Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Itt az Orbán-kormány teljes koronavírus-mentőcsomagja – Bővült a lista

2020. április 19.

Alig egy hónap leforgása alatt a Portfolio gyűjtése szerint már az ötödik akcióterv-részletet jelentette be a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. Összeszedtük az eddigi lépéseket egy nagy listába, összesen 35 egyedi lépést gyűjtöttünk.

Orbán Viktor március 18-án tett bejelentéseivel elindult a gazdaságvédelmi intézkedések ismertetésének sorozata. Az intézkedések eddigi állását korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, csütörtökön viszont újabb kormánydöntések születtek a gazdaság támogatása érdekében, ezért ideje bővíteni a listát.

Azt is tudjuk a kormányfő korábbi tájékoztatása alapján, hogy a 9000 milliárd forintos összértékű koronavírus-mentőcsomag (fiskális, jegybanki és garanciaelemekkel együttesen) három szakaszból áll. Ezek összértéke eléri a GDP 18-22%-át.

• Az első szakasz 12 lépését már ismerjük, ezek leginkább azonnali és célzott intézkedések voltak a válság által leginkább sújtott szektorok számára.
• A második szakasz programpontjai talán a legfontosabbak a még működő és segítségben bízó vállalkozások, szektorok számára. Az 5 program egyes alpontjainak intézkedései már megjelentek, míg másokra még várni kell.
• Meglátásunk szerint csütörtökön még a második szakaszhoz tartozó adókönnyítő lépéseket ismertünk meg.
• A harmadik szakaszra még várni kell valószínűleg.

Az első szakasz: 11 lépés

Az első szakaszba tartoztak az azonnali gazdasági intézkedések, amelyeket két lépcsőben jelentett be a miniszterelnök. Az első lépéseket március 18-án ismertette, majd érkeztek a további célzott könnyítések március 23-án. Az első szakasz így gyűjtésünk szerint ebből a 4+6 intézkedésből áll össze, valamint plusz egy intézkedésként ide soroltuk az egészségügyi dolgozóknak juttatott plusz pénzt.

1. A magánszemélyek és a vállalkozások, mindenki esetében, a március 18-ig megkötött hiteleinek tőke és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik. (Vagyis a kormány megfogadta az MNB javaslatait.)
2. A március 19-től felvett fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját, a THM-jét a jegybanki alapkamat +5%-ban maximálják.
3. A gazdaságunk néhány szektora számára célzott, azonnali könnyítések. Az első körben érintett szektorok: a turizmus, a vendéglátás, szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások és a személyszállítás, vagyis a taxisok is (később bővült a kör az utazásszervezőkkel is). Ezekben a szektorokban a munkáltatói járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik. A munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. Az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken. Mindez egyelőre június 30-ig. A kata szerint adózó taxisok általányadó fizetési kötelezettségét elengedik, június 30-ig. Ezekben a szektorokban a helységbérleti szerződéseket nem lehet felmondani és a bérleti díjakat nem lehet megemelni. A turizmusfejlesztési hozzájárulást is elengedik június 30-ig.
4. Döntéseket hoztak a munkavállalási szabályok rugalmasabbá tételéről. A cél az, hogy a munkaadók és munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással. Ezek részletei itt találhatóak.
5. További 81 ezer kisvállalkozó június 30-ig kata-mentes lesz (főleg a szolgáltató szektorban: fodrászat, szépségápolás, üvegezés, festés, villanyszerelés, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás, előadóművészet, víz- gáz-, fűtésszerelés, padlóburkolás, járóbeteg-ellátás, testedzési és egyéb sporttevékenység-szolgáltatás).
6. A kata adótartozásokra haladékot ad a kormány a veszélyhelyzet végéig.
7. A turizmushoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a médiaszolgáltatók mentességet kapnak a kieső reklámbevételekre tekintettel. Részletek hiányában ennél többet nem tudunk erről a pontról. (Itt járulékmentességre is lehet gondolni, mint a többi szektor esetében, az alkalmazottak ebben a szektorban ekho szerint adóznak.)
8. A kilakoltatásokat és a lefoglalásokat felfüggesztik a veszélyhelyzet végéig.
9. Az adóvégrehajtásokat felfüggesztik.
10. A lejáró gyes- gyed, gyet-jogosultságot meghosszabbítja a kormány a veszélyhelyzet végéig.
11. Április 3-án derült ki, hogy a kormány döntése értelmében 500 ezer forintos extra juttatást kap idén minden egészségügyi dolgozó a többletmunka elismeréseként.

