Csongrád Megyei Iparszövetség
Magyarország 100 év alatt sem tudott felzárkózni? Itt a válasz!
Magyarország az első világháború előtt agrárjellegű ország volt, és bár a kiegyezés és a világháború kitörése között jelentősebb iparosodáson ment keresztül, agráripari jellege megmaradt. Ezeket az arányokat a trianoni területi változás kisebb mértékben módosította az ipar és a szolgáltatások javára, írja Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi főosztályvezetője és Szőkéné Boros Zsuzsa, a hivatal mostani főosztályvezetője.
A két világháború között folytatódott az ipar arányának emelkedése, de az ország az agrár-ipari jellegét megőrizte. A második világháború után folyamatosan átalakult a GDP szerkezete. Az 1950-es évek erőltetett iparosítása és a későbbi évtizedek iparfejlesztése jelentősen megváltoztatta a gazdaság szerkezetét, az ipar vált a legfontosabb nemzetgazdasági területté, elsősorban a mezőgazdaság és részben a szolgáltatások rovására. Megjegyzik, hogy a nagymértékű növekedésben persze szerepet játszott az árarányok mesterséges eltérítése az ipar javára és a másik két terület kárára, így az ipar súlya az egyensúlyi arányoknál valószínűleg lényegesen nagyobbnak látszik.
Az 1960–1980-as években a gazdaság ágazati szerkezete folyamatosan, évről évre egy irányba változott: némileg csökkent az ipar aránya, és nőtt a szolgáltatásoké, míg a mezőgazdaság és az építőipar aránya változatlan maradt. A rendszerváltozás utáni időszakban a mezőgazdaság és az ipar aránya folyamatosan és jelentősen csökkent, szemben a szolgáltatások hatalmas növekedésével.
Így az ország szerkezete egyre inkább a fejlett országokéhoz vált hasonlóvá
– állapították meg a tanulmány szerzői, akik a fejlettségi szinttel is foglalkoztak.
A magyar gazdaság fejlettségi szintje 1910-ben (az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján) az osztrák és a cseh 40, míg a német 27 százalékát érte el.
KÖZEL SZÁZ ÉV ALATT, 1990-RE MAGYARORSZÁG CSAK KISMÉRTÉKBEN TUDTA LEDOLGOZNI RELATÍV ELMARADOTTSÁGÁT.
15-20 százalékponttal közeledett ugyan a német, cseh és francia szinthez, ugyanakkor az osztrák egy főre jutó nemzeti jövedelmet csak kisebb mértékben, 10 százalékkal tudta megközelíteni. A rendszerváltozást követően – kisebb visszaesések után, de – folytatódott a lassú felzárkózás. Az elmúlt 25 év alatt átlagosan 10-15 százalékponttal kerültünk közelebb a fejlett országokban tapasztalt fejlettségi szinthez.
A hivatal szakértői azt is bemutatják, hogy melyik volt a legsikeresebb időszak Magyarországon, amit az alábbi táblázat foglal össze:
Forrás: Portfolio