Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Kiderült: örökre velünk marad az idén bevezetett új különadó, és az önkormányzatok sarcolása is tartós lesz

2020. június 8.

Ahogyan azt már megszokhattuk, nem éppen a sokak által követett időpontban, péntek este felkerült a parlament honlapjára a 2021-es költségvetés újabb rendkívül fontos dokumentuma, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése. Ebből kiolvasható, hogy a kormány pontosan mivel számol a bevételek és a kiadások oldalán a következő években. A korábbi ígéretnek megfelelően tartósan fennmarad a kiskereskedelmi különadó, és az érintett cégek egyre nagyobb összeget fognak befizetni a közösbe ezen a jogcímen. Az viszont meglehetősen új fejlemény, hogy a büdzsé bevételeinek helyreállítása nagyrészt az önkormányzatok tartósan magasabb hozzájárulásával valósul meg, ugyanis a kormány úgy kalkulál, hogy a gépjárműadó elvonása fennmarad és a szolidaritási hozzájárulást is tartósan sokkal magasabb összegben várja el az önkormányzatoktól, egészen 2024-ig.

A költségvetés benyújtásának igazából két nagyon fontos állomása van, és a második megítélésünk szerint bizonyos szempontból fontosabb. Az első amikor a kormány elérhetővé teszi a parlament oldalán a több száz oldalas tervezetet és megismerjük a főbb jövő évi számokat, terveket, a második amikor megjelennek a fejezeti kötetek, köztük többek között a fejezeti indoklások, azon belül is az államháztartás mérlegére vonatkozó többéves kitekintés. Ez utóbbi dokumentum részletes táblázataiból ugyanis ki lehet olvasni a kormány hosszabb távú várakozásait, sőt néha a terveit is, illetve azok változását, ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti számokkal. 

Így történt ez most is a költségvetés 2020-2024-es éveire vonatkozó mérlegének adataiból. Első cikkünkben most a bevételek várható alakulását boncolgatjuk. 

Ami feltűnő, hogy 2022-re összességében a központi költségvetés bevételi oldala szinte teljesen helyreáll. 2022-re a központi költségvetés esetében 15 400 milliárd forintos bevételt vár a kormány. Ez tavaly 15 560 milliárd forint volt a 2022-es évre, vagyis ha a teljes képet nézzük alig esik ki tartósan bevétel a kormány várakozásai szerint. A részletekből azonban kiolvashatók a háttérfolyamatok:

1. Mind a fogyasztási típusú, mind a cégek, mind pedig a lakossági költségvetési befizetések érzékelhetően el fognak maradni a korábban várt összegektől 2022-ben.
2. A gazdálkodó szervezetek befizetései 2022-re elérhetik az 1881 milliárd forintot, ami ugyan alig marad el a tavaly előrejelzett 1898 milliárd forinttól, azonban a részletekből kiderül, mindenhol mérsékelten kisebb bevételre számít a kormány, mint korábban, azonban a kiskereskedelmi különadó kompenzálja a kiesések nagy részét.
3. A kiskereskedelmi különadó tehát nemcsak a 2020-21-es években gyarapítja az államkasszát, hanem tartósan fennmaradhat, 2024-ig biztosan a kivetítés szerint. A kiskereskedelmi láncok pedig feltehetőleg az árbevétel fokozatos emelkedése miatt egyre nagyobb összeget teljesíthetnek a különadó tekintetében. A 2021-es 54 milliárd forint után 2022-ben 58,2 milliárd forintot, 2023-ban 62,7 milliárd forintot, 2024-ben 67,5 milliárd forintot fizethetnek be.
4. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 2022-re már megközelíthetik a 7000 milliárd forintot, de ez még mindig 400 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi prognózisban szereplő értéknél.
5. Az áfabevételek 5224 milliárd forintra teljesülhetnek, ami érzékelhetően alacsonyabb a korábban várt 5605 milliárd forintos bevételi előirányzatnál.
6. A lakosság befizetései is alacsonyabbak lehetnek: a korábban várt 3400 milliárd forinttal szemben 3225 milliárd forint jöhet be a közös kasszába ezeken a sorokon összesen. Az szja-bevételek 2900 milliárd forintban teljesülhetnek a korábban várt 2022-re vonatkozó 3100 milliárd forintos értékkel szemben.

Mindezek fényében adódik a kérdés: akkor honnan lesz plusz bevétele az államnak, ami részben kompenzálja a válság miatt kieső bevételeket? A válasz: részben az önkormányzatoktól. Az önkormányzati rendszer elindított átalakítása lecsapódik a költségvetésben, tartós folyamatokat fedezhetünk fel ezen a téren.

1. A helyi önkormányzatok befizetései a korábbi kivetítésben szereplő 43 milliárd forintos összeg helyett 160 milliárd forinttal szerepelnek, vagyis a négyszereződő szolidaritási adó 2021 után is fennmarad, a kivetítés szerint egészen 2024-ig.
2. További rossz hír a településeknek, hogy a gépjárműadó teljes összege is a központi költségvetést hizlalja az előttünk álló években, 2024-ben már meghaladhatja a 95 milliárd forintot. Korábban a központi költségvetés rendre 50 milliárd forintot várt ezen a soron.
3. A költségvetési szervek bevételei is magasabb összegben teljesülhetnek a kormány új várakozásai szerint 2022-re.
4. Emellett segíti a bevételek közép távú helyreállását az uniós programok bevételeiben elszámolt nagyobb összeg: a korábban várt 967 milliárd forinttal szemben 1324 milliárd forintra számít ezen a soron a kormány.

Összességében tehát jól látható, hogy az egy évvel ezelőtti kivetítéshez képest fontos bevételi tételek maradhatnak el a koronavírus-válság következményei miatt. Ezeket azonban nagyrészt tartós bevételi megoldásokkal kompenzálja a kormány, de arra

KÍNOSAN ÜGYEL, HOGY NE AZOKAT AZ ADÓBEVÉTELEKET EMELJE, AMELYEKET KÖZVETLENÜL A LAKOSSÁG FIZET BE, ÍGY NEM LEHET RÁSÜTNI A KORMÁNYRA, HOGY KÖLTSÉGVETÉSI MEGSZORÍTÁSOKAT HAJTANA VÉGRE A VÁLSÁGKEZELÉS MIATT.

A bevételnövelés azonban nagyrészt olyan megoldásokkal valósul meg, amelyek végső soron közvetetten lecsapódnak a háztartásokon. Így például az önkormányzatok mozgásterének szűkülése, és a kiskereskedelmi különadó esetleges fogyasztókra történő áthárítása is hatással lehet a lakosságra.

Forrás: Portfolio