A második szakasz nyitánya: 5 program, több régi-új elem

A kormányfő április 6-i bejelentése alapján indult el a gazdaságvédelmi akcióterv második szakasza. Ennek keretében tudtuk meg azt is, hogy a kormány rendeletben módosítja a 2020-as költségvetést, és az 1%-os GDP-arányos deficitcél 2,7%-ra emelkedik.

A meghirdetett 5 programról egyelőre ennyit tudunk:

1. Munkahelyek megőrzés. Azóta már tudjuk, hogy ennek legfontosabb eleme a magyar Kurzarbeit (a kieső munkaidőt támogatja a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében az állam 70%-ában), valamint a K+F szektorban dolgozók bértámogatása.
2. Munkahelyteremtés. Ennek keretében beruházásokat támogat a kormány, 450 milliárd forint értékben.
3. "A harmadik programunkban kiemelt ágazatok szerepelnek. Olyan nemzetgazdasági ágazatok, amelyeket most újra kell indítanunk" – mondta korábban a miniszterelnök. "Ilyen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film és kreatív ipar" – sorolta fel a kormányfő, viszont érdekes volt, hogy itt semmit nem mondott azzal kapcsolatban, hogy ezek a kiemelt ágazatok milyen intézkedésekre számíthatnak. Azóta sem jelent meg ezzel kapcsolatban részletszabályozás, talán az agrárium esetében láthatjuk egyben a csomagot az agrárminiszter tájékoztatásának köszönhetően.
4. A vállalatok finanszírozása. Kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalkozásoknak, több mint 2000 milliárd forint értékben. Ezek részletes kondíciójára még várni kell.
5. Család és nyugdíjas programelem. Ennek legfontosabb eleme, hogy valóban visszaépül 4 év alatt (2021 és 2024 között) a 13. havi nyugdíj a nyugdíjrendszerbe. A kormány által családvédelmi programelemnek nevezett intézkedéssorozat új elemeket nem tartalmaz, csak a már korábban ismertetett és elfogadott lépéseket. 

Második szakasz második felvonása: apró könnyítések és egy nagyobb régi elem

Csütörtökön pedig újabb lépésekről döntött a kormány, amelyeket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd Varga Mihály pénzügyminiszter, később pedig az ITM három államtitkára részletezett. Az elmondás szerint ez 200 milliárd forintnyi adókönnyítést jelent, de fontos látni, hogy ebből 160 milliárd forint a már korábban eldöntött szocho-csökkentés, vagyis itt sem beszélhetünk érdemi plusz stimulusról.

1. A korábbi döntésnek megfelelően július 1-jétől 17,5%-ról 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
2. Új intézkedés, hogy mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek elég szeptember 30-ig benyújtania a beszámolót és eddig kell bevallani és befizetni a társasági adót és a helyi iparűzési adót. Ez adókönnyítést és likviditássegítséget jelent.
3. A beszámoló elhalasztása nem érinti a tőzsdei cégeket, a bankokat, a biztosítókat és a befektetési vállalkozásokat.
4. Emellett minden cég megtarthatja azt az adózói besorolást, amit tavaly megszerzett. Megbízható besorolással maradnak ezek a cégek.
5. Munkavállalókat segíti, hogy akiknek most fizetés nélküli szabadságot kellett kivenniük, azok továbbra is jogosultak az egészségügyi ellátásra. Helyettük május 1-től a munkáltatónak kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez havi 7710 forintot jelent.
6. A vállalkozások bármely adó mérséklését kérhetik abban az esetben, ha a járvány helyzet miatt kerültek nehéz helyzetbe. A könnyítés összege 5 millió forintot érhet el.
7. 5 millió forintos adótartozásig kérhetnek a cégek 12 havi részletfizetést vagy 6 havi pótlékmentes halasztást.
8. A kisvállalkozásokat hozza jobb helyzetbe: 12%-ról 11%-ra csökken a kiva kulcsa. Ez 10 milliárdot hagy több mint 50 ezer vállalkozásnál jövőre.
9. A turizmusban: 2020. december 31-ig a vendégeknek nem kell megfizetniük az idegenforgalmi adót. Az állam és a kormány fizeti azt a támogatást, ami a befizetett idegenforgalmi adó után járna.
10. Kedvezőbb lesz a SZÉP kártya igénybevétele: csökken az adóteher és növekszik az elkölthető összeg is. 2020. június 20-ig nem kell szochot fizetni a kártyára utalt összeg után. A jelenlegi 32,5%-os adóteher 15%-ra csökken. Az adható összeg közel megduplázódik: 450 ezer forint után 800 ezer forint.
11. A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27%-os helyett 5%-os lesz az áfa.
12. Kötelező lesz az elektronikus fizetés az online kasszát használó kereskedőknél.
13. Elindult a kérdezd VALI-t portál minden fontos, vállalkozóknak szánt információval és közel 100, veszélyhelyzet idején térítésmentes képzést tett közzé az ITM. 
14. Karrierváltáshoz szabadon felhasználható kamatmentes felnőttképzési diákhitelt dolgozott ki a tárca azon a képzésekhez, amelyeknek a képzési díját átvállalja az állam és amely képzések elvégzésével az átlagbér 1,5-2-szereséért tudnak elhelyezkedni a munkavállalók. 
15. Minden vállalatméretre és minden szektorra lesz kedvezményes kamatozású hiteltermék. A mikro, kis és közepes vállalkozások számára 0,1% és 0,5% közötti kamatozású hiteltermékek várhatóak, munkahelymegtartásra, forgóeszköz finanszírozásra és beruházásra.
16. Munkahelymegtartó célú hitel részletei: 0,1%-os kamatozású, két éves futamidejű, 9 havi munkabért tudnak itt felvenni a cégek.

