Csongrád Megyei Iparszövetség

Már látszik a fény az alagút végén a magyar gyárak számára

Magyarországon van az egyik legrugalmasabb munkaerőpiac Európában: nemcsak alkalmazni lehet könnyen embereket, hanem meg is válni tőlük. A felmondási idő az új munka törvénykönyve szerint alapvetően csupán egy hónap, és ez még 20 éves munkaviszony esetén is csak három hónapra nő.

Ennél is rugalmasabb munkavállalási forma a munkaerő-kölcsönzés: akit így alkalmaznak, azt 15 napos felmondási idővel, indoklás nélkül is el lehet bocsájtani. Ez pedig nagyon előnyös olyan iparágakban, ahol szezonálisan sokat változhat a gyártási volumen: sok gyárban kölcsönzött munkaerővel oldják meg a néhány hónapra megugró termelést. Mivel a munkaerő-kölcsönző vállalkozások több céggel dolgoznak együtt, a munkatársaikat az egyes gyárak között átcsoportosítva hosszabb távon is munkát tudnak nekik adni – legalábbis normális gazdasági körülmények között.

Ha viszont nincsen sehol sem kereslet, akkor a munkaerő-kölcsönzők sem tudnak mit csinálni, el kell bocsájtani a kollégáikat. Mivel az így dolgozó emberek rövid, félhavi felmondási idővel leépíthetők, más szektorokhoz képest sokkal gyorsabban és pontosabban látható, hogyan alakul a foglalkoztatás. Ezért

a munkaerő-kölcsönzők foglalkoztatotti adatai jó előrejelzőként használhatók arra, hogy milyen folyamatok várhatók a gazdaságban.

A kölcsönzött munkaerőt alkalmazó cégek a megrendeléseik visszaesése esetén több okból is a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg elsőként: ez jóval gyorsabb, nincsen jogi kockázata – hiszen indoklás nélkül fel lehet mondani -, illetve a saját, jellemzően hosszabb ideje a cégnél dolgozó, ezért tapasztaltabb kollégáikat szívesebben tartják meg. Emiatt a gazdaság felívelésekor, amikor gyorsan kell sok dolgozó, a kölcsönzött munkaerő száma jellemzően gyorsabban nő, mint az összes alkalmazotté, válság és visszaesés esetében pedig gyorsabban csökken.

Összesen közel félezer cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) kimutatása alapján, de a foglalkoztatottak fele a 25 legnagyobb cégnél dolgozik. 

A legnagyobb cégeknél a munkavállalók száma márciusban 5, áprilisban további 10,5 százalékkal csökkent.

A tavaly év végi munkavállalói létszám a 25 legnagyobb munkaerő-kölcsönzőnél 14,5 százalékkal csökkent, ami jelentős mérték. Az összes cégre csak márciusra és áprilisban sikerült adatokat gyűjteni, ebben a körben valamivel alacsonyabb, 6,9 százalékos volt az áprilisi visszaesés.

A visszaesés azonban egyáltalán nem drámai, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kölcsönzött munkaerő igénybevételének részben pont az a célja, hogy visszaesés idején őket építsék le először. A nagy leépítések alapvetően márciusban és áprilisban voltak jellemzőek, igaz, a 15 napos felmondási idő miatt ezek részben áthúzódhattak májusra, így valószínűleg még néhány ezren elveszíthették az állásukat. Az azonban ezzel együtt is jó hír a mostani helyzetben, hogy április végéig a kölcsönzött munkaerő 85 százalékának megmaradt a munkája.

Már csak azért is, mert a kölcsönzött munkaerő iráni kereslet valójában jóval több embert érint, mint a statisztikai létszám: ebben ugyanis egy 8 órás, teljes munkaidős munkavállalóra kell átszámítani minden dolgozót. Sokan azonban részmunkaidőben vagy éppen szezonálisan dolgoznak. Az NFSZ korábbi éves jelentéseiből az derül ki, hogy összesen közel 150 ezer embert írt alá szerződést munkaerő-közvetítőkkel*.

A munkaerő iránti kereslet nagyon eltérő volt az egyes szektorokban: az autóiparban volt a legjelentősebb a visszaesés. De nem mindenhol volt csökkenés. Goszleth Gábor, az Adecco értékesítési igazgatója például kiemelte, hogy „az FMCG* szektorban egyáltalán nem csökkent az igény a munkavállalók iránt. Sőt, az elmúlt hónapokban átmenetileg leálló autóiparban is látjuk már az élénkülést, júliusra már a járvány előttihez képest is újabb igényekkel kerestek meg partnereink.”

Mátyás László, a HSA Group ügyvezető igazgatója szerint „a megrendelt óraszámok a tavalyi évhez viszonyítva jócskán visszaestek, nálunk is akadtak olyan partnerek, akiknek nem maradt más választásuk sajnos, mint a létszámcsökkentés, amit rendszerint a kölcsönzött munkavállalókkal kezdtek. Az autóipari vállalatok igényei drasztikus mértékben csökkentek, a turizmus és a vendéglátás gyakorlatilag megállt, ugyanakkor a kereskedelemben dolgozók, valamint a fehér galléros munkavállalók iránti kereslet viszont nőtt. Utóbbi esetében egyből otthoni munkavégzés, online interjúk keretein belül kerültek kiválasztásra a leendő kollégák.”

Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönzés területén piacvezető Prohuman társ-ügyvezetője szerint már látszik a fény az alagút végén:

„Úgy gondoljuk, hogy május elején volt a mélypont, iparági szinten becsléseink szerint 40 százalék körüli volt a visszaesés a járvány miatt, de már látunk némi emelkedést május eleje óta. Mi úgy gondoljuk, jövő év elejére térhetünk vissza nagyjából arra a szintre, ahol a járvány előtt voltunk, de ez nagyon sok tényezőtől függ.”

A válság által leginkább érintett vendéglátás és kereskedelem marginális szerepet játszik a munkaerő-kölcsönzésben. Az így foglalkoztatott munkavállalók kétharmada a feldogozóiparban, tehát gyárakban dolgozik. Így a munkaerő-kölcsönzők foglalkoztatási adatai leginkább arról árulkodnak, hogy a magyar exportban húzóágazatnak számító, főként külföldi nagyvállalatok által dominált feldolgozóipar teljesítménye hogyan alakul.

Eközben a húsiparban és általában az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági időszakos munkák terén és a feldolgozó szektorban is nőtt a kereslet a munkaerő iránt. Területileg ezek a szektorok tradicionálisan Kelet-Magyarországon erősebbek, így ott volt némi keresletemelkedés az elmúlt időszakban, míg Nyugat-Magyarországon tömegek szabadultak fel elsősorban azért, mert az autóiparban hirtelen leállt a termelés – összegezte a Prohuman tapasztalatait Juhász Csongor.

A munkájukat elvesztők sok esetben nem tudnak majd a szakmájukban egykönnyen munkát találni, mivel a gazdasági visszaesés nagyon eltérően érinti az egyes szektorokat. Közben viszont az emberek többsége nem teheti meg – már csak a fejlett világban elképesztően rövidnek és alacsonynak számító hazai munkanélküli-ellátás miatt sem -, hogy ne ragadjon meg minden munkalehetőséget.

Forrás: g7