdaságra, az árakra és a forintra – íme, a friss prognózis

A magyar gazdaság 2019-ben 4,9 százalékkal, az EU-ban Málta után a második leggyorsabb ütemben bővült. Ha idén megvalósul a Pénzügyminisztérium 3,5 százalékos növekedési előrejelzése, akkor az EU 1,4 százalékos üteméhez képest elérhető a kormány által követelményként meghatározott, legalább 2 százalékpontos magyar növekedési előny. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsul az infláció, látványosan gyengül a forint. A koronavírus okozta rövid- és hosszabb távú hatások valós mértéke még nem látható – írja friss előrejelzésében a GKI.

Az EU-ban tavaly elért magyar növekedési ezüstérem után idén már csak a – természetesen még mindig előkelő – ötödik hely várható, ami a régióban is csak a Romániát és Lengyelországot követő harmadik helyhez lesz elegendő az EU prognózisa szerint. Az EU idén 3,2 százalékos magyar növekedést prognosztizál, ami nem biztosítaná a 2 százalékpontos, EU-átlaghoz viszonyított magyar növekedési többletet.

A GKI előrejelzése is 3,2 százalék, a bizonytalanságot jobban kifejező 3-3,5 százalékos sáv alapján azonban lehetségesnek látszik a kormány szándékának megvalósulása. Különösen, mivel az EU átlaga könnyen kisebb lehet a Bizottság által előrejelzettnél, például a koronavírus okozta növekvő világgazdasági bizonytalanság, így a nemzetközi turizmus várható visszaesése, a globális szállítási láncokban érzékelhető negatív tendenciák miatt.

A magyar gazdaság hajtóerői közül a beruházásoknál várható látványos lassulás (14 százalékról 4 százalékra); főleg az EU-transzferek dinamizáló hatásának kifutása következtében.

fogyasztás bővülése gyors marad, de kissé lassulhat (4,4 százalékról 4 százalékra), a bérkiáramlás némi fékeződése és az infláció emelkedése következtében. A behozatal várhatóan továbbra is mintegy fél százalékponttal fog gyorsabban bővülni, mint a kivitel, miközben feltehetőleg mindkettő növekedési üteme csökken.

termelési oldalon az iparban és az építőiparban is lassulást vetít előre a tavaly év végi rendelésállomány 2018 véginél jóval alacsonyabb szintje, a bizalmi indexek romló trendje. Látványosan az építőipar bővülése fog idén lassulni (21,7-ről 5 százalékra), de az iparban is ez várható (5,4-ről legalább 4 százalékra), mivel a külső és belső keresletben egyaránt visszafogottabb dinamika, a globális szállítási láncokban zavar várható.

kiskereskedelmi forgalom várhatóan csak kissé (6-ról 5 százalékra) lassul, turizmus helyzete azonban bizonytalanabbá vált a koronavírus következtében.

A munkanélküliségi ráta 2019 novembere és 2020 januárja átlagában 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint egy éve. A ráta azonban bő fél éve némi hullámzás mellett már csak stagnál. A foglalkoztatottak számával kapcsolatban hasonló a helyzet, az egy évvel korábbihoz képest 0,4 százalékos növekedés ellenére az előző hónapokhoz képest inkább némi csökkenés következett be.

Az infláció 2020 januárjában 4,7 százalékra ugrott, messze a legmagasabb az EU-ban, ahol az átlag 1,7 százalék volt, s a második legmagasabb román is csak 3,9 százalék. Az MNB nagyrészt átmenetinek tekinti ezt a helyzetet, s a jelek szerint egyelőre nem tart szükségesnek érdemi változást ultra laza monetáris politikájában.

A GKI 4 százalékra emelte idei éves átlagos inflációs prognózisát, ami a tavalyi 3,4 százalékhoz képest jelentős emelkedést, a januári ütemhez képest viszont a valóban meglevő átmeneti tényezők kifutása miatt lassulást jelent. A forint várhatóan tartósan gyenge marad.

Forrás: Napi.hu