Csongrád Megyei Iparszövetség

Készül a mesterterv, amivel Magyarország Európa legjobb országai közé emelkedne

A magyar gazdaságpolitika elmúlt években szerzett tapasztalatairól, az állami intézkedések irányairól, valamint a jövőbeli szükséges lépésekről írnak az Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok című tanulmánykötet szerzői, amelyek fogódzót nyújtanak ahhoz, hogy Magyarország miként kerülhet Európa 5 legélhetőbb országa közé. A kötetből kirajzolódik, hogy a „munkaalapú társadalom” sikeréhez a „munka és a tanulás” modelljére kell helyezni a hangsúlyt. A gyártásról át kell térnünk a magasabb hozzáadott érték teremtésére, így óriási felelőssége van az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.

Az állam megváltozott szerepfelfogásának és a bevezetett intézkedéseknek a célja a társadalom jólétéhez való hozzájárulás, hogy Magyarország 2030-ra Európa azon öt országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, írja a kötet előszavában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akinek a szerepe az elmúlt időszakban láthatóan egyre fontosabb a magyar gazdaságpolitika alakításában. A tanulmánykötetből kitűnik, hogy az állami szféra döntéshozói, az egyetemi szereplői, valamint a kabinetnek tanácsokat adó szervezetek alig egy évtized alatt gyökeres gazdasági változásokat vázolnak fel.

Palkovics László szerint meg kell teremtenünk a struktúraváltáshoz szükséges peremfeltételeket, mint a kritikus infrastruktúrák megerősítése és modernizálása, a minőségi alapinfrastruktúra biztosítása, az okos és tiszta energiaszolgáltatás, valamint a gyors és biztonságos közlekedés. Nem maradhat el továbbá a tudástermelő rendszereinknek, egyetemeinknek, a kutatás-fejlesztési hálózatunknak megújítása, hogy a sikeres nemzetközi mintákat követve képesek legyenek hozzájárulni a nemzetgazdaság gyarapodásához, írja Palkovics.

Amennyiben az állam érti és figyelembe veszi a gazdasági szereplőknek az üzleti környezet nehézségeiből adódó kockázatait és kihívásait, úgy hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a vállalati válaszreakciók és ezáltal a nemzetgazdaság fejlődése is gyorsabb és hatékonyabb lesz

– mutat rá a kötet szerkesztője, Parragh Bianka, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke – a kötet egyik fejezetének szerzője – úgy véli, hogy sokkal komplexebbé vált a világ és egy jó állam, egy jól irányított állam nélkül és annak jó működése nélkül nincs jó életminőség, nincs megfelelő fejlődési perspektíva és fenntartható gazdasági környezet sem. A rövidtávon gondolkodó, befektetéseik belátható időn belüli megtérülésében érdekelt vállalkozásokkal szemben, az ösztönző állam hosszútávon gondolkodik, és a fenntartható fejlődést szorgalmazza – tette hozzá.

György László, az innovációs minisztérium államtitkára és Oláh Dániel közgazdász szerint a kitűzött célok akkor érhetők el, ha a magyar gazdaságpolitika nem válik protekcionistává, ugyanakkor minden eddiginél erősebben védi a gazdaság erőforrásait és elért eredményeit. „Ha a gazdaságpolitika nem építi fel és nem köti össze tudatosan az innováció létrehozásának társadalmi alrendszereit és nem hajt végre ipari dimenzióváltást, akkor a nemzetközi versenyben alulmaradunk, ahelyett hogy nyerteseivé válnánk a globális folyamatoknak” – hívják fel a figyelmet egy kockázatra.

A magyar gazdaságpolitika víziója szerintük a következő célkitűzésekben összegezhető:

  1. Az első, hogy „az Európai Unió öt legjobb országa közé kerüljünk, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”.
  2. Magyarország a gazdaságilag legversenyképesebb öt ország egyikévé váljon.
  3. Magyarország energiafüggetlenségének megteremtése.
  4. Fontos a demográfiai fordulat is: a születésszám kedvező alakulása a társadalmi elégedettséget jelezheti a gazdaságpolitika számára, illetve a tartósan csökkenő népesség átlagosan alacsonyabb gazdasági növekedési rátákkal járhat együtt.
  5. A Kárpát-medence infrastrukturális és gazdasági újjáépítése.
  6. A következő cél a Kárpát-medencét követően a teljes közép-európai térség fejlődésének és globális gazdasági-geopolitikai pozíciójának erősítése Lengyelországtól Szerbiáig.
  7. A Kárpát-medence gazdaságainak megerősítéséhez a nemzetközi működő tőkével való előnyös együttműködések kötése elemi fontosságú. A tőketulajdonosok – bárhol is van befektetésük a világban, azért fektetnek be, hogy végül „magukhoz szólítsák azt”. A profit újrabefektetése csupán ideiglenesen késlelteti e folyamatot.

