Csongrád Megyei Iparszövetség

MOST JÖN A NEHEZE: A MAGYAR GAZDASÁG GERINCÉT ROPPANTHATJA MEG A VÁLSÁG – ÍGY LEHET ESÉLY ÁTVÉSZELNI A KRÍZIST

Valószínűleg nem lövök nagyon mellé azzal, ha azt mondom, mindannyian érezzük, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság nagyon más, mint az eddigiek voltak. Irtózatos sebességgel, egyik napról a másikra robbant be, magával sodorva komplett szektorokat. Vannak cégek, amelyeket azonnal térdre kényszerített, és vannak, akik még a felszínen tudják tartani magukat. És vannak, erről se feledkezzünk meg, komoly nyertesei is a kialakult helyzetnek. Mikesy Álmos közgazdásszal, a Hiventures kockázati tőkebefektető vezérigazgató-helyettesével azt jártuk körül, hogy milyen helyzetben érte a magyar startupokat és kkv-kat a válság, kiket, hogyan, és miért érint jobban vagy kevésbé, és azt is, hogy milyen módszerekkel és eszközökkel lehet túlélni ebben a helyzetben. Dián Dóri írása.

A COVID-19 világjárvány hónapok óta térdre kényszeríti az országok gazdaságát. Emberek millióinak munkája szűnt meg világszerte, és vállalkozások ezrei kerültek nagyon rossz helyzetbe. Sajnos Magyarországon sincs ez másképp, hiszen ez a válság attól nagyon különleges Mikesy Álmos szerint, hogy nagy sebességgel robbant be az életünkbe, egyszerre van jelen keresleti és kínálati oldalon, ráadásul egy egészségügyi krízis következményeként.

Egészen biztos, hogy még évekig érezni fogjuk a hatásait

Mikesy Álmos arra számít, hogy komoly változásokat fog eredményezni ez a krízis, egyebek mellett azt, hogy a gazdasági globalizáció lassulhat, és bizonyos elemeiben megfordulhat az eddigi irány.

A cégek most megtapasztalhatták, hogy mennyire kiszolgáltatottak egyes beszállítóknak, kereskedelmi partnereknek, akik esetenként a világ másik végén vannak, és  egyik pillanatról a másikra elvágták közöttük a kapcsolatot.

Így felértékelődhet a földrajzi közelség, a vállalatok átszervezhetik egyes termelési szakaszaikat, hogy fizikailag közelebb legyenek egymáshoz, hogy egy hasonló válság ne szakíthassa el a termelés egyes lépéseit egymástól, a cég leállását okozva. És az is biztos, hogy egyes iparágakban teljesen újra kell gondolni a működést, hogy a megváltozott helyzethez és igényekhez alkalmazkodni tudjanak.

Mi van és mi lesz a startupokkal?

A magyar gazdaság évek óta felívelő szakaszban volt, ebben a helyzetben érte a válság a vállalkozásokat. Mikesy Álmos szerint ebben a fejlődő gazdasági környezetben a startupok is kivételesen jó helyzetben voltak Magyarországon, bőségesen álltak rendelkezésükre befektetési források.

Az, hogy egy startupot ledönt-e a válság, sok mindentől függ, elsősorban attól, hogy a vállalkozás milyen szakaszban van éppen. Ha még csak a termék fejlesztésénél tart, kevésbé érzi a krízis hatásait, hiszen még nem a piacból él, és csak annyiban érinti, hogy esetlegesen el kell tolnia a termék piacra dobását.

A már a piacból élő startupok esetében viszont súlyosabb lehet a helyzet. Nekik a hagyományos kis- és közepes vállalkozásokkal szemben annyi előnyük biztosan van, hogy jellemzően innovatívabb jellegüknél fogva rugalmasabban és gyorsabban tudnak reagálni a megváltozott piaci helyzetre.

Noha nagyon sokan kerültek nehéz, akár csődközeli helyzetbe, mint minden válságnak, a mostaninak is vannak nyertesei. És ez egyáltalán nem baj, sőt. Remélhetőleg nekik nagy részük lesz abban, hogy felpörögjön a gazdaság.

Egyes vállalkozások épp most növekednek rohamtempóban, mert olyan terméket vagy szolgáltatás terméket árulnak, amikre a jelenlegi karanténhelyzetben kiugróan megnövekedett a kereslet – ilyenek például a házhoz szállítással foglalkozó, vagy az elektronikus aláírást, azonosítást fejlesztő vállalatok.

