Csongrád Megyei Iparszövetség

Karantén helyett home office? – Dolgozói jogok járvány idején

Komoly és egyáltalán nem elméleti munkajogi kérdéseket vet fel a koronavírus terjedése.

A vállalatok, hivatalok egyre inkább csak akkor küldik külföldre dolgozóikat, ha nagyon muszáj, de munkajogászok és szakszervezetek is tömegesen kapják a kérdéseket, hogy milyen szabályok érvényesek azokra a munkavállalókra, akik külföldről térnek haza mostanában. Rátkai Ildikó ügyvéd munkajogi blogján tette közzé a legfontosabb tudnivalókat. Szerinte egyértelmű a helyzet, ha az illető itthon vagy külföldön karanténba kerül: ő az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény értelmében keresőképtelennek minősül. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a jogszabály alapján a 14 napos egészségügyi zárlat ideje tehát betegszabadságnak, vagy ha a munkavállaló ezt a 15 napos keretet már kimerítette, táppénznek számít. Bonyolultabb a helyzet, ha nem közvetlen fertőzési gócpontnak számító területről érkezik haza valaki, de elvben nem lehet kizárni, hogy az utazás során elkaphatta a koronavírust. Őket nagyon sok munkahelyről azonnal soron kívüli üzemorvosi vizsgálatra küldik vagy arra utasítják, hogy átmenetileg otthonról végezzék a munkájukat. Rátkai Ildikó arra hívja fel a figyelmet: a munka törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg – legfeljebb évente 44 beosztás szerinti munkanapon vagy évenként 352 órán át – a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztassa. Amikor a törvény megszületett, nyilván senki nem gondolt a mostanihoz hasonló helyzetre, de a jogász szerint ez alapján jogszerű, ha a munkáltató hazaküldi az alkalmazottját. Miskei László munkavédelmi szakértő is azt tartja a legjobb megoldásnak, ha a külföldről hazatérő dolgozó azonnal felkeresi az üzemorvost, aki ugyan nem tudja táppénzre venni, de ki tud adni olyan szakvéleményt, ami alapján a háziorvos már megteheti ezt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy az Mt. abban az értelemben rugalmas, hogy ilyen esetekben távolléti díj illeti meg a dolgozókat, mert kár nem érheti őket akkor sem, ha a mostanihoz hasonló helyzet még soha nem fordult elő. Mások maguk gondolják úgy, hogy szívesebben dolgoznának otthonról, ha a munkáltatóval ebben meg tudnak állapodni, csakhogy ez sok esetben megoldhatatlan. Ilyenkor jön a kérdés: köteles-e a munkavállaló munkába járni, ha köztudottan terjed a vírus? Az ügyvéd álláspontja szerint szinte mindig igen a felelet, mert a munka felvételét csak akkor lehet jogszerűen megtagadni, ha azzal más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, márpedig ilyen „közvetlen és súlyos” veszély egyelőre Magyarországon nem áll fenn. Más a helyzet – folytatja elemzését Rátkai Ildikó –, ha a munkavállalók azért nem tudnak munkát végezni, mert amivel dolgozniuk kell, az nem érkezik meg például Kínából vagy Észak-Olaszországból. Ilyenkor állásidőt kell számolni, amikor a dolgozót az alapbér illeti meg, kivéve, ha a cég nem számolhatott az akadállyal. Most azonban a koronavírusról szóló hírekkel van tele a sajtó, egy vállalkozás sem mondhatja, hogy nem tudott felkészülni erre a helyzetre. A MASZSZ munkavédelmi szakemberei egy tájékoztatót juttattak el minden munkahelyi szervezetüknek, hogy a dolgozók pontosan tudják, mit várhatnak el a munkahelyüktől egy komolyabb járvány megelőzésére. Legelsősorban azt, hogy legyen kész terv mindenhol egy ilyen helyzet kezelésére.

Forrás: Népszava