Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Megkapta bizonyítványát Magyarország az Európai Bizottságtól

2020. március 5.

Nő a magyar gazdaság és bővül a foglalkoztatás, az egészségügyre azonban kevesebbet, az oktatásra pedig körülbelül ugyanannyit költ a magyar kormány, mint az uniós átlag, utóbbi esetben azonban a kormányzati kiadások – több ok miatt – nem megfelelően hasznosulnak – állapítja meg az Európai Bizottság Magyarországról kiadott országjelentése. Az egészségügyi kiadások 25 százalékát a magyarok a saját zsebükből finanszírozzák, a tanárok fizetése a béremelések ellenére is a 2011/2012-es szinten van. Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének gazdasági elemzője részletezte a jelentés alapvetéseit az InfoRádióban.

Bizonyos dolgokra sokkal többet költ a magyar kormány, mint a legtöbb uniós országé, ezek közül három területet emelt ki az InfoRádiónak nyilatkozva Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének gazdasági elemzője.

"Az egyik ilyen a kamatkiadás, amivel az adott kormányzat túl sokat egy adott évben nem tehet. Ez egy örökség, és leginkább abból adódik, hogy magas az államadósság szintje. A második terület az állami beruházásoké, ami inkább pozitív fejlemény, és azzal függ össze, hogy jelentős mennyiségű EU-támogatást sikerül lehívni, amit jelentős részben a kormány költ el.

A harmadik csoport: sport, kultúra, egyház. Erre a magyar kormány a GDP-jének a 3,5 százalékát költi el, az EU-s átlag másfél százalék"

– ecsetelte Gyenes Zoltán a "jelentős különbséget", ami önmagában 800-900 milliárd forint.

Az egészségügyi és oktatási kiadásokkal kapcsolatos megállapításokkal összefüggésben kiemelte, egészségügyre a GDP 5 százalékát költi a kormány, az EU-átlag 7 százalék körüli, ez a különbség pedig már jó ideje megvan a két szám között.

"Ha már az egészségügyi költésekről van szó, nem csak a kormány költ, hanem az emberek maguk is, a 25 százalékos arány 10 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag" – világított rá.

Ami pedig az oktatást illeti?

"A kormányzat az EU-s átlag környékén költ, tehát

 

nem itt van a probléma, hanem máshol; az egyes intézmények autonómiája körül"

– tette hozzá; a tanítás tartalma és módja, a szegregáció növekedése és a tanárbérek területén vannak uniós kritikák.

Forrás: Infostart