 

Mikesy Álmos s 2020. március 4-én, a WMN és a Hiventures közös workshopján – Forrás: Csiszér Goti/WMN

 

A magyar gazdaság gerincét roppanthatja meg a válság

A hagyományos kkv-kat – tehát a kevésbé innovatív, klasszikusabb termékkel, szolgáltatással foglalkozó kis- és közepes méretű vállalatokat – nehezebben és mélyebben érinti a válság, ők kevésbé rugalmasak és gyorsak a helyzet kezelését illetően. Az ellátási lánc megtörése mellett a vírus terjedésének fékezése érdekében bevezetett intézkedések miatt egyik napról a másikra változott meg kényszerszerűen és drasztikusan a fogyasztói környezet. Ez pedig a bevételeik jelentős csökkenését eredményezik.

Ezek a vállalkozások azok, amelyek a magyar gazdaság gerincét adják, így ha a jelentős részük nagy bajba kerül, az az egész ország helyzetére komoly hatással lesz.

Mikesy Álmos szerint a hazai kkv-k átlagosan körülbelül két-két és fél hónapra elegendő tartalékkal rendelkeztek a járvány kirobbanásakor, ebből pedig bő másfél hónap már eltelt, így a legnagyobb krízis még csak most következhet.

Most kell majd meghozniuk azokat a döntéseket, amelyek a gyors válságkezelésen túl a hosszú távú működésüket befolyásolják. És ezek sok esetben nagyon fájdalmasak lehetnek – amennyiben a számok azt mutatják, hogy nincs tovább. Bizonyos szektorok, például a turizmus és a vendéglátás nagyon megsínylik ezt az időszakot, számukra komoly segítségre lesz szükség a talpra álláshoz.

Mit tehet egy felelős cégvezető a túlélés érdekében?

Mikesy Álmos szerint a kulcs most a gyorsaság és a rugalmasság. A járványhelyzet és ezzel a piaci lehetőségek napról napra, de akár percről percre változhatnak, tehát létfontosságú, hogy a vállalatok vezetői naprakész információkkal rendelkezzenek a piacuk helyzetét illetően, és képesek legyenek nagy horderejű, fontos döntéseket meghozni akár pillanatok alatt, racionálisan és higgadtan. Ezen felül elengedhetetlen – nemcsak válság idején, hanem a normál piaci működés esetében is – a termék folyamatos fejlesztése és az aktuális igényekhez való igazítása.

A „tűzoltás”, azaz a gyors, átmeneti válságkezelés mellett azonban kiemelkedően fontos, hogy hosszú távú tervekkel, stratégiákkal is rendelkezzen egy vállalkozás, készüljön a válság utáni időkre.

Több forgatókönyvet kell most talonba tenni, hogy minden lehetséges fejleményre legyen válasza a cégnek. Álmos azt mondja:

„Az Excel-táblázat nem hazudik. Tehát le kell ülni, és higgadtan át kell gondolni a vállalat lehetőségeit, és ha azt mutatják a számok, hogy hosszú távon nyereségesen már nem lehet működtetni az adott céget, akkor, ha iszonyú nehéz is, de el kell engedni.”

A cégek helyzete attól is függ, hogy épp milyen fázisban érte őket a mostani válság.

A startupok esetében a korábban említetteknek megfelelően két esetet tudunk elkülöníteni: azokat, akik épp most indulnak, és azokat, akik már aktívak és a piacból élnek. Az előbbiek esetében könnyebb a helyzet, de a piaci validáció ott is okozhat nehézséget. Az utóbbiaknál pedig most az újratervezés fázisa jött vagy jön el.

A kkv-k esetében egyfajta általános módszertanként három szempontot érdemes megvizsgálni a döntések előtt: mi történik a piacukkal, a saját működésükkel és a finanszírozásukkal. A cég jövője szempontjából nem mindegy, hogy a piac mennyire kiszolgáltatott a jelenlegi helyzetnek, illetve az sem, hogy a vevők hogyan reagáltak a körülményekre. A működés szempontjából kardinális lehet, hogy az új helyzethez mennyire tudtak alkalmazkodni, képesek-e például a digitális átállásra.

A finanszírozási kérdés elég nehéz, mert

a kereskedelmi bankok, a befektetők vagy egyéb finanszírozók többsége behúzta a féket, és a már korábban letárgyalt ügyleteknél is kivárás van. A helyzet azért is kezd kritikussá válni, mert – mint korábban már említettük – kevés a vállalkozások tartaléka.

