Csongrád Megyei Iparszövetség

Fogadjunk, hogy te sem kapod meg az átlagfizetést! Itt az igazság a magyar bérekről

Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.

Minden hónapban beszámolunk arról, hogyan alakult a bruttó és a nettó kereset Magyarországon. A KSH adatai alapján tavaly elérte a 368 ezer forintot a bruttó átlagkereset (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a nonprofit szervezeteknél, és a költségvetési szektorban), míg a nettó kereset 245 ezer forint volt.

Azonban az emberek többsége biztos, hogy nem keresett ennyi pénzt, ezért érezhetjük azt, hogy az átlagkereset torzít. Arra, hogy az „átlagmagyar” mennyi pénzt keres, sokkal jobb mutató lenne a mediánkereset, azonban erre vonatkozó adatok jelenleg nem érhetők el Magyarországon. Éppen ezért felkerestük a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), akik megkeresésünkre közölték, hogy csak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait tudják elküldeni, amelyek 2016-ig állnak rendelkezésre.

Az NFSZ adatsora így néz ki:


Ha ehhez hozzátesszük a KSH bruttó bérekről szóló jelentését, akkor láthatjuk, hogy a 2010 és 2016 közötti időszakban körülbelül 50 ezer forint körül volt alacsonyabb a mediánbér, mint az átlagkereset.


Nos, ezt mutatják a tényadatok. A baj csak az, hogy nincsenek hivatalos adataink a mediánbérekről a következő évekre.

Miért jobb a mediánbér?
Az átlagkereset annyit mutat meg, hogy a KSH-hoz összes beérkező kereseti adatnak (legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek) mennyi az átlaga. Könnyen lehet, hogy valójában nem is létezik az a munkavállaló, akinek akkora lenne a keresete, mint a nemzetgazdasági átlag. Ha ugyanis egy 11 fős cégnél 10 munkavállaló minimálbért keresett 2019-ben (bruttó 149 ezer forint), míg a vezérigazgató havi 2 millió forintot, akkor az átlagkereset 317 ezer forint volt a cégnél. A dolgozók nagy része nem érti, hogyan lehet ilyen magas ez az összeg, hiszen fele ennyi pénzt sem keresnek. A valóságban ilyen nagy torzítások nincsenek, de az átlagbér problémáját jól szemlélteti a fenti példa. Ezzel szemben a mediánbér a hipotetikus cégnél 149 ezre forint lenne (a béreket a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezve, és végül kiválasztva a középső értéket). A példából is jól látható, hogy az országra jellemző általános bérszínvonalat jobban megragadja a medián, mint az átlag.

A Központi Statisztikai Hivataltól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy „a hivatalos statisztikai szolgálat keretében medián kereseti adatok jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végrehajtott, Adatszolgáltatás az egyéni bérekről és keresetekről című évenkénti adatfelvételből állnak rendelkezésünkre. Az elérhető legfrissebb adat 2016-ra vonatkozik.” Miután 2016 utáni adatok egyáltalán nem állnak rendelkezésre a mediánbérről, így azt követően meg kellett becsülnünk, hogyan alakulhatott.

Különböző becslések napvilágot láttak a mediánbérről az elmúlt években, azonban jobbnak láttuk, ha a 2016-ig rendelkezésre álló adatokat használjuk fel a további számításokhoz. Ehhez három forgatókönyvet feltételezünk.

1. Fennmaradó átlagos különbség

Az első feltételezésünk abból indult ki, hogy a 2010 és 2016 közötti átlagosan kissé 50 ezer forint feletti különbség fennmaradt az átlagkereset és a mediánkereset között 2017 és 2019 között is. Ebben az esetben a mediánbér bruttó 316 500 ezer forintra emelkedett tavaly.

2. Megmaradó növekedési előny

A második feltételezésünk abból indult ki, hogy miután a mediánbér 2010 és 2016 között átlagosan 1,2%-ponttal nőtt gyorsabban, mint az átlagbér, így azt feltételeztük, hogy ez a növekedési előny a következő években is megmaradt. Így bruttó 308 ezer forintos mediánkereset adódott 2019-re vonatkozóan.

3. Folytatódó különbségcsökkenés

Végül azt feltételeztük, hogy miután 2011 és 2016 között megfigyelhető volt, hogy 53 500 forintról 50 ezer forintra csökkent a különbség a mediánbér és az átlagbér között, így ennek folytatódásával kalkuláltunk. Ebben az esetben 320 ezer forintos mediánbér jött ki.


Összességében tehát nagyon valószínű, hogy a mediánbér 308 és 320 ezer forint között alakulhatott tavaly. Természetesen könnyen lehet, hogy e szint alatt vagy felette volt a mediánbér, azonban a legvalószínűbb forgatókönyvek alapján 300 ezer forint felett alakult a mediánbér tavaly.

Ezt a képünket erősíti meg, hogy a jövedelmi tizedekre lebontott, 2016 és 2018 közötti időszakban az egy főre jutó munkabérváltozás alapján a mediánbér viszonylag gyorsan nőhetett. A minimálbér és a garantált bérminimum elmúlt években látott jelentős növekedése az alsó decilisekben okozhatott érdemi bérnövekedést, miközben a munkaerőhiány a kissé feljebb lévő bérkategóriákban váltott ki dinamikus emelést. Tehát nincs túl sok okunk azt feltételezni, hogy a mediánbér lassabban nőtt volna, mint az átlagbér. (A legalsó decilis jelentős növelése részben összefügghet azzal, hogy a közfoglalkoztatottak egy része az elsődleges munkaerőpiacon talált munkát, ami önmagában érdemben magasabb bért eredményez esetükben.)


Összességében tehát a mediánbér – forgatókönyveink alapján – legjobb esetben is nettó 213 ezer forint lehetett, miközben az átlagbér 245 ezer volt. Vagyis az átlagmagyar több mint 30 ezerrel kevesebbet vitt haza, mint az átlagbér.

Forrás: Portfolio