Csongrád Megyei Iparszövetség

Árháború az olajpiacon – Akár 100 forintos elmozdulás is jöhet a benzinnél

Összefoglaltuk a jelenlegi komplex kőolajpiaci helyzetet, és megvizsgáltuk, hogy milyen jövőbeli forgatókönyvek mekkora valószínűséggel és milyen mértékben mozdíthatnák el a kőolaj árát. Nagyon érdekes az olajpiac jelenlegi állása, ugyanis egy dolog biztos, hogy az aktuális állapot hosszútávon nem fenntartható, tehát valamelyik nagyhatalom előbb-utóbb lépésre kényszerül, melynek hatása lesz a mindennapi emberek életére is a benzin árán keresztül.

A jelenlegi helyzet, és a lehetséges kimenetek

Egyre többeket foglalkoztat a kérdés, hogy vajon meddig maradhat fent ez a jelenlegi alacsony olajár környezet. Az aktuális helyzet két jól megkülönböztethető hatás kombinációja, egyszerre éri az olajat egy keresleti és egy kínálati sokk is. A keresleti oldalt a koronavírus járvány okozta drasztikus üzemanyagfogyasztás csökkenésének a réme tartja nyomás alatt, a Goldman Sachs szerint akár napi 8 millió hordóval eshet vissza a kereslet a 100 millió körüli értékéről, azonban a Mizuho elemzője már 15 millió hordós csökkenést vár. Az olaj ára idén már közel 60 százalékot esett.


Mindeközben Oroszország és Szaúd-Arábia olajháborút vív egymással, az oroszok célja az amerikai palaolajszektor tönkretétele lehet, míg a szaúdiak pedig az oroszokat büntethetik azért, mivel kihátráltak a március elején tartott OPEC+ ülés alkalmával a további kitermeléscsökkentések elől. Azonban felmerült a pletyka, miszerint az amerikaiak akár embargót is bevezethetnének az orosz és a szaúdi kőolaj ellenében, legalábbis a szenátorok ezt szorgalmazzák Donald Trumpnál. Ez nem is tűnik annyira irracionális lépésnek, ugyanis ezzel az Egyesült Államok megvédhetné a csőd szélére jutott saját palaolajszektorát, mely rendkívül fontos lenne a nem régen megszerzett energiafüggetlenség megőrzése érdekében.

Amennyiben viszont Amerika ezt meglépné, akkor az oroszok elveszíthetik a motivációjukat a szaúdiakkal történő árháborúban, és csupán egy leckét adtak volna ezzel az Egyesült Államoknak. Az alacsony olajárak az oroszoknak sem éppen kedvezőek, ugyanis nekik 45 dollár körül lenne egyensúlyba a költségvetésük, nem is beszélve arról, hogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek várhatóan erősen megviselhetik az összes ország büdzséjét.

Ha az oroszoknak fáj az alacsony olajár, akkor valószínűleg a szaúdiaknak még jobban, mivel az ő költségvetésük 80 dollár körül van egyensúlyban. Azonban

AZ OPEC EGYEDÜL A NAPI 30 MILLIÓ HORDÓ KÖRÜLI TERMELÉSÉVEL EGY 8-15 MILLIÓS KERESLETI OLDALI SOKKNAK MEGFELELŐ TERMELÉS CSÖKKENTÉST VALÓSZÍNŰLEG NEM FOG EGYEDÜL BEVÁLLALNI, EHHEZ KELLENÉNEK AZ OROSZOK IS A MAGUK 10 MILLIÓ KÖRÜLI TERMELÉSÜKKEL.

A játékelméleti problémát az alábbi táblázat jól összefoglalja, ahol mind az oroszoknak és a szaúdiaknak két stratégia áll a rendelkezésükre, vagy kooperálnak, vagy a harcot választják.


1. A totális olajháború

Jelenleg ebben a szakaszban vagyunk, mind a két fél utóbbi nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, hogy komfortos számukra a jelenlegi olajár, és sokáig képesek kitartani ilyen alacsony árkörnyezetben is. A szaúdiak valóban sokáig bírnák a háborút, mivel a közvetlen termelési költségük 3 dollár körül van hordónként, azonban akkor lyuk keletkezne a költségvetésen, hogy a szaúdi modernizációs víziót akár összeomlás fenyegetné. Jelenleg 6,5 százalékos hiánnyal működik a szaúdi költségvetés, azonban a jelenlegi alacsony olajárakkal 20 százalékos is lehet a deficit. Van tartaléka Rijádnak, nagyságrendileg a GDP 65 százaléka, tehát teoretikusan akár három évig is bírná az árháborút.

Az oroszok ezzel szemben 30 dolláron képesek hordónként termelni, és nekik 45 dolláros olajárnál lenne egyensúlyba a költségvetésük, tehát nem ütne akkora lyukat a büdzsén a jelenlegi árszint, amennyiben tartósan alacsonyan maradna. Az oroszoknak a GDP 25 százaléka áll rendelkezésre tartaléknak, ráadásul a dollárral szemben gyengülő rubel még segít is a bevételeken.

