Csongrád Megyei Iparszövetség

Hiába a példátlan EU-s döntés és mégsem lendít sokat Magyarországon?

Mivel a magyar kormány a 7 évre szóló EU-pénzeknek már több mint 100%-át elosztotta, így elvileg nem segít rajtunk az a hétvégi példátlan uniós döntés, hogy a koronavírus elleni küzdelemre lehet fordítani a még megmaradt fejlesztési forrásokat. Azért távolról sem ilyen rossz a helyzet, hiszen igenis azonosítani tudunk több milliárd eurónyi gazdaságfejlesztési mozgásteret három főbb ok miatt, így mégiscsak nagyon jól jön a friss EU-s döntés.

Mit mondott a miniszter?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón úgy fogalmazott: nem tudja megerősíteni azt a friss brüsszeli értesülést, hogy akár 5,6 milliárd eurónyi Magyarországnak szánt forrást is érinthet a friss bizottsági döntés az EU-s pénzek rugalmasabb felhasználásáról, de nagyon örülne, ha így lenne.

Hozzátette: 

EGYELŐRE NEM SZÁMOLNAK EXTRA FORRÁSSAL, MERT A MÁR RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EU-S PÉNZT LEKÖTÖTTÉK, AMIBŐL NEM AKARNAK VISSZALÉPNI.

A miniszter szerint van egy fizetési könnyítés, amit nem kell tagállamként befizetni júniusig, de ennek pontos összege még nem ismert. 

Azt is jelezte az EU-s pénzek sorsáról, hogy a kormány szerint most mindent a gazdaságélénkítésre kell feltenni, hiszen a védekezéshez szükséges összeg biztosítva van.

Ez mit jelent?

Gulyás szavai nagyon fontosak sok ezer EU-s pályázó számára (aki már javában végzi a projektjét), hiszen

AZT JELENTI, HOGY NEM AKARJA FELMONDANI A KORMÁNY A MÁR MEGKÖTÖTT TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEKET CSAK AZÉRT, HOGY ÉLNI TUDJON A BRÜSSZEL ÁLTAL MOST PÉLDÁTLAN MÓDON MEGADOTT KÖNNYÍTÉSEKKEL.

Ezzel ugyanis megítélésünk szerint (is) valószínűleg több gazdasági kárt okozna, mint amennyit a potenciális forrásátcsoportosítással nyerhetne. Ráadásul ahogy a miniszter is jelezte: a védekezéshez szükséges források meg vannak, inkább a gazdaság "újraindításához" kellenek majd a (EU-s és egyéb) források.

Az már más kérdés, hogy aki csak nemrég kapta meg a támogató okiratot/szerződést (és még nincs neki kifolyósítva a pénz), vagy még vár az eredményhirdetésre, az mennyire lehet nyugodt. Úgy gondoljuk, hogy aki már megkapta a támogatási szerződését, jobb, ha el is kezdheti a projektjét és ki is fizeti az állam, mert ezekben a borús időkben az állam iránti bizalom fenntartása kiemelten fontos. Aki viszont még vár a nyertes döntésre, nem zárjuk ki, hogy végül az állami tervek újrakalkulálása miatt nem kap pozitív döntést. De ebben a kérdésben is afelé mutatnak Gulyás szavai, hogy nem akarnak feltétlenül nagy forrásokat átcsoportosítani az EU-s pénzeknél a közvetlen válságkezelésre (ami az egészségügyi rendszer megerősítését, munkapiaci programok támogatását is jelenthetné), mert erre meg vannak a források.

Hova vezethet mindez és mekkora a tényleges mozgástér?

A friss EU-s döntés akár 5,6 milliárd eurónyi, Magyarországnak járó uniós forrás koronavírus elleni intézkedésekre áthangolását is megteremthetné, de ahogy Gulyás érzékeltette, ez csak az elméleti határ, ennél a tényleges mozgástér jóval kisebb. Ez rögtön felveti azt a gondolatot, hogy most, amikor a legjobban kellene, akkor üt vissza a kormány eddig helyesnek mondható stratégiája, hogy a 2014-2020-as ciklus első kétharmadában elosztja az EU-forrásokat, hogy a gazdasági szereplők minél hamarabb hozzájuthassanak és így legyen kellő idejük a projektek rendes végrehajtására.

Az eredetileg 8950 milliárd forintosra kalkulált 7 éves fejlesztési keret terhére ugyanis jelenleg már 9588 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a hatóságok, 9366 milliárdra pedig már kötelezettséget is vállaltak. Persze a forint esése miatt már eddig sem 8950 milliárdos, hanem inkább 9300-9500 milliárd forintos lehetett a 7 éves keret, de még ezzel együtt is csak néhány százalékos volt a túlvállalás mértéke. Ezt szerette volna az eddigi elképzelés szerint 10%-os mértékűre feltornászni a kormány, hogy a becsúszó problémás fejlesztési számlák helyett problémamenteseket tudjon kiküldeni az Európai Bizottságnak és így biztosan le tudja kötni a 7 évre járó keretek 100%-át.

