Csongrád Megyei Iparszövetség

Durva jóslat az MNB-től: óriási munkanélküliség, hitelből fizetett bérek, tömeges csődök jöhetnek

Négyszer annyian keresnek munkát a Google-on, mint a Lehman-válság után, tízből négy cég hitelből tervezi a bérek kifizetését, a bankok több száz milliárd forintnyi hitelezési veszteséggel számolhatnak az idén hiába van moratórium – véli Nagy Márton az MNB alelnöke.

A jelenlegi válság más állapotban érte Magyarországot és a magyar bankrendszert, mint a Lehman Brothers 2008-as bedőlése utáni krízis, most erős immunszervezet áll szemben a válsággal. Ez igaz a gazdaságra és a bankrendszerre is – jelentette ki Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio.hu konferenciáján.

A jelenlegi válságban először mindig a likviditást kell kezelni – hangsúlyozta Nagy Márton. A tőkemegfelelés csak középtávon fontos. A likviditásbővítést rövid és hosszú oldalon is kezelte a jegybank. A cél a hozamgörbe laposítása: hosszút ávon likviditást nyújtana a jegybank különféle eszközvásárlási programokon keresztül is, a rövid oldalon ugyanakkor kiszívnák a likviditást. A tőkemegfelelés is fontos, a tőkekövetelményeknél többféle enyhítést is tett az MNB, hogy a bankrendszer képes legyen hitelezni.

Majdnem minden tizedik cég fizetésképtelen

Az alelnök szerint a magyarországi bankszektor hat kihívással néz szembe a közeljövőben. A vállalati szektor keresleti és kínálati sokkal szembesült. A vállalati szektor összes ügyfelét érintheti ez, fennakadások lehetnek az ellátási láncokban, a cégek több mint fele számol azzal, hogy le kell állítania legalább két hétre a termelést, a szolgáltatást. A vállalkozások 9 százalék számol azzal, hogy inszolvenssé, azaz fizetésképtelenné válik, és a harmaduk el fogja halasztani a beruházásokat – ezzel a bankoknak is számolni kell.

A bankhitelek állományán belül 700-800 milliárd forintot tesz ki a sérülékeny állomány, például a turizmus hitelei, de más szektorok is érintettek. A legveszélyeztetettebbek a rövid lejáratú hitelek, a hitelállomány 40 százaléka egy éves belül lejár, ezek megújítása fontos lenne, de nem biztos, hogy a bankok hajlandóak lesznek erre. A cégek 8,8 százaléka teljesen fizetésképtelen, csak minden második cég nyilatkozott úgy, hogy nincs likviditási problémája. A válságra a cégek a tartalékok felhasználásával és a munkaerő átcsoportosításával készülnek, de az elbocsátások sem kerülhetők el sok cégnél.

Durva munkanélküliség lesz

A háztartásoknál az MNB és a kormány is a munkanélküliség gyors emelkedésére számít – mondta Nagy Márton. Ezzel az a probléma, hogy egy év romlását a munkaerőpiacon négy év alatt lehet helyreállítani.

A Google Trends szerint most már négyszer annyian keresnek munkát, mint a Lehman-válság idején, hatalmas ugrás várható ez alapján a munkanélküliségben. 485 foglalkozási körből 165 számít sérülékenynek, a legveszélyeztettebb munkakörökben ráadásul az alsó középosztály dolgozik.

A törlesztési moratórium nagyon sok ügyfélnek segít. Sok ügyfél lesz, aki most még fizet, de később nem fog tudni fizetni. A rendszer rugalmas, aki akar fizethet, de bármikor felfüggesztheti a törlesztést vagy újrakezdheti. Az ügyfelek a moratóriummal közgazdaságilag jól járnak, a bankok pedig veszteséget realizálnak, mivel a kamatokat nem kamatos kamattal fizetik vissza. Dönthetnek arról élethelyzetek vagy presztízs szempontjából a cégek úgy, hogy fizetnek tovább. Az MNB felmérése szerint a lakosságnál 70-75 százalék maradhat a moratóriumban, a vállalatoknál 60-70 százalék dönthet úgy, hogy most nem törleszt.

Készpénz kell az embereknek

A bankoknál a készpénzállomány nőtt a válság hatására, a betétek állomány is emelkedett, az állampapíroké viszont kissé csökkent, a befektetési jegyeké és az egyéb eszközöké is. A készpénzt azért halmozzák fel az emberek, mert készülnek a kijárási korlátozásokra, és ezt érzik biztonságosnak.

A cégek úgy készülnek a közeljövőben szükségük lesz folyószámlahitelre, a cégek 40 százaléka hitelből fogja fizetni a béreket ebben a negyedévben. A beruházások csúszni fognak, vagy a tervezettnél kisebbek lesznek. Ezek fontos szempontok voltak, amikor az MNB elindította az új NHP Hajrá programot. A hitelkeret 1500 milliárd forint, a maximális hitelösszeg 20 milliárd forint, és a felhasználás célja is rugalmas. Kínálati korlát nem lesz az MNB szerint, és a kereslet is nagy lesz. Az év végéig elfogyhat a keret kétharmada, jövő év közepéig pedig elfogyhat a keret – mondta Nagy Márton.

Hitelezni kell

Kulcsszerepe lesz a hitelkeret kimerülésében annak, hogy mennyi hitel megy hitelkiváltásra – jelenleg ezt nem korlátozza a jegybank, csak NHP-s hitelt nem lehet kiváltani az új kölcsönnel. Nagy Márton reméli, jövőre két számjegyűvé válhat ismét a hitelállomány növekedése, megállnak a hitelkiváltások. A lakosságnál a következő hónapokban jöhet majd a hitelezés csökkenése, a személyi hitelek folyósítása kulcsfontosságú lesz. A dinamika visszaeshet, de 2021 közepére visszatérhet a két számjegyű növekedés a hitelezésben.

A magyarországi bankrendszer profitját idén a hitelezési veszteségek rontják le. Hiába van moratórium, a várható hitelezési veszteségekre céltartalékot kell képezniük a bankoknak. 2019-ben a bankrendszer még nem képzett értékvesztést, hanem céltartalékot szabadított fel.

Idén már 300-350 milliárdos értékvesztéssel számol a jegybank, ha 2 százalékos gazdasági növekedés lesz, de ennek a másfélszerese is lehet az értékvesztés, ha recesszió következik be. Ez alapján a bankrendszer még mindig nyereséges maradhat szerény mértékben, de a legrosszabb forgatókönyv esetén is nulla körül lehet az eredményük.

A bankok számára nagy kérdés, hogy hitelezzenek-e. Nagy Márton arra biztatja a hitelintézeteket, hogy hitelezzenek, csak ezzel tudják a bankok megvédeni a jövedelmezőségüket, és mérsékelni a recessziót.

Forrás: Napi.hu