ÖSSZESSÉGÉBEN AZT MONDHATJUK, HOGY OROSZORSZÁG TALÁN EGY PICIT JOBBAN FEL VAN KÉSZÜLVE A HÁBORÚRA, MINT SZAÚD-ARÁBIA, NEM VÉLETLEN, HOGY AZ OROSZOK ROBBANTOTTÁK KI A HARCOT.

Amennyiben a jelenlegi totális háborús helyzet maradna fenn hosszabb időn keresztül, akkor az amerikai palaolajszektor lehet az első, aki bedobja a törülközőt. 40-50 dollár között van a költségük ezen termelőknek, így jelenleg az amerikaiak vannak a legnagyobb bajban, veszélyben az Egyesült Államok energiafüggetlensége.  

2. Csak a szaúdiak vívják a háborút

Ez a táblázat bal alsó sarkának megfelelő kimenet, amikor az oroszok kooperálnának, azonban a szaúdiak visszautasítanák ezt. Ez a legkevésbé valószínűbb kimenet talán az összes esetből. Ebben az esetben kissé magasabb olajárak lehetnének, de mivel Oroszország egyedül van, nem áll egy olyan szervezet mögötte, mint az OPEC, ezért nem tudná csak a saját termelésének visszafogásával jelentősen megtámasztani az árat, ezért valószínű nem is tenne ilyet. Ugyanúgy a szaúdiak sem valószínű, hogy egy orosz kooperáció esetén nem működnének együtt, hiszen ezzel biztosítható lenne az olajárak ismételten magas szintje.

3. Kibékül Szaúd-Arábia és Oroszország

Ebben az esetben a táblázat bal felső sarkában vagyunk, tehát mindkét fél kooperál. Bár a szaúdiak valószínűleg ezt szeretnék, következtetve abból, ahogyan a múltban viselkedtek, ugyanis ha rajtuk múlna már a jelenlegi 2,1 millió hordó/napos vágást még megtoldották volna 1,5 millióval, amennyiben az oroszok is belementek volna a megállapodásba a március 5-6-i bécsi OPEC+ ülésen.

Ebben az esetben biztosan nagyot ralizna az olaj ára, azonban ezt a kimenetet minél hamarabb nyélbe kéne ütni, ugyanis március végével a jelenlegi 2,1 millió hordós megállapodás a végéhez ér, és április elsejétől brutális mennyiségű kőolaj fogja elárasztani fizikailag a koronavírus miatt megroggyant piacot. Ezt az esetet erősítheti Alexander Novak orosz energiaminiszter múltheti nyilatkozata, miszerint az ajtók nem zárultak be egy jövőbeli esetleges OPEC kooperáció előtt. Azonban ha ezt rövid távon igazán komolyan gondolná, akkor nem robbantotta volna ki az olajháborút.

Ide tartozik az az eset is, amikor az amerikaiak embargót vezetnének be az orosz és szaúdi olaj ellen, mellyel megdrágítanák a helyi olajukat, a WTI-t a Brenthez képest, és ezzel védenék meg a csőd szélére kerülő palaolajszektorukat. Ebben az esetben az oroszok feladhatják a harcot, hiszen többé nem érnék el céljukat, hogy tönkretegyék teljesen az amerikai palaolajszektort, és ebben a forgatókönyvben megállapodhatnának Szaúd-Arábiával, és épp annyit vágnának a termelésen, amivel 40 dollárra emelnék az olaj árát, hogy kiszorítsák az amerikai palaolajtermelőket.  

4. Az oroszok nélkül lép az OPEC

Ez a kimenet egyáltalán nem elhanyagolható valószínűségű. Ebben az esetben az Opec legalább napi 2 millió hordót eltüntetne áprilistól a piacról, mellyel kissé meg tudná támasztani az olaj árát. Az oroszok jól járnának ezzel a forgatókönyvvel, ugyanis úgy kerülne magasabbra a kőolaj ára, hogy nem kellene visszafogniuk a termelésüket. Az Egyesült Államok palaszektora is fellélegezhetne, viszont a szaúdiak ebben az esetben egyedül vinnék a vállaikon a terheket. Éppen ezért nem kizárt, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon kompenzálná Szaúd-Arábiát, valamilyen magas szintű politikai alku születhetne kettejük között.

Mindez hogyan hat a benzin árára?

Tegyük fel, hogy a totális olajháború (1) esetén 20 dolláros olajár lesz, amennyiben az OPEC egyedül lép (4), akkor 40 dolláros ár lesz, és amennyiben újra kibékülnek a szaúdiak és az oroszok (3), akkor 50 dollár. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a benzin ár az olaj árával párhuzamosan mozog, és a dollárforint árfolyam a jelenlegi szinteken változatlanul marad.

AKKOR AZ ELSŐ ESETBEN AZ AKTUÁLIS 318 FORINTOS BENZINÁR 300 FORINT ALÁ SÜLLYEDHET PÁR FORINTTAL, A NEGYEDIK ESETBEN 50 FORINT KÖRÜLI ÁREMELÉS JÖHET, A HARMADIK ESETBEN PEDIG 100 FORINT LEHET NAGYSÁGRENDILEG A DRÁGULÁS MÉRTÉKE.

benzinar

Forrás: Portfolio