A koronavírus helyzet azonban teljesen felborította ezt a nagy képet és most az alábbiak mondhatók:

  • Úgy tudjuk, hogy a kormány néhány hete 319-ről 332 körülre emelte az EU-források itthoni elköltésénél az euró/forint tervezési árfolyamot, és ennek segítségével március elején még azt kommunikálta, hogy a különböző Operatív Programoknál őszig legalább 1000 milliárd forintnyi új forrást meg tud még hirdetni (meglévő pályázatokra ráemelés, már bezártak újranyitása és újak meghirdetése).
  • Közben viszont a forint mára 360 közelébe zuhant az euróval szemben és a globális eladási hullám mellett benne van a pakliban további forintgyengülés is (mint a gazdaság exportorientált és életben maradó része számára az élénkítési lehetőség egyik eszköze). Ez tehát a Brüsszelből még le nem hívott 14 milliárd eurónyi fejlesztési forrás itthon forintban elkölthető részét jelentősen növeli. (Csak egy példa: ha 360-ra ugrana a tervezési árfolyam 332-ről, akkor ez 400 milliárd forintnyi plusz forrást tenne lehetővé minden más változatlansága mellett). Ez tehát már elméletileg 1200-1400 milliárd forintnyi EU-s pályázati forrás, amit el lehetne osztani még a 2014-2020-as ciklus terhére.
  • Mivel a koronavírus miatti gazdasági sokk számos, két hete még működőképesnek tűnő uniós fejlesztést is megboríthat (megugró importköltségek mellett bezuhanó árbevétel, létszám fenntartási és növelési vállalások, egyéb vállalások betarthatatlansága, stb.), újabb fontos fejlesztéspolitikai kérdés is adódik. Ezek továbbvitele érdekében hajlandó-e többlet támogatást biztosítani a hatóság és milyen keretek között, vagy inkább elveszi a még ki nem folyósított pénzeket, derékba törve a projektet, és odaadva azon szektoroknak és cégeknek, amiknek szeretné, és/vagy a most lazított EU-s szabályrendszer mellett lehetséges. Óvatos becslésünk szerint a GINOP-ban, VEKOP-ban KEHOP-ban, és az önkormányzati nehézségek miatt a TOP-ban összességében legalább 500-700 milliárd forintnyi, újonnan problémássá vált projekttől szabadulhatnak így fel források.
  • A megsokasodó gazdasági bizonytalanságok miatt a kormány feltehetően tartani akarja azt a korábbi tervét, hogy a 7 évre szóló uniós keretet 10%-kal túlvállalja, hogy biztosan el tudja hozni a 100%-nyi pénzt Brüsszelből. A túlvállalás azonban jócskán megterheli az itthoni állami költségvetést, amelyre most egyébként is drasztikusa sok teher hárul az egyéb problémák elhárításából adódóan. Nem lennénk meglepve, ha emiatt a 10%-os túlvállalási célt kicsit csökkentené a kormány, de biztosan jóval az elméletileg számítható keret 100%-a feletti forrástömegre „lőne”. Ez is jelenthet tehát legalább néhány százmilliárd forintnyi itthon elosztható uniós forrástömeget.

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Összességében tehát a forintgyengülés, az újonnan bedőlő projektek és az 5-10% közötti túlvállalási terv együttesen afelé mutat, hogy

LEGALÁBB 2000-2500 MILLIÁRD FORINTNYI OLYAN UNIÓS FORRÁSTÖMEG AZONOSÍTHATÓ MOST, AMI A GAZDASÁGOT ÉRT SOKK IDEJÉN, A RUGALMASABB EU-S SZABÁLYOKAT IS FIGYELEMBE VÉVE NÖVELI A KÖLTSÉGVETÉS MOZGÁSTERÉT GAZDASÁG ÚJRAINDÍTÁSA SORÁN. EZ AKÁR 5-6 MILLIÁRD EURÓT IS KITEHET, ÍGY VÉGÜLIS MÉGISCSAK VAN AKKORA VOLUMEN, AMINEK GULYÁS GERGELY ÉS SOKAN MÁSOK IS ÖRÜLHETNEK.

Végülis tehát igenis jól jönnek a friss brüsszeli lazító lépések Magyarországnak, csak ahhoz, hogy azokkal tényleg élni is tudjon a kormány, nagyon sok egyeztetés és számolás szükséges, amelyet sajnos az időszűke miatt gyorsan kellene elvégezni.

Forrás: Portfolio