Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Nem hiszed el: ennyivel kaphatnak több fizetést a válság-ágazatok dolgozói

2020. április 14.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés elhárítását célzó első intézkedések már lassan egy hónapja, március 18-án megjelentek: az első intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme a hiteltörlesztő moratórium mellett, hogy a legsúlyos gondokkal küszködő szektorokban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, sport, kulturális szolgáltatások, személyszállítás) a munkáltatók járulékfizetés kötelezettségét teljes egészében elengedik, és nem kell a munkabérből levonni a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. De hogy mit jelent ez a gyakorlatban az egyes nemzetgazdasági ágak esetében, azt számolta ki a Pénzcentrum.

 

 

Jelen helyzetben nem a pénzügyi szektor "fertőződöttsége" okoz világméretű járványt, mint 2008-ban. A globalizált gazdaság folyamatai nagyjából rendben folytak, és most a valóban jól működő rendszerek és ágazatok, vállalkozások kerülnek lehetetlen helyzetbe, amely akár eddigi kiemelkedő tevékenységük ellenére csődjüket is okozhatja. Ezzel pedig hazánkban is százezreket foszt meg munkájuktól, a családok nagy részének okoz komoly megélhetési nehézségeket.

A hazánkat érintő rövid- és hosszabb távú hatások valós mértéke még nem látható. A járvány nagysága és vége nagyon bizonytalan, ezért a gazdasági romlás nagyobb is lehet, már ez évi 5-7 százaékos visszaesést sem tartanak kizártnak az elemzők.

Mi lesz a háztarásokkal?

A válság első megrendítő hatása a munkaerőpiaci sokk. Be kell zárni munkahelyeket, ágazatok tevékenysége szűnik meg részben vagy egészben, mint pl. az idegenforgalom és a szolgáltatások nagy része. A 4,5 millió foglalkoztatott akár 8-10 százalékának teljesen megszűnik a munkahelye. További 40-50 százaléknak pedig korlátozott lesz a tevékenysége, azaz néhány órára szűkül, otthoni munkavégzésé válik.

Elsősorban a foglalkoztatottak jövedelmeinek csökkenésével kapcsolatos nehézségeket kell nagyon gyorsan megoldani, a családok létbiztonságát fenntartani – áll a Policy Agenda.

Jött megoldás

A rendkívüli jogrend 8. napján, március 18-án jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az első gazdaságvédelmi akciótervet.

Ennek fontos eleme, hogy az olyan súlyos gondokkal küszködő szektorokban, mint a turizmus, vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások, a személyszállítás, azaz a taxizás, a munkáltatók járulékfizetés kötelezettségét teljes egészében elengedik.Még aznap éjjel megjelent rendelet formájában, hivatalosan így van:

"A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyiszolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot."

A kedvezménnyel érintett ágazatokban a munkáltató mentesül tehát a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól: ez a március, április, május és június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. Jelenleg ezeknek a közterheknek: 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás – olvasható az 5percado.hu oldalán. Azon munkáltatók, akik az szja, a tao vagy a kata alanyai mindenképpen megjelenne a szocho és a szakképzési hozzájárulás. Ők tehát a kormányzati intézkedés alapján 19 százalék átmeneti adómérséklésben részesülnek.

És ami a munkavállalóknak jó hír, hogy az érintett hónapokban nem kell a munkabérből levonni a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. A kormányrendelet 4.§ (1) a pontja alapján munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. A munkavállalónak tehát meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és 7710 forint/hó összegig a természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

A KSH legfrissebb kereset statisztikái a januári hónap adatait közlik, mely még érintetlen volt, már ami a válság hatásait illeti. 2020. januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt. Azt, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában, a hivatal közleménye is megerősíti. 

A statisztikai hivatal nemzetgazdasági ágakra bontva is közli a hivatalos átlagbéreket, így tudjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében ez januárban bruttó 252 144 forint volt. Ezt az összeget márciustól már csak a (maximum) 7710 forintos egészségügyiszolgáltatási járulék havi összege terheli, valamint természetesen a 15 százalékos személyi jövedelemadó, ez esetben 37 821forint. Így a a nettó bér mostantól 206 612,4 forint, szemben a januári nettó 167 676 forinttal. Már akinek megvan mg az állása, hiszen tudjuk, hogy az első ágazat, ami elhasalt még március első felében az pontosan ez volt. 

A munkaadó, ha eddig kötelezve volt rá, azaz az szja, a tao vagy a kata alanyai, a bruttó bér 19 százalékának befizetése alól mentesülnek – ami tehát ebben az ágazatban átlagosan munkavállalóként 47 907 forintot jelent a cégeknek.

Elvégeztük a számításokat a másik nagyon is érintett nemzetgazdasági ág számaival, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területein dolgozók bruttó bérével is, ami a legfrissebb, januári adatok alapján 376 983 forint. Az ő esetükben a munkáltató 71 626 forint megfizetése alól mentesül személyenként, míg az adóalany 56 547 + 7710, azaz 64 257 forint alól. Így az új nettójuk 312 726 forint lett a korábbi átlagos nettó 250 694 forint helyett.

Forrás: Pénzcentrum