Csongrád Megyei Iparszövetség

Lehet, hogy ez a válság lesz az, ami átalakítja a globális gazdasági rendszert

„A globalizációnak – bár egyre jobban látszottak már az ellentmondásai, a vele járó problémák – de összességében inkább pozitív hatásai voltak, viszont könnyen lehet, hogy ez a mostani válság lesz az utolsó csepp, és érdemben át fog alakulni a rendszer”

– erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszélt a 444-nek, amikor a koronavírus lehetséges gazdasági hatásairól kérdeztük. Szerinte a világban elterjedt hosszú beszállítói pályák (amikor Kínában gyártott alkatrészekből például Magyarországon szerelnek össze a Nyugati piacokra szánt termékeket) most megtörhetnek, és ez tartós változásokhoz is vezethet.

„A termelés, a technikai haladás is lelassulhat ebben a helyzetben”

– mondta Surányi, aki arra is emlékeztetett, hogy az uniós országok közül a magyar gazdaság a leginkább kitett a kínai beszállítóknak, így minket ez a hatás még súlyosabban érint.

Kínában tavaly év végén kezdett terjedni koronavírus, a hatóságok pedig, hogy lassítsák a járványt, január végén az ország több nagyvárosában vesztegzárat rendeltek el. A kínai ipar egy része teljesen leállt (az ennek nyomában csökkenő szennyezésről a NASA közölt pár megdöbbentő műholdképet), ennek pedig az egész világgazdaságra hatása van, mivel rengeteg terméket és még több alkatrészt ott állítanak elő, és szállítanak nyugatra.

„Nem jönnek az alkatrészek egy sor ágazatban, például a mezőgazdaságban használt kémiai anyagok egy részét is ott állítják elő, így még arra a szektorra is hatása lehet annak, ami Kínában történik” – mondta a 444-nek Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Szerinte ugyanakkor a kínai gyárak helyére már most belépnek új szereplők, például Vietnamban, és ezek a járvány levonulása után is megpróbálják őrizni majd a most megszerzett pozícióikat.

Bod Péter Ákos szerint is tartós átalakulások jöhetnek a járvány nyomában. Surányihoz hasonlóan ő is arról beszélt, hogy lerövidülhetnek a termékláncok, és a vírus például az automatizációt is gyorsíthatja, amiben bizonyos munkafázisoknál robotok válthatják fel a vírusfertőzésnek kitett embereket.

„Kizárt, hogy a járvány remélt gyors lezárulását követően a gazdasági élet és az annak keretül szolgáló társadalom minden vonatkozásában visszaálljon a status quo”

– írta Bod Péter Ákos a hét elején a Növekedés.hu-n.

Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója és a Bankszövetség volt elnöke viszont kérdésünkre éppen azt emelte ki, hogy

a globalizációt nem fogja megállítani a koronavírus:

„Egy ilyen járványt nemzeti keretek között lehet hatékonyan kezelni, így a mostani helyzet erősítheti azt a benyomást, hogy a nemzetek feletti együttműködés helyett mégiscsak jobb lehet a nemzeti szintű. Ez igaz lehet a járványra, de biztosan nem igaz a gazdaságra, a pénzügyekre vagy éppen a globális felmelegedés elleni fellépésre. Ezeken a területeken az együttműködés már ma is nagy mértékben nemzetek feletti, ahol is az országok önként lemondanak a szuverenitásuk egy részéről, és szerintem ennek a folyamatnak a jövőben szükségképpen folytatódnia kell.”

A magyar és a világgazdaságot nem csak a kínai ipar lebénulása lökheti válságba. A vírus nyomában összeomlik a turizmusa légiközlekedés és számos ezekhez kapcsolódó szolgáltatás. A már Európában és az Egyesült Államokban is terjedő járvány miatt egyre nagyobb területen vezetnek be karantént, betiltják a tömegrendezvényeket, bezárnak a stadionok, mozik, színházak, oktatási intézmények.

„Vannak ágazatok, amelyeket egyszerűen meg kell majd menteni, mint a turizmus, szállodák, vagy a légitársaságok, amelyek a csőd szélére sodródnak, ha tartósan fennmarad ez az állapot. Ezeknek természetesen szükségük lesz valamilyen mankóra. Az ilyen mentőakciók azonban nem az emelkedésről szólnak, hanem a zuhanás megakadályozásáról; nem a többletteljesítményről, hanem a kiesés kompenzálásáról” – mondta Felcsuti Péter. Persze az sem egyértelmű, hogy minden bajba jutott céget az államnak kell megmentenie.

„Most az adófizetőkkel fizettessük ki például egy olyan szállodás cég megmentését, ami már eddig is állami támogatással terjeszkedett?”

– kérdezett vissza Bod Péter Ákos.