Honnan jöhet a segítség?

Nem kérdés, hogy a hazai cégvilágot hirtelen érintő válság miatt azonnal cselekedni kell a finanszírozói oldalon, de látható, hogy a legtöbb partner megálljt intett. Mikesy Álmos szerint az MFB Csoport és a hozzá tartozó Hiventures időben felismerte, hogy a hátrányosan érintett vállalkozások megmentésére célzott állami segítségnyújtásra van szükség. Abban bíznak, hogy a megváltozott piaci körülményekhez illeszkedő tőketermékekkel, támogatásokkal meg lehet tartani a gazdasági tevékenység folytonosságát és a magyar gazdaság teljesítőképességét a járvány alatt és után is.

Mikesy Álmos arról számolt be, hogy a Hiventures esetében nem volt probléma a digitális átállással, minden gyorsan és gördülékenyen történt, így a csapat onnan tudta folytatni home office-ban, ahol abbahagyta. Ennek köszönhetően rögtön hozzá tudtak látni a kialakult piaci helyzet elemzésének és a megfelelő válságstratégia kidolgozásának a Magyar Fejlesztési Bankkal és számos piaci partnerrel közösen.

A tőkebefektetés előnye, hogy olyan vállalatok is finanszírozást kaphatnak általa, amelyek nem, vagy csak korlátozott mértékben férnek hozzá a hiteltermékekhez, valamint a folyamatos törlesztés nehézséget jelent számukra. Továbbá a növekedés, a nemzetközi terjeszkedés, vagy a lassabban megtérülő beruházások finanszírozására is jó eszköz lehet.

A jelenlegi helyzetben kritikus fontosságú, hogy a magyar vállalkozások egy bővebb körét is lehessen finanszírozni.

A Hiventures emellett a meglévő startup és kkv tőkeprogramjait is folytatja, így továbbra is jelentkezhetnek azok az induló vagy már működő vállalkozások, amelyeket nem érint közvetlenül a válság, de a további céljaik eléréséhez tőkebevonásra van szükség.

A meglévő alapok befektetési politikáját átalakítva két gyorsan elérhető mentőprogram is létrejött: a Startup- és a KV mentőprogram. (A jelentkezés feltételeiről ITT olvashattok több információt.) Mindkét esetben az a cél, hogy megmentsék azokat a vállalatokat, amelyek a válság előtt jól működtek, nagy növekedési potenciállal rendelkeztek, de a kialakult helyzet miatt most problémákkal küszködnek. Nekik akár 30 munkanap alatt tudnak befektetést adni. Az alapkezelő egy százalékos tulajdonrészt és tagi kölcsön formájában biztosítja a finanszírozást, és a tulajdonosoknak rugalmas, gyors visszavásárlási lehetőséget kínál. Ezzel azt szeretnék segíteni, hogy a cégek magyar kézben maradjanak.

A két mentőprogram mellett egy új 150 milliárd forint keretösszegű Krízis I. Tőkealap is felállt, amelynek az a küldetése, hogy a bajba jutott, tőkeigényesebb stratégiai vállalatokat segítsék a hazai és külföldi cég- és ingatlanfelvásárlásokban, valamint fejlesztésekben, három fő területre koncentrálva. (Ennek részletei is megtalálhatók az előzőleg linkelt weboldalon.)

És mi van, ha épp most vágtam volna bele?

A jelenlegi krízis természetesen nemcsak a már működő cégeket érinti, hanem sokakat elbizonytalaníthatott, akik éppen most akartak belevágni a vállalkozásba. Mikesy Álmos nekik azt tanácsolja, hogy nem érdemes kivárni a válság végét. Viszont nagyon fontos, hogy az ötletüket úgy formálják át, hogy az most és a későbbiekben is megállja a helyét. Figyeljék a piacot, és minél több szakemberrel beszéljék át a tervüket.

Ha az alapos felülvizsgálat igazolja az ötlet piacképességét, akkor a Hiventures Inkubációs befektetési programja – amely továbbra is működik – például segíthet az indulásban.

A közgazdasági elméletek között ismert az úgynevezett teremtő rombolás fogalma, amely szerint egy válságban is előtörhetnek új iparágak, innovatív ötletek vagy termékek – ahogy ez a 2008-as válság után is történt.

Dián Dóri

Forrás: WMN