+1 A hitel- és garanciatermékek részletszabályairól még nem döntött a kormány. A több mint 9000 milliárd forintos összprogramban jelentős szerepet játszik ez a hitel-, tőke- és garanciaprogram. (A hitel közel 2000 milliárd forint, a tőkeprogram 500 milliárd forint lesz hozzávetőlegesen.)

Honnan lesz pénz?

Csütörtökön abban a tekintetben is okosabbak lettünk, hogy honnan lesz pénz a gazdaságvédelmi alapra. A járvány elleni védekezési alap forrásoldalát már ismerjük (országvédelmi alap, párttámogatások levágása, költségvetési átcsoportosítások, kiskereskedelmi adó, bankadó, önkormányzatoktól gépjárműadó átirányítása), a gazdaságvédelmi alapról eddig csak annyit tudtunk, hogy annak fedezete teljes mértékben meglévő költségvetési tételek átcsoportosítása. A tájékoztatás szerint az átcsoportosítás során ezekről a területekről vonnak el forrást (részletesebb költségvetési bontás nem áll rendelkezésre, vagyis nem tudni, hogy melyik címeket, sorokat, kiadási tételeket érinti pontosan az elvonás):

• Paks2 és még egy cég tőkeemelése: 37 milliárd forint, ezzel együtt a Miniszterelnökség 119 milliárd,
• agrártárca: mintegy 20 milliárd,
• belügyminisztérium: mintegy 28 milliárd,
• pénzügyminisztérium: majdnem 21 milliárd
• ITM: 334 mmilliárd,
• Külgazdasági és Külügyminisztérium: 22 milliárd,
• EMMI: 81 milliárd,
• Kabinetiroda: 46 milliárd,
• Nemzeti Foglalkoztatási Alap egésze: 430,7 milliárd,
• Kormányiroda: 854 millió
• Valamint beindul a fűnyíró is. A fenti tételeket összeadva ugyanis "csak" 1100 milliárd forint adódik, míg a gazdaságvédelmi alap keretösszege 1346 milliárd forint. A különbség abból jön, hogy a kormány döntött a dologi kiadások 10 százalékos elvonásáról is.

Csütörtökön egyúttal azt is megtudta a Portfolio, hogy a program mögött nagyrészt költségvetési átcsoportosítás áll, vagyis érdemi fiskális stimulus nincs. Az a helyzet, hogy most a költségvetési pénzeket a járvány elleni védekezésre és gazdaságvédelemre kell fordítani. Ebből minden szereplőnek ki kell vennie a részét, így a kormánynak és a minisztériumoknak is. Mi emiatt nem panaszkodunk, ellentétben talán más szereplőkkel, akiknek ki kéne venniük a részét a terhek viseléséből – jegyezte meg Schanda Tamás, az ITM államtitkára érdeklődésünkre a tárca csütörtöki online tájékoztatóján. A minisztériumi átcsoportosításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott a miniszterhelyettes, hogy ez jelentheti fejlesztések átütemezését, programok átütemezését. Minden, ami a gazdaság védelméhez szükséges beruházás, ott nem azok eltolása, hanem az előrébb hozatala és felgyorsítása fog megjelenni – emelte ki Schanda Tamás.

Forrás: Portfolio