Csongrád Megyei Iparszövetség

Itt a kormány ünnepi ajándéka: megjelent a magyar kurzarbeit-szabályozás

Nagypénteken állt elő a kormány a német kurzarbeit mintájára bevezetett magyar bértámogatási program részleteivel. A Magyar Közlönyben ugyanis megjelent a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv sokak által napok, hetek óta várt rendelete. Elöljáróban annyit mondunk: az elmúlt napokban lehűtött várakozásokhoz képest is sokan csalódottak lehetnek.

Nem tétlenkedik a kormány a húsvéti ünnepek alatt sem. Nagypénteken egyszerre három Magyar Közlöny jelent meg, ezek közül a jelenlegi helyzetben a cégvezetők és tulajdonosok számára a legfontosabb a 71-es sorszámú, ugyanis ez tartalmazza a 

A VESZÉLYHELYZET IDEJÉN TÖRTÉNŐ CSÖKKENTETT MUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁSNAK A GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERV KERETÉBEN TÖRTÉNŐ TÁMOGATÁSÁRÓL CÍMŰ RENDELETET.

A magyar kurzarbeit legfontosabb pontjai

  • Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére.
  • A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
  • A támogatás időtartama három hónap.
  • A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
  • A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
  • A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
  • A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
  • A támogatás köztehermentes.

A rendeletből az is kiderül, hogy a szabályok április 16-án lépnek hatályba. Az ITM államtitkára pénteken ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen Cégkapun keresztül kérelmezheti, a kérelmet együtt nyújthatják be a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz április 16-ától, amit a hivatal a támogatási feltételek fennállása esetén megítél.

Lássuk a példákat!

A FENTI PONTOK LÉNYEGE TEHÁT: A MUNKAVÁLLALÓ NETTÓ BÉRÉT KELL FIGYELEMBE VENNI, A KIESŐ MUNKAIDŐ LEGALÁBB 30 ÉS LEGFELJEBB 50 SZÁZALÉK LEHET. ENNEK A KIESŐ MUNKAIDŐNEK A 70%-ÁRA AD ÁLLAMI TÁMOGATÁST A KORMÁNY. A MAXIMÁLIS BÉR, AMIT A TÁMOGATÁSKOR FIGYELEMBE LEHET VENNI A MINIMÁLBÉR 2-SZERESE, VAGYIS 214 EZER FORINT, NETTÓBAN.

Egy példán keresztül bemutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban: például egy munkavállaló nettó bére épp a minimálbér kétszerese, 214 ezer forint. A munkáltatója elküldi őt részmunkaidőbe, vagyis 50%-os bért kap a cégtől (107 ezer forintot). A béréből kieső 50%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt, így kompenzálva a munkavállalót (és tehermentesítve a céget). A támogatás összege  214 ezer forint 50%-ának a 70%-a, vagyis 75 ezer forint. Vagyis a munkavállaló 182 ezer forintos nettóban részesül a támogatás után, az eredeti 214 ezer forintos nettó bére helyett. Fontos látni, hogy mivel a figyelembe vehető nettó bér a számítás során maximálva van, ezért a támogatás összege sem lehet fejenként nagyobb ennél a 75 ezer forintos összegnél.

Érdekessége a mostani rendeletnek és az eddigi kiszivárgott hírekhez képest újdonság, hogy az egyéni fejlesztési időre is bért kell fizetnie a munkáltatónak (mondjuk azt a rendelet nem szabályozza, hogy mekkora bért kell fizetni). Ez a kieső munkaidő 30%-ának megfelelő munkaidő, vagyis egy eredetileg heti 40 órában foglalkoztatott dolgozónak 6 órára vonatkozó ideje. Mindez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a cég fizeti a részmunkaidőre vonatkozó bért (pl 50%-ot), valamint a kieső 50%-nyi idő 30%-át, vagyis az eredeti bérnek még a 15%-át. Mindez azt is jelenti, hogy a minimálbér kétszereséig a dolgozó az eredeti nettó fizetését megkaphatja a magyar kurzarbeit keretében.

Az viszont nem világos a szabályozásból, hogy a fejlesztési időben mit is kell pontosan csinálni. 

Összességében azt mondhatjuk, hogy a munkaadó számára látványos tehercsökkenést nem okoz a programban való részvétel (nettó bér támogatásáról van szó, valamint fizetnie kell a cégnek a fejlesztési idő után is a bért értelmezésünk szerint, ami azt jelenti, hogy az eredeti munkabér állami támogatással nem fedezett részét is fizetnie kell a munkaadónak). A feltételek pedig eleve nagyon beszűkítik a munkáltatók körét. Emellett a támogatás igénylése rendkívül bonyolultnak és bürokratikusnak tűnik, főleg ha a kisvállalkozások oldaláról közelítjük meg a kérdést.

Mindezek fényében megítélésünk szerint nem lesz annyira vonzó a programban való részvétel a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt nehéz helyzetbe került (például az árbevétel nagy részét elveszítő) cégek számára, mint azt korábban sokan várták (kiszivárgott hírek szerint a kormány 1 millió dolgozóval is számolt). Vagyis a magyar bértámogatási program épp az eredeti célját nem fogja tudni teljesíteni, a munkahelyek nagy számban történő megőrzését/megmentését. Nem úgy, mint a koncepció eredeti megvalósítója, Németország esetében (ott 2,3 millió emberrel számolnak).

Megjegyezzük azt is, hogy a program tervezett költségvetési kerete sem eget rengető (a kormány havi 60 milliárd forintos kiadással számol), főleg ha a gazdaságvédelmi akcióterv további elemeinek méretéhez viszonyítjuk. És ilyen feltételek mellett az sem biztos, hogy ezt a tervezett költségvetési keretösszeget el fogja érni a program kiadása.

Forrás: Portfolio