Az állam leegyszerűsítve kétféle módon próbálhatja felpörgetni a gazdaságot: a jegybank a kamatok csökkentésével, a kormány pedig célzott támogatással, adókedvezménnyel vagy például hitelgaranciával.   Azt is látni kell, hogy a világban a legtöbb helyen, Magyarországon pedig főleg elég kicsi a kormány mozgástere az élénkítésre, mentőcsomagokra.

„A 2008-as válság kezelésére a kamatok csökkentése volt az egyes számú válasz az egész világon, így Magyarországon is. Viszont minél közelebb van a kamatláb a nullához, ahogy most, értelemszerűen annál kevesebb lehetőség van további csökkentésére. Másfelől az államok nagyon el vannak adósodva; ez igaz az Egyesült Államokra és az eurózóna országaira is. Az uralkodó dogma pedig azt mondja – ezt persze sokan vitatják –, hogy csökkenteni kell az államadósságot úgy, hogy az országok alacsony szinten tartják a költségvetési hiányt. Emiatt a költségvetési beavatkozásra sincs különösebb mozgástér. Marad a jegybanki pénznyomtatás, ami most szintén zajlik, de ez nem túl hatékony és főleg nem túl pontos eszköz” – véli Felcsuti. Ő abban is kételkedik, hogy ilyen eszközökkel, kamatcsökkentéssel vagy állami támogatási programokkal komoly eredményt lehet elérni. Arról beszélt, hogy most fizikai okokból képtelen normálisan működni a gazdaság:

„Ha az emberek félnek kimenni az utcára, és nem is nagyon engedik őket; ha megbetegszik az eladó, és bezár a bolt; ha zavarok keletkeznek a beszállítási láncokban és a gazdaság más alapinfrastruktúráinak a működése terén, akkor a kamat- vagy adócsökkentések nem tudom mennyire alkalmasak arra, hogy serkentsék a termelést vagy a fogyasztást. Ezek első sorban az emberek mentális állapotát veszik célba, azaz igyekeznek optimizmust teremteni. Most azonban a fizikai és a pszichés korlátok egyszerre jelentkeznek, ami értelemszerűen gyengíti az ezektől elvárható hatékonyságot.”

Mindezekkel együtt a jegybankoknak és kormányoknak nincs más választásuk, mint hogy megpróbálják a kamatcsökkentést és a gazdaság élénkítését.

„Az államnak az a dolga, hogy akkor is úgy tegyen mintha képes lenne kezelni a helyzetet, ha egyébként tanácstalan. Ez is nagyon fontos, az emberek azt kell érezniük, hogy az állam kézben tartja a dolgokat, nem érezhetik azt, hogy az állam lemond róluk, cserbenhagyja őket. Ha így éreznének, sokan azt gondolnák, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk a biztonságukról, aminek a következményeire jobb nem is gondolni. A jegybankok sem tudnak mást csinálni, mint amit csinálnak, de ha megkérdeznénk a vezetőiket, szerintem ők sem bíznak túlságosan az eredményben” – mondta Felcsuti Péter.

A volt bankvezető úgy gondolja, hogy az olajár napokban tapasztalható beszakadása  a gazdaság bizonyos szereplőinek ugyan jól jöhet (mindenki olcsóbban juthat energiához), és némileg segíthet kiegyenlíteni a vírus miatti veszteségeket, de arra nagyon kevés, hogy világgazdasági szinten ellensúlyozza a negatív hatásokat: 

„Arra jól jöhet, hogy aki nagyon el akarna süllyedni, annak az orra még pont a víz felett maradjon, de a termelést és a fogyasztást a már említett okokból ez sem tudja serkenteni.”

„A modern gazdaság nagy mértértékben integrált rendszer, ahol a termelés, a szállítás és a fogyasztás is arról szól, hogy nagyon sok ember nagyon sok másik emberrel szinte folyamatosan fizikai értelemben is kapcsolatban van. Ha lazítjuk ezeket a kapcsolatokat, márpedig ez a social distancing [hogy az emberek a járvány idején minél kevesebbet érintkezzenek egymással – a szerk.] lényege, akkor ez szükségképpen csökkenti a gazdasági aktivitást, és amíg a járvány terjedése miatt ez a tudatos távolságtartás minden másnál fontosabb, addig a gazdasági teljesítmény ennek mindenképpen alárendelődik” – mondta a 444-nek Felcsuti Péter.

A járvány levonulása után viszont szerinte gyors visszalendülés jöhet, a kiürült készleteket hirtelen fel kell majd tölteni, az elhalasztott beruházásokat, termelést elkezdeni, keresleti nyomás lesz a piacon, és ez remélhetőleg visszahozza majd a most kieső gazdasági teljesítményt.

Forrás: 444.hu