Szerintük a munkaalapú társadalmi modellben felértékelődik a munka és a tanulás. A tanulás területén különösen fontossá válik az innováció kultúrájának elsajátítása, kiegészítve vállalkozói, szabadalmi, szellemi tulajdonvédelmi ismeretekkel, hogy az innovációvédelem is megvalósulhasson.

Az innovációvezérelt gazdaságok iránytűjévé a mosolygörbe válik

– írják. Eszerint az igazán értékes tevékenységek közé a termékfejlesztési fázisba a kutatás-fejlesztés, a márkaépítés, a formatervezés tartozik, míg a piacra vitel fázisában a disztribúció, a marketing és az értékesítés a meghatározó, míg középen a gyártás a legkönnyebben versenyeztethető és legkevésbé jövedelmező láncszem az értékláncban.


A magasabb bérekhez innovációra van szükség, azonban hazánkban a nagyvállalati innováción kívül kevés újítás keletkezik és az alapkutatások terén is mérsékeltek sikereink. „A mosolygörbe és az innovációvezérelt gazdaság tanulsága, hogy a kritikus infrastruktúrák nemzeti kézben tartásával hatékonyabban szolgálhatók a hazai tulajdonú gazdaság igényei. Az értékláncban előrelépni csak erős állami ösztönzéssel lehet, amihez eszközrendszerre is szükség van” – véli György és Oláh.

"Ennek része a peremfeltételek megteremtése, mint a gyors és biztonságos közlekedést szolgáló útépítési programok, az európai összehasonlításban már most is rendkívül fejlett internet lefedettség, valamint a kritikus infrastruktúra – például a közműszolgáltatások – nemzeti tulajdonba vétele és fejlesztése" – mondta a Portfolio-nak György László. "Ezt egészíti ki az oktatási rendszer átalakítása, hogy olyan munkavállalókat képezzenek, akik képesek alkalmazkodni a 21. század gyorsan változó körülményeihez, valamint a tudástermelő rendszerek és az egyetemek fejlesztése, a vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolatok megerősítése. Ezen háttérrel képzelhető el aztán csak sikeres vállalkozásfejlesztés, a magyar gazdaság gerincét adó hazai kis- és középvállalkozások stabilitásának, megerősödésének és külpiacra lépésének támogatása" – hangsúlyozta az államtitkár.

A tanulmány szerint a kereskedelmi infrastruktúra (utak, vasút, légiszállítás) fejlesztése, az olcsó energia (ipari rezsiköltségek optimalizálása), az épített, élhető, minőségi környezet (településtervezés), a jó makrogazdasági menedzsment és az innovációtermelő rendszerek felépítése lehetnek az alapkövei az innovációvédő politikának.

Szerintük ha a gazdaságpolitika nem építi fel és nem köti össze tudatosan az innováció létrehozásának társadalmi alrendszereit, akkor a nemzetközi értékláncok a gazdaságot „gúzsba kötik” ahelyett, hogy „hajtanák a magyar gazdaság motorját”. Előbbi esetben a gazdaság elveszíti szuverenitását, függővé válik, és jelentős mértékben a külföldi szereplők számára termel jövedelmet ahelyett, hogy a hazai háztartások életszínvonalát emelné. Így pedig elvész az esély, hogy a nemzetgazdaság az Európai Unió öt legjobb országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

A sikerhez mindenkinek részesülnie kell az állami gazdaságpolitika fejlődésre irányuló lépéseiből. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arra is rámutatott, hogy az állam akkor lehet hatékony, ha a piaci szereplők mindegyike részese lesz a kulcsfontosságú együttműködésnek, de legalábbis erre törekszenek. Ha ez megvalósul, akkor a hazai vállalkozásoknak nagyobb esélyük lesz belépni a digitális korszakba, illetve a már elért pozícióik megerősítésére.

A magyar vállalatok megerősítésében fontos szerep hárul a tőzsdére is. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója kiemelte, a piacfejlesztés akkor lesz sikeres, ha egyre több vállalat választja a tőzsdét a növekedéshez, és ha a kibocsátások mellett egyre több (lakossági) befektető is sikerrel választja a tőzsdét vagyona növeléséhez. Az új stratégia kifejezetten a középvállalatokra koncentrál, mert nemzetgazdasági érdek a magyar tulajdonú vállalatok feltőkésítése, megerősítése és ezáltal versenyképességük növelése. Szerinte a jól működő tőkepiac kiemelten fontos a gazdaság számára, a fenntartható felzárkózás egyik kiemelten fontos eszköze.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint az ipar 4.0 hatására kialakuló új világ más követelményeket támaszt a jövő munkavállalóival szemben, az újonnan születő munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik majd. Óriási felelőssége van tehát az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék – írja Krisán. Felhívja a figyelmet egy közelgő problémára is, amivel mindenképp foglalkozni kell. A generációváltásban magas arányban megroppanó vállalkozások sorsa az egész országra hatással lehet, ugyanakkor egy, a cégek megújulásával együtt járó váltás a magyar gazdaságtörténet talán legnagyobb megújulási folyamatát elindíthatja el.

Forrás: Portfolio