Amint a történelmi jelentőségű eseményről szóló nagycikkünkben külön is megírtuk: a megállapodás 57. pontjába bekerült egy plusz mondat a februári és a július 10-i tanácsi javaslathoz képest, miszerint az a tagállam, amely lakossága több, mint egyharmada él az uniós fejlettségi szint 50%-a alatti régiókban, nem bukhat többet reál értelemben a 2014-2020-as felzárkóztatási forrásaihoz képest, mint 15%.
Mivel a 2015-2017-es időszak átlagában bizony a magyar lakosság jóval több, mint egyharmada élt az uniós átlag 50%-a alatti szinten az alábbi ábra szerint, ebből az egyetlen mondatból jöhetett az a 3 milliárd euró plusz elosztható felzárkóztatási forrás Magyarország számára, amelyet a ma reggeli brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor is megerősített és amiről Varga Judit igazságügyi miniszter is posztolt a Facebookon.
EZEN MONDAT NÉLKÜL UGYANIS MAGYARORSZÁG NEM 15%-OT, HANEM 24%-OT BUKOTT VOLNA REÁL ÉRTELEMBEN.
A mostani uniós fejlesztési ciklusban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) összesen 23,68 milliárd eurót kap Magyarország 2018-as árakon. Ezt az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslatával 17,9 milliárd euróra javasolta vágni. Ez 24%-os vágás lett volna reál értelemben, de az Európai Tanács tavaly decemberi és idén februári javaslata ennél is nagyobb, 27%-os vágást irányzott volna elő, ami 17,2 milliárd euró körüli összeg lett volna. Ha ehhez hozzáadjuk a mostani hírekben szereplő plusz 3 milliárd eurót, akkor 20,2 milliárd euró jön ki, ami éppen 15%-kal kisebb, mint a mostani ciklus 23,68 milliárdos kerete. Az összes elérhető keretünkről külön cikkünk:
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
Így tehát ennek a mondatnak a végső szövegbe beemelése lehetett az a „titkos megoldás”, amelynek segítségével plusz 3 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást tudott szerezni Magyarországnak Orbán Viktor kormányfő. Az egyelőre nem világos, hogy ezzel a mondattal más tagállamok is nyertek-e plusz támogatást. A 3 milliárd eurós kérdés hátterét nem fejtette ki az ezt firtató újságíróknak a miniszterelnök, de arra emlékeztetett, hogy hosszú évek kormányfői tapasztalata alapján sikerült ez neki és emlékeztetett rá, hogy 7 évvel ezelőtt is volt egy hasonló megoldása. Akkor is az utolsó pillanatban tudott egy technikai szabálymódosítással 4 milliárd euró többlet felzárkóztatási támogatást kiharcolni az országnak.
Érdemes végül megjegyezni, hogy más tagállamok is kiharcoltak maguknak többlet felzárkóztatási támogatásokat. Őket nevesíti is a konkrét összegekkel együtt a megállapodás 67. pontja. Így például a bolgárok 200 millió eurót, a csehek, 1,65 milliárdot, lengyelek 600 millió eurót, a szlovénok 350 milliót.
Forrás: Portfolio